What... (KIRIBAKU)

-29-

*Bakugou Katsuki*

Mikor tudatosult bennem, hogy Kirishimát elrabolták, konkrétan szétvertem a szobámat. Senki se ilyen balfasz, hogy 2 napig vásároljon nasit! Mikor hajnalba se jött vissza, reggel az volt az első dolgom, hogy szóltam Aizawa-senseinek.  Elektromos majom konkrétan elbőgte magát és én is legszívesebben bőgnék. Nem sok minden látszik rajtam a dühön kívül. De az mindig. Le is lettem, baszva, hogy miért vagyok ilyen kurva nyugodt. A válaszom csak annyi volt, hogy nem vagyok nyugodt de senkinek nem jó ha most pánikolunk. Ki kell találni valamit. Nem hagyom, hogy nélkülem intézkedjenek. Kirishima az a srác aki egy kis fényt hozott az életembe és nem hagyom, hogy ezt elvegyék tőlem. Elsőben ő meg Deku mentették ki a picsám a Gonosztevők Szövetségétől, ideje ezt a hegyhajúnak visszafizetni. 
Kezeim ökölbe is szorulnak és leszarva mindent, indulok meg Fatgum felé. Ő Kirishimanak a mentora, nem érdekel mit fog mondani, vele megyek meg Hawks-szal. 
Az épülethez odaérve felslattyogok a lépcsőn és egy kopogás nélkül benyitok. Döbbent arcokat látok  de én csak annyit teszek, hogy az asztalhoz sétálok, Fatgum és Hawks elé, az asztalra csapok mind a két tenyeremmel...majd határozottan megmondom mit is szeretnék. 

-Megyek veletek. 

-Te vagy Bakugou, igaz?-teszi fel nekem a kérdést Fat. Bólintok egyet. -Nem hagyhatjuk, hogy több diák belefollyon ebbe az egészbe...és, hogy pont Kirishimat rabolták el....Még eggyel több ok, hogy rács mögé juttassam azt a rohadékot. 

-Várj Fatgum. Ő Kirishimának a pasija is. -Szólal meg a kettes számú hős is. Nem lepődik meg ezen, hisz látott minket. 

-Tudok róla. -Ezen se mos fogok rágódni, hogy Fatgum is tudja. Pedig érzem, hogy kezd a pumpa felmenni bennem. Tudhattam volna, hogy Kirishima elmondja neki. -De nem szabad beleránga....

-Jöjjön velünk. Te is mennél ha meg is tiltanák. A nődről van szó és most már a "fiadról" is. Gondold csak végig Fat. Én lehetnék az aki kiszáll ebből mert nekem nincs közöm a senseihez, se Kirishimához, de elvállaltam mert egy ártatlan nőt raboltak el, ráadásul most már egy olyan diákot akinek a teste egy pajzsként működik. Ha erre az a szemét rájön, kihasználja a kölyköt úgy ahogy van. 

-Istenem....De ha kirúgnak emiatt az U.A.-ből Bakugou....

-Leszarom ha kirúgnak vagy se.-Hangomból érződik a komolyság és az, hogy ellentmondást nem tűrök. -A biosz tanáromat és a....-el se hiszem, hogy ilyen szó hagyja el a számat.- pasimat...-huh, nehezebb kimondani mint hittem.-Elrabolták. Nem fogom ezt tétlenül hagyni és kotlani a tojásaimon. 

-Adom a srácot.-helyesel nekem Hawks. 

-Rendben.-adja be végül a derekát Fat. 

-Megölöm.-füstöl a tenyerem és érzem, hogy már szikrázik is. 

Megtudom, hogy hol van ennek a köcsögnek a búvóhelye, szétrobbantom és elküldöm a halál faszára a csávót vagy csajt. Velem senki se szórakozik. 

-Nyugodj le, Bakugou. Megértem amit érzel, hisz' hallhattad, Akira-sensei....Minori a párom és elrabolták. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megmentsem őt. De nem rohanhatunk bele fejjel az egészbe. A laktanyáját megtudtuk, hol is van ennek a gonosztevőnek. A nevét is megtudtuk. Itt vannak az adatai. -Dob elém egy dossziét. 

A düh csak úgy forrong az ereimbe és morgolódom is miközben kinyitom a mappát. Nezumi....Illik rá a neve. Egy rohadt nagy patkány.
Ekkor nem kivágódik az ajtó?! Mi a rákot keresnek ezek itt?! 

-Deku?! Elektromos majom?!-ordítok rájuk. 

-Mi is segíteni akarunk!-mondják egyszerre elszántan. 

-Kirihsima-kun és Akira-sensei remek emberek és nem hagyhatom, hogy a tanáromat és az osztálytársamat bántalmazzák! -Deku és az a rohadt önérzete. A szabad kezem már nagyobb szikrákat is szór. 

-Kirishima a legjobb haverom. Nem hagyom, hogy elpatkoljon! -ez a majom is magabiztosan vigyorog miközben ujjaiból apró kis elektromosság árad.  

-Mi a faszért vagytok itt?! Én is csak azért jöttem mert Kirishima ...Tsk....Takarodjatok haza, nem kell, hogy ti is belekeveredjetek ebbe! -ordítom le a fejem.-Főleg te...rohadt Deku....-Erre meg csak elmosolyodik. Mi a fasz?!

-Te is képes vagy aggódni, Kacchan.

-Tsk...-elfordulok és olvasom tovább a mappát. 

Fekete haja van, úgy öltözik mint egy diák és...nincs képessége. Akkor ezért kell neki az emberek képessége. Le is csapom a mappát és ellökve az utamból a két idiótát, megyek vissza a koliba. 

-Most, hogy tudom hol van a búvóhelye....megölöm. -morgom.

-Bakugou, várj!-hallom meg Fat hangát. 

Nem figyeltem már rá. Csak dühösen trappolok a suli épülete felé, céltudatosan. a szobámba van a bőrönd amibe a hősruhám van. Nem sokáig szaroztam a felvételével. Nincs időm a lassúságra. Nincs tervem, nincs ötletem, csak megyek és szétrombolom a helyet és kiszabadítom a senseit és Kirishimat, ha az életembe is kerül. Megyek le a lépcsőn és az osztálytársaim döbbent arcával találom szembe magam. Kikerülöm őket és megyek az ajtó fele, jelezve, hogy nem érdekel, bárki bármit is mondd nekem. Rám senki se hat, nem parancsol nekem senki.  Aizawa-sensei szavai se hatottak meg. Mentem előre és nem néztem vissza. Hajt a düh, a vágy, hogy megfojtsam azt a patkányt. 

...

Egymás után két rész. Nem vagyok semmi már megint XD Remélem tetszett.