Music Is My Life◀The lyrics are my story.

24.

- át kell alakulnod egy igazi sztárrá egy hét alatt! Viselkedés ruházat és minden egyéb.. És én szeretnék segíteni ebben!

- kezdjük már most! -mondtam lelkesen.

- már a fejemben van a végső kinézet, csak át kell alakulnod! Tudod én is most csinálok ilyet először...

- szóval legyek elnéző, ha hibázol? -kérdeztem.

- igen! Akkor hajrá! De várj! Egy, ami nagyon fontos! Soha ne akarj olyan lenni ami nem vagy! -mondta.

Volt neki a falon egy parafa táblája, ahol a mindenféle teendőit rakta ki. Most egy mozdulattal letépett mindent róla és ötleteket kezdett összeszedni a változásokról. Tényleg mindenre gondol. Elég ilyesztő volt, hogy ennyire megváltozzak.

-legelőször ma délután elmész vásárolni és kibővíted a ruhatárad, amiket egy sztár viselne! Következő a viselkedés! Határozottság a legfontosabb és légy egy hercegnő, aki mindenki felett áll! Légy nehezen megkapható, kényeztesd magad! És ne csak a fiúk számára... Mégvalami a barátaid csupa menők legyenek! - miért válogassam meg a barátaimat? Erre nem kényszeríthet.

- elnézést, de a barátaim, akik oly kevesen vannak, nem fogom őket elveszteni...

- értem akkor lapozzunk! -lapozott is mert többet a barátaimról már nem beszélt, helyette az estéről ahova menni fogunk. "Első bevetés" gyanánt.

- és a végén levegőt is kaphatok? -kérdeztem.

- csak kövesd az utasításaimat! -mondta.

- nem vagy a főnököm, társak vagyunk! -javítottam ki, nem szeretném, hogy valakinek a bábúja legyek.

- bocs! Segíteni szeretnék! De ahoz álldozatokat kell hoznod! Sminkelj, göndörítsd a hajad és magassarkúkban járj! Akkor az esti iszogatós parti előtt szerezz Jamellának új cuccokat!

-oké, köszi! Akkor megyek!

- Légy egy igazi sztár! Na még van dolgom be kell vetnem a kapcsolataimat! -ebből kéne megélnie! - na pá, majd este!-lementem és találkoztam az anyjával. Kedves, de az egy szem fia a legfontosabb számára..

- gyere ide! Angelica? -bólintottam. Ijesztő volt ez a nő. - tudod, szerencsés vagy, hogy ilyen barátaid vannak! De ne csapj be senkit és ne akarj olyanná válni, aki nem vagy! Értetted? És hagyd ki a fiamat a hülyeségeidből! - miért dühös rám? Nem csináltam semmit. - tudom, hogy hazudtatok, te és a szüleid! Kitaláltátok, hogy baleseted volt! Mi mind elhitük! Na menj és ne tedd többet ide a lábadat! - hogy lehet ilyen? Nem akartam visszavágni, de lett volna mivel!  Ezt az egyet elfelejtette Edward mondani, hogy soha ne hagyd annyiba. Egy szó nélkül leléptem, dühösen, mert tudtam, hogy néhány dologban igaza van. Tényleg belerángatom a hülyeségekbe, de pont ezért akarok változtatni, hogy megvédjem a családom. Elővettem egy táskát és egy napszemcsit. Bedobáltam pénzt meg a telfonomat, meg egy kulcsot és útnak indultam. Átmásztam a keritésünkön, hogy kikerüljem a fotósokat. Az utcára jukadtam, ahol pont egy taxi állt. Gyorsan bepattantam és elmentem a plázába. Nem igazán jártam még itt. Mint egy álom, de küldetésem van. Bementem az első boltba, amit megláttam. Rengeteg ruha került elém. Nehezen, de ki tudtam öt olyan ruhát választani, ami egy sztárnak megfelel. Plusz egy magassarkút, ami mellesleg ezüstön csillog. A nadrág az egyik az öt közül fekete, elegáns. Mentem a következő boltba. Itt is rengeteg időt töltöttem el, mert nehéz megtalálni a legjobb ruhákat.

A plázát 6 óra körül hagytam el. A rongyos szerkómat lecseréltem vadonatúj, divatos ruhákra. Mivel az életem, most teljesen megváltozik, nagyon izgatott vagyok. Edward anyjának szavait sem feledtem el. Kihagyom ebből a fiút és saját magam próbálok nekivágni ennek az új világnak. Kiléptem a pláza küszöbén és egy csomó fotóst pillantottam meg. Mikor észrevettek körémgyűltek.

- Angelica, Angelica! Kérem várjon pár fotó és interjú erejéig!

- csak kérdezzenek, mindenre őszintén válaszolok! -mondtam.

- mit kezd a jövöben a tehetségével?

- tudatni szeretném a világgal a hangommal, a történetem! Nagy szintet szeretnék lépni, az álmomat szeretném teljesíteni! -elhallgattam, ezzel közöltem, hogy újra az övék a szó.

- és hogy éled meg, hogy sokmindenki eltávolodott és pletykákat terjesztenek rólad? -kérdezte az egyik, akinek a kezében egy mikrofon volt.

- igazából...nehezen, de az élet már csak ilyen! Lesznek mindig olyanok akik kihasználnak és akik melletted állnak mindig!

- a gyönyörű dalszövegeket ön írja? Mi inspirálja dalszöveg írás közben? -hangzott a következő kérdés, valahonnan a tömegből.

- az életem inspirál, az életem minden perce! Az életem tele van meglepetésekkel és izgalmakkal! - mondtam. Néma csöndbe torkolt az interjú- ha esetleg nincs több kérdés akkor mennék! -mondtam.

-várjon!