A világom a zene körül forog. Szeretek zenét csinálni, ennél nincs jobb a világon. DJ vagyok és énekes is egyszerre. Egy blognak a szerkesztője, amire zenével kapcsolatos dolgokat írok állnév alatt. Egy álmom válna valóra ha híres lennék. Több manag...
A koncert után nagyot nőt a rajongóim száma, meg az utálóimmé is. Velük nem kell foglalkoznom, de nem mindig lehet elengedni a füled mellett a dolgokat.
Hétfő van. A vasárnap gyorsan eltelt és utána ez a nap jön és a suli. Ez az utolsó elötti évem itt. Gyorsan felvettem egy divatos kék ruhát.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ezt!😍 Nagyon különleges és nagyon szeretem, kényelmes és menő is. Hajamat felcoffoztam, hogy látszódjon a hátán ez a nagyonkirály kereszt megoldás. A másik oka meg az volt, hogy nagyon meleg van. Végre nyár van! Immel ámmal.
Beléptem a suliba és mindenki mosollyal fogadott és éjjenzéssel.
Egy stár vagyok, nehéz olyan barátokat keresni akik nem akarnak kihasználni...
-Nick, szia! -köszöntem a fiúnak a folyosón.
- miért nem voltál Csütörtökön és Pénteken? -kérdezte.
- Szombaton volt az első koncertem! -mondtam boldogan. - és ne haragudj, hogy nem mondtam....
- gondolom fel kellett készülnöd! De egy üzit írhattál volna! -mondta. - és történt valami Ronalddal?
- soha nem is volt köztünk semmi és egy star. Becsapott! -mondtam érzelem mentesen.
- sajnálom.. -mondta.
- semmi baj! Inkább menjünk órára! - javasoltam.
- milyen pasit keresel magadnak? -kérdezte az óra közepén.
- nem tudom... Aki nem akar kihasználni és megérti a dolgaimat! -nem válaszolt, mert figyelt a tanárra és mert megkapta a válaszom.
A sulis idő most lassan telt. Mikor kiléptem az ajtón felszabadultnak éreztem magam. Otthon felvettem a szőke parókát és elmentem sétálni. Ki kellett szelőztetnem a fejem. De most messziről elkerültem a parkot. Sok fiú utánam nézett az utcán, ami rohadtul zavart. Kerestem egy nyugalmas helyet ahol csendben írhattam az új számomat. Még semmi sincs belőle, pedig már egy ideje itt ülök a virágzó fa alatt egymagam. Sehol egy lélek, távol vagyok mindentől. Olyan lassan telik az élet, mikor unatkozol és várod, hogy jöjjön az ihlet.
|Egyszer üljetek egy gyönyörű helyen és várjátok, hogy hátha magával ragad titeket a mindenség.|
És Bumm! Itt van az ötlet. A mindenségről fogok írni, hogy milyennek képzelem el. Ezt szeretném megosztani másokkal.
Az nap még egy dalra futotta a címe, hogy néha jó a magány!
Későn indultam haza, kicsit féltem is. Megvártam a naplementét mert egy hegyen voltam. Mindent be lehetett látni. Egyszerűen gyönyörű volt.
Mikor hazaértem csak beestem az ágyba és aludtam.
Az álmomban Ann újra összejött Nickkel akit egyszer kidobott. Emlékszem, hogy ragyogott a szeme, mikor mesélte. Még mindig tetszik neki, csak nem akarja beismerni. Ez nem gáz, de ffogadjuk el az érzéseinket! Bár lehet, hogy csak egy álom volt. Miközben ezen agyaltam, odaáltam a gardróbom elé és csak bámultam a ruháimra.
- szia, Nick! -köszöntem a suliban a legjobb barátomnak.
- szia, Angelica! -köszönt nekem egy széles mosoly kíséretében az előttem ülő. - mizu? Elkap tőled a hányinger! -mondta. Mintha nem is figyeltem volna rá.
- szóval rólad álmodtam! -mondtam.
- róla? Azt hittem, hogy jobb az izlésed és nagyobb a választékod! -mondta gúnyosan.
- mi lenne, ha befognád? -kérdeztem mire ő megfordult a székével.
- haljuk, mi volt az álmodban? -kérdezte.
- te és Ann! -suttogtam Nick fülébe.
- ezt még megbeszéljük! -mondta komolyan és a belépő tanárra nézett. Elkezdődött az óra, az osztályom már nem annyira paraszt, mint mikor bemutattam nektek őket.
- szóval, mit álmodtál pontosan? -kérdezte Harry órák után. Nem tudom miért, de mostanában rám van szálva.
- mit érdekel az téged? - kérdeztem.
Harry: elöttem ül, néha paraszt, mint minden fiú. Rohadt helyes és aszem szingli. Igazi bomba a srác, de nem ismerem annyira. És megtanultam, hogy ne adjam magam könnyen.
- csak ha rólam álmodtál azt jó lenne tudnom! -mondta nevetve.
- nem rólad álmodtam, de ne értsd félre, csak másokról van szó! - válaszoltam és tovább mentem lefele a lépcsőn, ahol megállított.
- amúgy, hogy megy az ipar? -kérdezte kíváncsian.
- nekem nem a siker a fontos... - miért kell mindig belevágnia a másik mindatába?
- csak a minőség? -kérdezte perverzen.
- szia, Harry! Én próbáltam jófej lenni, de te egy paraszt vagy! - mondtam és a kijárat felé indultam.
- várj, csak azt hittem, hogy ezt bírod... Justin miatt.. -mondta, ami engem is meglepett.
- én már rég elvesztettem őt és mindenki mást is! -mondtam nevetve.
- az szuper, mert el akartalak hívni egy randira! - csak így? Ez fura. De miért is ne?
- ok. De nálad! - megvillantott egy perverz mosolyt. Most közbe kell lépnem! Nehogy beképzeljen szegény dolgokat, ami nincs is. - ez csak egy randi, észlény! Miket gondoltál, de most komolyan? Hogy ágyba vihetsz?
- túl perverz vagyok... Nem akartam én semmi ilyesmit! -mondta,miközben pókerarcot vágott. - most még!
- nekem nem úgy tűnt! -mondtam és a kezére írtam a számom. - ha elakarsz érni! - és gyorsan haza sétáltam.
Épphogy hazaértem csöngeni kezdett a telóm. Ismeretlen szám.
- halo? -szóltam a készülékbe.
- Angelica? -kérdezte.
- Harry??
- akkor te vagy! Te mondod ki ilyen furán a nevemet! -nevetett a vonal végén. -mikor találkozunk?
- a parkban! Nálatok van közel! -mondtam.
- tudod hol lakom?? Honnan a rákból? -kérdezte kíváncsian.
