Mi? Mivan? Nem lehet ezt felfogni elsőre. Ezt az érzést. Lehet, hogy hónapoknak kell ehhez eltelnie. Mégis egyszer csak világossá válik... Úgy ahogy... Talán. De még így is csak a felszínt lehet kapargatni annak, ami igazából bent lapul a szívben, a...
Senki se tudja igazán mi is ez ami kettönk közt zajlik. Talán kicsi extra, vagy csak tanuló társak. Bakugou eszes, segített már nem egyszer a házimban és a tanulásban is, bár az tény, hogy nem a legtürelmesebb ember. Mondjuk én már megtanúltam kezelni a random dühkitöréseit. Valahogy nem tudnak felidegesíteni. Inkább csak kiröhögöm, akkor idegesebb lesz de nem igazán tud izgatni mert úgyis levezeti a dühét, aztán kész, vége, pá, ennyi a nagy dühnek. Talán nem nehéz rájönni mi is a szitu, ha azt mondom, kijövök a szobájából, vagyis settenkedek, hogy ne vegyen észre senki. Este van, a pizsomámba próbálok a szobámba kommandózni, csak nem igazán jön össze. Belefutottam egy váratlan látogatóba. Vagyis budiról jön ez a látogató, gondolom a szobájába készül vissza. Sero álmosan dörzsölgeti meg a szemeit és ásítást is társít hozzá.
-Kirishima... Te meg mit... Csinálsz? - néz rám az álomittas tekintetével. Gyorsan te vörös hülye, találj ki valami kifogást! Nem mintha annyira keresni kéne mert Sero bolond. Beszélek én de ez most nem is lényeg.
-Csak... Izé... Sokáig tanúltunk Bakugouval és... Bealudt, én meg megyek vissza a szobámba.-vigyorgok a celluxosra.
-És ettetek valamit? Olyan a szád széle... - mutat a szája sarkára, jelezve, hogy hol olyan az ajkam. Franc... Lenyaltam onnan egy könnyed mozdulattal és egyből megremegtem ott lent... Ez nem kaja, khm.
-Oh, csak ettem egy citromos joghurtot. De... - mutatok egy mű ásítást de direkt begörnyedek közbe. - Megyek is aludni. Jóéjt Sero. - vigyorgok továbbra is majd vállát megveregetve, gyors léptekkel megyek a szobámba ahol az ajtót magamra is zárom.
Okleveles hazudozónak kéne lennem. Jah... Tanúltunk Bakugouval. De mit is? Hát egyszerű a válasz. Talán ezt élveztem a legjobban. Nem tudja bevallani magának, hogy ilyenkor én sokkal dominánsabb vagyok mint ő. Heh. Nah leesett mit is csinálunk mi úgy néha napján? Kanosság levezető tréning. Ami egyben ideglevezető is. Vigyorogva vetem be magam az ágyamba... DE! Nem aludni készülök még. Mostmár tanúlni is kéne, csak elég nehéz így hajnal egykor, álló kukaccal és egyre nehezdő szempillákkal. De holnap dolgozatot írunk matekból és egy kettes csak kéne. Szóval ledöntök gyorsan egy bögre kávét, hogy ébren tudjam tartani magam. Leülök a kis asztalkámhoz majd elő is kapom a matek egyenleteket. Megláttam őket és körülbelűl a halálomat kívánom. Hősnek készülök, nem atomfizikusnak vagy mi az isten nyilának. Csak nyílván közismereti óráim is vannak az órarendembe amiken nem igazán kéne megbukni.
...
Egy idő után már a tér, az idő eltünt. Szerintem a tér-idő kontinum is meghasadt az agyam egy mélyebb bugyrába. Bealudtam az asztalra dölve. Reggel Kaminari keltett fel, hogy menni kell suliba. 5 perc alatt összekaptam magam, bár a hajam most le van lapulva és hátul egy kis copfba összefogtam. Délután vele fogok majd lazulni mert rámfér. Bakugou kifáraszt, na meg ne mindig csak vele lógjak már, hanem a többi haverommal is. Kaminari nagyon bolond, de így szeretem. Ismét csak én beszélek de annyi baj legyen. Szeretek bohóckodni.
-Mondd csak, Kirishima. - néz rám a pikhachu utánzat.
-Mondd haver. - vigyorgom zsebrevágott kézzel.
-18 évesek vagyunk. Te már feküdtél már le bárkivel is?-teszi fel a kérdést. Igen, deeee... Mondom, hogy okleveles hazudozó vagyok szóval a válaszom se az igazat fogja tükrözni.
-Nem. Sajnos egy lány se fogott meg annyira, hogy a kukeszt betegyem a muffba. Nem csak egy éjszakást szeretnék ám. - elgondolkozok közbe mert amúgy olyan oltári nagyot füllentettem most. Ráadásul triplán, hogy kezd lesülni a bőr a pofámról.
-Wow. Azt hittem már szexeltél. - komolyan elcsodálkozott.
-Kaminari... Te arról már tudnál. - jobb, hogy nem tud. Szerintem egy világ omlana össze a törékeny kis lelkivilágába, ha tudná kit is farkalok meg úgy körülbelűl minden éjszaka majdnem.
-Igaz. De ezt most miért kérded? - nézek rá felhúzott szemöldökkel. Az egyre piruló pofája mindent elárul. - Értem én. Jirout végre megfarkaltad?
-Hát nem így mondtam volna, de igen. - vakarja a tarkóját egy zavart vigyorral. Arca pirsopozsgás.
-És... Jó volt? Ne legyél már olyan mint egy szégyenlős kislány! Az nem férfias! - vigyorigva meglököm kissé a vállánál mire elneveti magát.
-Jó hát. Kicsi mellei vannak de még így is szexy volt. - szinte látszik rajta, hogy szeme előtt van a kép ahogy berakja a baziliszkuszt a titkok kamrájába. - És... Nem tudom kifejezni igazából milyen érzés is volt. Nem egy kifejezetten lányos lány, de most megmutatta a nőies oldalát ami eléggé tetszett, ha érted.
-Hogyne érteném. - rakom tenyereim a tarkomra. Persze, hogy értem, bár... Bakugou a legcsekéjebb értelemben se nőies de az tény, hogy nem hajlanó bevallani, hogy dominánsabb vagyok mint ő. Hehe... A férfiasságomat nem veszi el senki.
-De komolyan nem feküdtél le senkivel? Tökre azt hittem már voot valaki. - még mindig itt van leragadva?
-Komolyan. Most minek keféljek meg valakit, aztán meg otthaggyuk egymást?
-A pasikra buksz? - tágra nyílt szemekkel néz rám.
-Pardon? - lepődök meg. Semmi ilyesmit nem is mondtam, nem is utaltam rá, akkor mi ez így hirtelen.
-Csak sose nézel egy lányra se, sose beszélsz róluk és ehhez hasonlók. Kezdesz gyanús lenni nekem. - álla alá nyúl ész hunyorog. Homlokomra csapok majd őt is tarkón vágom. Tenyerem az arcába nyomom, fejem elfordítom mert érzem, hogy vörösödöm.
-Hülye vagy már megint...
Mire ebbe a lassú tempóba a teremhez sétáltunk, már be is csengettek. Leülök a méltó helyemre, előkapom a tollam és felkészülök a halálra. Első óra matek. Nah lássuk csak azt a feladatsort. Csak nem lehet olyan borzasztó...
...
Meg is hoztam az elso reszt. Remelem tetszett. Helyesirasi hibakert sorry, telorol irtam most es nem laptoprol.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
