*Kirishima Eijirou*
Suli után Todorokival el is mentünk délután hajfestéket venni. Kérdezte, hogy miért is festem a hajam. Szimplán annyit mondtam, hogy nem akarok emlékezni a régi énemre aki még szánalmasabb volt mint aki most vagyok. Red Riot a hősnevem és nem hiába....Crimson az a hős akire felnézek és ezt Todorokival is megosztottam. Na meg érdeklődött, hogy miért is vele akartam jönni boltozni. Egyszerű volt a válaszom...Mert miért ne? Mindig Kaminarival lógok, kell egy kis változatosság, ő amúgy is pasizik mostanság, bár amióta kibékültünk, nem szarja le a fejem. Helyes, ha még egyszer ezt tapasztalom akkor nyakon vágom és 5 percig nem szólok hozzá. Szóval a lényeg az, hogy szimplán csak most vele volt kedvem lenni mert nem csak Kaminariból meg Katsukiból áll a világ. Késő délután érünk vissza mert még meghívtam kajálni egy hot-dogot....bocsánat.... Dot-hogot. Kihűltet kaptunk mert előre elkészültet vettünk, hogy ne keljen várni rá. Megfogta a bal kezébe és picike kis lánggal melegítette fel őket. Máris jobb, ha melegen ehetitek az alapból meleg kaját.
A koliba is már ledobtam a cuccaimat mikor visszaértünk, viszont mikor lementünk, nem számítottam arra, hogy egy ismerős arc fogad.-Fat! mi járatban itt?-teszem fel neki vidáman a kérdést. Ő viszont nem tűnik túl vidáman. Akik idelent vannak azok is fülelnek. Nem mindig jön ide egy profi hős.
-Holnap nem kell jönnöd... -teszi tenyerét a vállamra.-Egy gonosztevő mászkál odakint aki ...hát maradjunk annyiba, hogy olyan kölyköket keres akiknek a képességéből képes mozgó fegyvereket csinálni és bármit megtesz ennek érdekében. Egy ártatlan embert is képes elrabolni...-A végére elcsuklott a hangja és inkább kiment. Ártatlan embert... Miért sír? Nem szokott mert próbálja megtartani a hidegvérét. Szemeim elkerekednek és kirohanok utána. A lépcsőn ül, fejét a tenyerei közé hajtotta.
-Akira-sensei...?-óvatosan teszem fel a két szavas kérdésem. Nem válaszol, csak jobban összehúzza magát.
-Holnap az iskolákban is kiadnak figyelmeztetéseket, hogy fokozottan figyeljenek a diákok egy bizonyos személyt. Ha észlelne valaki valamit akkor azonnal értesíteni kell egy profi hőst. Én azt a feladatot kaptam, hogy Minort szabadítsam ki. -motyogja. Tekintete mégis elszánt és a meghátrálás szóba se jöhet.-A hősi gyakorlatok is át lettek rakva a következő hónapra, vagy akkorra még el nem kapják azt a rohadékot....-préseli fogai közt a szavakat. Dühös...És meg van ijedve, hogy Akira-senseit elfogták...Átérzem a helyzetét. Szeretnék neki segíteni. Akira-sensei nem tehet semmiről.-Azért Minorit kapták el mert tudják, hogy biológia tanár és sok mindent tud az emberi testről, már majdnem annyit mint egy orvos, na meg rengeteg kiváló képességű diákot tanít. Egy aranybánya egy gonosztevőnek, hogy információkat szedjenek ki belőle. Minori makacs, nem fog beszélni aminek ára lesz....Bántani fogják. -elcsuklik a hangja ismét.-Ő csak egy nő aki szereti a munkáját, szereti a gyerekeket, azért is tanárnő, fizikailag gyenge ahhoz, hogy megvédje magát. Ha bármit tesz vele az a féreg....Megölöm. -Wow, sose láttam ilyennek Fat-et. Fel is veszi gömböc formáját. -Majd értesítelek, amikor folytatjuk a gyakorlatot. Mielőtt kérdeznéd, nem vagyok egyedül. A kettes számú hős rendelték mellém...
-Hawks....-mondom ki a kettes számúnak a nevét.
-Ne ásd bele magad, lehetőleg. Nem akarom, hogy élő pajzsként végezd. Az a pokolfajzat jócskán a diákok súlycsoportján felül áll. Azért akartam személyesen közölni ezt veled mivel te az én tanítványom vagy és egy darabig nem biztos, hogy találkozunk. Én meg Hawks veszélyes feladatot kaptunk. Hawks is nemsokára jön szólni a diákjának.
-Fat....
-Nem. Most az egyszer...-fordul felém.-Hallgass a második apádra. -Ennyit mondd majd el is indul ki a suli területéről.
Tch... Megfordulok és mennék be de egy testnek neki is ütközök. Pitypang kapitány áll előttem karba tett kezekkel. Mióta állhat már idekint?
-Nem fogod hagyni ezt, Igaz?-egyre szélesedik vigyora.
-Naná, hogy nem.-elvigyorodom én is.
-Veled tartok. Végre van egy kis akció már. -Gonosz mosolya olyan, mint maga a démon. ökleimet összeütöm majd az egyiket tartom egy pacsihoz amit meg is kapok de ahelyett, hogy elengedte volna a kezem, megfogta és így húzva magához közel, kapok egy csókot.
-Micsoda Lamour van itt.... Uuuuuh. -Ismeretlen ez a férfi hang. Szét is rebbenünk és egy vörös szárnyas egyén áll ott a lépcső alján. Kezét a szája elé tette és csalafinta pillantása mindent elárul. Fejem olyan vörös lett mint a hajam. -Tokoyami osztálytársai vagytok biztos. tudnátok szólni neki? Hawks várja. -Olyan laza, mindjárt szét is esik. Pitypang kapitány morogva megy be és még az ajtót is bevágja maga után. Csak nézem a profi hőst és vörös fejjel vakarom a tarkóm. Ez kínos. -Ne aggódj öcskös, nem mondom el senkinek, nem mintha ismernélek. Bár...Fatgum leírása alapján...Biztos te vagy Kirishima.-felvillanyozódva csettint egyet. Viszont Tokoyami meg is jelent mellettem.
Kirishima ezzel távozik is. Betrappol a szobájába, Katsukit is hívva maga után. Azaz becibáltam a szobámba.
-Segítesz befesteni a hajam? -teszem fel a szőkének a kérdést.
-Nem tudok hajat festeni. -mormogja.
-Nem nehéz pedig. Hátul sose sikerül normálisan megcsinálni. Légysziiii-kiskutya szemekkel nézek rá. -Közbe megbeszélhetjük, hogy, hogyan is kezdjünk neki ennek az egésznek.
-Jól van.-tenyerét az arcomba nyomja és el is tol az aurájából.
-Király!-vigyorodom el és nyomok egy puszit az arcára.
Szeretnék Fat-nek segíteni. Közel sem adom meg magam és nézem tétlenül, hogy ártatlanokat rabolnak el.
....
Hopp, ma már megint a második rész amit feltettem. Le kéne állnom Xd
YOU ARE READING
What... (KIRIBAKU)
FanfictionMi? Mivan? Nem lehet ezt felfogni elsőre. Ezt az érzést. Lehet, hogy hónapoknak kell ehhez eltelnie. Mégis egyszer csak világossá válik... Úgy ahogy... Talán. De még így is csak a felszínt lehet kapargatni annak, ami igazából bent lapul a szívben, a...