Törvények szerint

22.

Zsófi

Miután Zoé rám vágja az ajtót zokogva rogyok le az előszoba padlójára. Akkora egy idióta barom vagyok, nem is értem, hogy történhetett meg. Egyszerűen csak sodródtam az eseményekkel, pár pohár bor és a következő ami történik már is az hogy Berni csókol engem, én meg nem állok ellent.

Magamra kaptam a kabátomat, elköszöntem a kollégáimtól és kiléptem a gyógyszertárból. Zoé már 8 napja kint volt, elméletileg két nap és itthon lesz. Be kellett vásároljak a boltba, hogy a kedvenc ételével várhassam haza. Szegény 9 napja szinte csak levest evett, amiben alig van hús. Meg vennem kell masszázsolajat is, hogy be tudjam kenni a fájó derekát. Fejben már írtam össze a listámat, amikor egy váll csapódott az enyémnek.

- Hé szia! Miben vagy így elmerülve! – mosolyogott rám Berni.

- Szia! Bevásárló listát írok – magyaráztam nevetve.

- Tán csak nem jön haza a feleséged?

- De! Holnap itthon van végre!

- Akkor utána két napig nem leszel elérhető!

- Lehet – vontam vállat vigyorogva. Legalábbis azt terveztem, hogy két napig nem engedem sehová őt.

- Akkor mit szólnál hozzá, ha ma még velem lennél? Iszogatnánk kicsit, néznénk a pasikat! Na jó te a csajokat! – nevetett fel a saját viccén Berni.

- Ha-ha! Nem nézek más csajokat! Tudod elég jó teste van a feleségemnek!

- Nem tudhatom, én nem láttam még! Szóval akkor estére? Naaaaaa!

- Rendben! De ne maradok sokáig, mert még takarítanom kell és ebédet főzni Zoénak.

- Jól van nagyanyó! Akkor 19 órakor a Memphisben? – csipkelődik.

- Nagyanyó az anyád! Ott leszek!

- A horgoló készletedet hagyd otthon! Nem menő! – intett búcsút Berni és befordul az egyik folyosóra. Bolond! Nevetek fel magamban. Bedobtam a kocsiba a táskámat és a közeli boltba sietettem, hogy el tudjam intézni a bevásárlást. Otthon gyorsan egy felületes takarítást végeztem, majd tusolás után indultam a bár felé, amit Berni mondott. Mivel iszogatni akartunk, így a tömegközlekedést választottam, nem fogok vezetni, ha iszom. Zoé nagyon megharagudna, ha megtudná. Berni már a megbeszélt helyen várt rám, de az épületen egy nagy lakat díszelgett.

- Hát ez zárva van! Basszus! Megnézhettem volna a neten! – bosszankodott Berni a csukott ajtót látva.

- Akkor B terv? – fordultam felé kérdőn. Talán egy kicsit örültem is hogy zárva, mert így mehettem volna haza.

- Gyere fel hozzám! Nincs kedvem másik helyre menni. Rendelünk pizzát, van borom, zenét hallgatunk.

- Áh nem tudom, lehet inkább megyek haza akkor. Áttesszük máskorra!

- Ugyan már! Otthon fogsz gubbasztani? Ezt még a feleséged sem bánná, hisz csak velem vagy! Nem idegen nők között. Beszélgetünk egyet!

- Rendben! De ne legyen gomba a pizzán!

- Nem lesz! Gyere, nem messze lakom – örült meg nekem, átkarolta a vállamat és menetiránynak fordított. Szerencsére nem lakott messze a bártól, így pár perces séta után már nála ültünk a kanapén és ettük a pizzánkat egy jó bor kíséretében.