Marvel/ A Boszorka/ Sötétségben

17.

Ideje felébredni!

   Felültem villámgyorsan. A homlokomat az izzadságom nedvesítette. Nem tudtam hol vagyok. Egyáltalán mit keresek ott, ahol vagyok. Egy kis szobában voltam. A falak nagy vízszintesen csíkokra voltak osztva, és az arany árnyalatait tükrözték. Engem nem tudsz elkerülni, te kis terrai! 

-Ki vagy?!-suttogtam magam elé, aztán oldalra pillantottam. A szintén díszes ágyam mellett, egy szék állt, amit Lisa foglalt el. Haja lófarokban volt katonásan összefogva. Frizurája mégis elcsúszott volt, pontosan abban az irányban, amerre hajtotta a fejét. Várt rám. Igen, várt ...olyan tizenkét órát...

   Villámgyorsan kikászálódtam az ágyból, a takarót a földre söpörve. Lisa, viszont nem ébredt fel rám. Tehát...tényleg megtörtént...

Ne, búslakodj nagyon! Jól megleszünk, ha...

Ne is álmodj róla, hogy feladom!

Ugyan már!-hallatszott röhelyesen a másom a fejemben.-Miért ne adnád fel? Te vagy az a lány, akit elküldtek a Földről. És azóta mit csináltál? Semmit!  -lassan az ajtó felé kóborogtam, menekülésképpen...

Megesküdtem, hogy megvédek minden élőlényt! Minden embert!

Igen, igen tudom. Ugyanakkor nem értél el semmit az esküddel. Emlékezz Douglesra...nem! Mondok jobbat! Emlékezz mindazokra, akik miattad nem lehetnek ma közöttünk!

Megfagytam, és most nem hülyeséget mondok. A testem minden porcikája lefagyott. A szivem, mintha kihagyott volna. A szobám ajtaja elött álltam, de nem tudtam megfogni a kilincset.

Az a rengeteg ember, aki segített neked a kalandjaid során, mind megjárta! Egyesek halottak, mások miattad szenvednek nap, napután. Tényleg azt hiszed az a jó, amit te csinálsz? 

Pofa be!-üvöltöttem a saját fejemben.

Aztán ott van Műra, aki miattad az aki. Gondolj csak bele...Minden, amit tettél most üt vissza. Minden hiba, minden nap. Nem lenne jó most feladni, amikor már nincs remény?-szinte már kedvesen szólt hozzám, de közben a félelem öntött el, mert már alig láttam a saját kézfejemet a szememet uraló sötétség miatt. Inkább becsuktam.

Nem adhatom fel most!- próbáltam erősnek mutatkozni, de nem sikerült.-Le tudlak győzni!

Nem, nem tudsz. Senki sem tudja legyőzni a saját démonjait! Te csak kerülsz engem. Néha próbálsz ellen állni a sötétségnek, de nem tudsz fölékerekedni, mivel te csak menekülsz! Mindig is azt tetted. Kalandról kalandra haladtál, hogy ne kelljen szembeszállnod a tetteid következményéivel. A sötétséget is kerülöd, mert nem tudsz szembenézni vele! Ha, meg is próbálnád akkor is elbuknál! Gyenge vagy! Egy félő, meggondolatlan ember! Egy lány, aki túl sok hatalmat kapott, és még ki sem használta azokat. Te nagyon nagy jövőre lettél hivatott, és még ki sem használtad...!

Én nem uralni akartam a világot!-vágtam vissza.

Az nem számít! ...-nevetett.-Hát nem érted? Nem te vagy a hős, aki megmenti azt a sok ártatlan embert...Te vagy a pusztítója mindegyiknek, és még nem is tőrődsz vele!

Igenis törődök!

Biztos vagy benne?

//Helló! 

Újra itt! Jó rég volt már, úghyogy gyorsan tisztázni is szeretnék egysmást...

Eltelt majdnem, hogy egy év, és én is változtam. Emiatt arra kérek mindenkit, legyen figyelemmel erre. Változott az írási stílusom, egy-két ötletet átírtam a fejben, majd aztán papíron is. Talán jobb is lett, mint az  eredeti elképzelésem.

Részek két vagy egy hetente lesznek, mert ha gyorsan írom a részeket, akkor gyakran csak összecsapom őket. Ráadásul ez lesz Mary utolsó nagyobb könyve(,ha nem fér ki egy könyvbe akkor ketté bontom maximum),szóval jól akarom megírni. Részek terén nincs nagy változás. Különböző hosszúságuak és stílusuak lesznek. Több lesz a párbeszéd..stb.

Elnézést kérek, hogy ilyen borús résszel kezdek, de hát na....nem minden vidám a való életben sem.

Mielött mára elköszönnék egy kérdést szegeznék hozzátok...:Szeretitek Maryt? (Hülye, okos, irritáló bármi jöhet...csak kíváncsi vagyok a véleményetekre...)

Mellesleg mindenkinek kitartást, hiszen elkezdődött a suli, nekem is, vagy aki már dolgozik annak továbbra is csak a legjobbakat kívánom!

[Fejlécben lévő videó igazi Marvel fanoknak]//

Noriii