Mi? Mivan? Nem lehet ezt felfogni elsőre. Ezt az érzést. Lehet, hogy hónapoknak kell ehhez eltelnie. Mégis egyszer csak világossá válik... Úgy ahogy... Talán. De még így is csak a felszínt lehet kapargatni annak, ami igazából bent lapul a szívben, a...
BORZALMAS VOLT! MEG FOGOK BUKNI! MEGINT! Nem tudom elhinni, hogy feleslegesen döglöttem a feladatok felett. Megláttam ezeket és minden átment a fejembe de az, hogy hogyan is kell ezeket megoldani, éppen nem. Az óráim is keservesen de elteltek. Aggódni kezdtem, hogy megint megbukok. Akkor már végleg bukta és újra járom az első osztályt. Semmi kedvem hozzá és még cinkes is lenne. Mostmár tényleg tanulni is kéne Bakugouval és nem csak hancurkázni mert ez így nem mehet tovább! Nem szeretnék megbukni mert milyen már, hogy az osztálytársak jönnek velem szembe és én meg már egy másik osztály tagja vagyok. Cinkes és ezt is szeretném elkerülni. Na de, egy jó dolog van a napba. A tudat, hogy holnap hős óráim lesznek és azokat meg szeretem. Kaminarival megbeszéltünk egy időpontot mikor ütközünk ugyanis ő még magol és utána Jirouval... Khm... "elvannak". Szóval van bő 3 óra hosszám a semmitevésre.
-Hegy hajú! - hallok meg egy ismerős morgó hangot. Nem is tudom ki lehet az. Vigyorogva bevárom. - Átmegyek.
-Mert? - mindig megkérdezem mert sose lehet nála tudni mit is akar igazából.
-Sajtér. Vajon miért!? Idióta. - mormogja. Nem veszem magamra mert már megszoktam.
-Megint felidegesített Midoriya? - teszem fel cukkolva a kérdést. Tenyereim a tarkómra fektetem és úgy sétálok mellette egy vigyorral.
-Nem. Most meghúzta magát. Helyes.
-Gonosz vagy. - kuncogok.
-Ő a szar. Ennyi. - nyugodt hangnembe beszél ami igazából olyan... Szőr felállító vagy nem is tudom. De jó értelembe. Mindig megremegek ha nyugodt hangján szólal meg. Mély, kissé érdes, karcos de elég jól áll neki. Kár, hogy sokszor csak annyit hallok, hogy "DEKU! ROHADT DEKU!!!" és közbe próbál nem fel robbanni... Szó szerint. - Mit bámulsz?
-Nem szabad rád nézni?-felhúzom egyik szemöldököm. Persze elfordulok mert arcom kissé vöröses árnyalatot vett fel, mert nem vettem észre, hogy elbambultam a látványában.
Még a kollégiumba vissza nem sétáltunk addig csendbe sétáltunk egymás mellett mint két ratyitallér. Belemerültem a gondolataimba. Már a gondolattól áll a kukesz ha csak arra gondolok, hogy a hajamba túr és hófehér bőre és az én bőrömhöz ér. Olyankor úgy érzem magam egy szaunába mert baromi forrónak érzem magam, a testem. Amikor meg már betehetem a pusztítót a barlangba akkor már végképp nem tudok uralkodni magamon. Bakugounak láttam a kiszolgáltatott oldalát. A vörös arcát amivel a magabiztos oldalát akarja mutatni de mindig rácáfol arra a bizonyos magabiztosságára a tény, hogy arca viszont az élvezetet is eléggé tükrözi. Buja, perverz és szexi. Már csak a gondolatra csorog a nyálam amit gyorsa le is törlök mielőtt észre veszi. A gondolataim végére már a kollégium épületéhez is értünk. Egyenesen a szobám fele vesszük az irányt.
Megmondom a tuti, nem szarozunk az biztos. Becsapta maga után az ajtómat amit kulcsra is zárt. Lelök az ágyra és egyből a derekamra telepszik. Kezem a combjára fektetem és meg is markolom. A felsőt lekapja magáról amit a sarokba hajint. Végig is legeltetem a szemem a felsőtestén. 6 darab kockával büszkélkedhet. Beharapom alsóajkam az elém táruló panorámára. Jó teste van, nem is tagadom véleményem. Tudom, hogy ez csak növel az amúgy is egekben lévő egóját. Lerántom magamhoz, hogy egy heves csókba részesítsem őt. Nyelve egyből a számba furakszik. Imádom, hogy próbál dominálni csak nem jön neki össze. Más helyzetekbe ő az erősebb, de itt, egyértelmű, hogy alárendelt fél. A nadrágom kezd szűkössé válni szóval egy szép kis mozdulattal magam alá gyűröm őt és le is kapom a csók után a nacimat. Nem kell ez ide. A boxer igen csak kiadja az éledező kukeszom. Neki is lököm magam mire egy jóleső morgást hallat és a párnát markolja közbe. Nyakához hajolok és puszikkal lepem el azt a hófehér bőrét. Akár csak egy vászon amit be kell festeni, tisztátalanná kell tenni, hogy egy alkotás megszülessen. Lassan végig is nyalok kulcs csontján és úgy haladok lefele. Egyik kezemmel végigsimítok alsó combján majd meg is markolom feszes fenekét. Persze valamire nem nagyon számítottam...
-Kirishimaaaa!-hallok meg egy ismerős hangot. Neked most nem Jirout kéne tömnöd? Bakugou morog egyet és én is. Utálom ha megzavarnak, főleg, hogy keményebb a farkam mint egy betonoszlop. Sóhajtok és kimászok a szőkeség lábai közül.
-Hé, rohadék! Ne merészelj így itt hagyni! -Megcsap az ingjével.
-Aucs már!- Kapok a fájó részemhez mert megcsapott az anyag eléggé.- Este folytatjuk. Most meg bemagyarázom, hogy csak tanultunk.
-Kirishimaaaaaaa!-Szólongat tovább az elektromos gyerek. Sóhajtok. Fáj a szívem mert akartam egy jó kis menetet Bakugouval. Persze ő csak morog és szitkozódik mint mindig. Felveszem a rövidnacim meg a pólóm és a piros klumpám. Ne nevet, együtt érez, sok mindent átéltünk már együtt azzal a klumpával. Egy bandanát kötök a homlokomra és mikor már Bakugou is felöltözött kinyitom az ajtót. Kaminari csak vigyorog rám és ökölpacsizunk egyet. Bakugou kimegy a szobából mint egy tahó és Kaminarinak neki is megy. Kaminari furcsálva is néz.
-Csak a szokásos, Midoriya felcseszte az agyát. Tanulni akartunk de úgy látom ráérsz. Hogyhogy nem Magolsz?
-Rájöttem, hogy most nem érdekel. Na menjünk. -Húz maga után. Valami nem okés, egyből észre veszem. Neki nem nagyon kéne most lazsálni mert ő is közel van a bukáshoz...
Hm....Ki szedem belőle mert ez így nem okés.
.... Tudom tudom még mindig nem sok minden történt Bakugoék között de majd szépen alakulgat még a sztory. Remélem tetszett a rész.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Imááádom Todorokit. Csak így mellékesen. My boiiiii
