Megbabonáztál (Csábításból jeles fanfiction)

Péntek este

A rész 18+os jelenetet tartalmaz!!!

Alig vártam már a péntek délutánt, ami hamarosan el is jött.
- Anya, akkor Arminéknál alszom. Segítek neki megírni a töri esszét, meg tanulunk.
- Akkor nem jössz velünk holnap a vacsorára sem?
- Nem, tanulni kell Armin félévi jegye múlik rajta. – magyaráztam
- Azt hittem pedig bemutathatom a csodálatos jól nevelt lányomat. Ha gondolod Armin is jöhet. – próbált egyezkedni. Armin erre a mondatra felkapta a fejét a telefonjából a szobámban.
- Mit szólsz hozzá Armin? – kérdezte anyum
Kérdőn nézett rám a barátom, de a tekintetem mindent elárult.
- Á nehéz témát kaptam, amihez halvány lila gőzöm sincs. Kiki meg érti az egészet, biztos sokáig fog tartani, mire felfogom. – magyarázta
- Jól van, akkor majd máskor. – mondta lágyan anyum és megpuszilta az arcom és kiment a szobából. Armin ölébe zuttyantam és mondtam neki:
- Köszi!
- Csak neked. – vigyorgott és megcsókolt közben a kezével felfedezőútra indult
- Mennünk kéne... - nyögtem nehezen
- Még ráérünk. – durmolta és felállt velem a székből és az ágyra döntött
- Anyud mindjárt ideér a munkából...
- Meg vár... - és felhúzta a pólómat és megcsókolta a nyakam, amit oldalra billentettem, így az órára szegeződött a tekintetem
- Armin negyed 6.
- Micsoda? – pattant le rólam
- Negyed 6. – mutattam az órára
- Basszus... - hallottuk a dudát
Hatalmasat nevettem, Armin a kezembe dobta a pulóverem, majd igazítani kezdte a laza sokzsebes nadrágját középen.
- Francba, de szűk ez a nadrág...
Tovább nevettem és elindultam lefelé a lépcsőn.
- Otthon ezt visszakapod! Kell neked illegetni billegetni magadat ebben a szűk szoknyában.
- Pedig nem is. – nevettem rá és felvettem a csizmám és a kabátom – Anyu elmentünk, majd vasárnap jövök!
- Rendben kicsim! Érezzétek jól magatokat és tanuljatok! – utasított lágyan majd meg puszilt és megölelt
Arminnal kimentünk a kocsihoz, bepattantunk a hátsó ülésre.
- Végre! – nyögte Alexy – Azt hittem sosem értek ide.
- Fiam nyugi! – csitította finoman Viki
- Ha negyed 6, akkor negyed 6. – dörmögte
- Bocsi még pakoltam. – és egy halvány mosolyt eresztettem
- Neked el van nézve. – mondta Alexy és rám kacsintott
Viki sebességbe tette az autót és elindultunk a házukhoz. Szemét módon húztam Armin idegeit, hogy simogattam a combját, így a merevedése már tényleg kitüremkedett a laza nadrágján. Hirtelen odakapott a kezével és megigazította, hogy ne látszódjon annyira látványosan.
- Megjegyeztem. – suttogta bele a fülembe és finoman megharapta, mire felszisszentem. – Ez még csak a kezdet. – mosolygott rám
- Még nincs vége! – vigyorogtam rá
- Ne sugdolózzatok! – szólt ránk erélyesen Alexy
- Bocsánat! – bukott ki belőlem
Viki felnevetett, majd leparkolt a házuk előtt. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk a házba Armin egyenesen a szobájába akart vonszolni, de Viki megszólalt:
- Armin légy szíves vidd fel Kiki táskáját a szobádba. Kiki segítenél nekem a vacsiban?
- Persze. – vágtam rá mosolyogva
- Szuper, Arnold 1 óra múlva itthon lesz és mákosgubát ígértem neki vanília szósszal. – magyarázta és elindult a konyha felé
- Anya muszáj? – kérdezte Armin durcásan
- A tanulás meg vár fiam nem? – kérdezett vissza a nappaliból
- Franc... - dörmögte az orra alatt
- Megyek segítek anyudnak. – vigyorogtam rá
- Élvezed mi? – kérdezte durcásan
- Ne duzzogj! – markoltam bele a fenekébe és lábujjhegyre álltam, hogy megcsókolhassam
- Ez kínzás... - morogta és elindult az emeletre a szobájába
Viki után eredtem a konyhába és kérdeztem tőle:
- Miben segítsek?
- A kifliket felkarikáznád? Addig én elkészítem a vanília sodót.
- Persze. – válaszoltam
Kivettem a fiókból egy deszkát és egy kést és elkezdtem felkarikázni a kifliket, miután végeztem kérdeztem Vikitől, hogy:
- Ledaráljam a mákot?
- Igen, légy szíves. Ott van minden előkészítve a pulton. – válaszolta
Odamentem a pulthoz, ahonnan egyenesen ráláttam a nappalira, ahol a fiúk TV-t néztek. Valami sorozatot bambultak. Alexy a térdére rakta a bokáját, úgy süppedt bele a fotelba, Armin pedig szétterpeszkedett a kanapén.
- Komolyan mondom fejbe lőhettem a csajt? – bukott ki Alexyből és kilépett a menübe, hogy indítsa az újabb részt pendriveról
- Csatlakozom. Kezd idegesítő lenni, hogy ő mindent tud és mindennek úgy kell történnie, ahogy kell. Valahogy nem tudom, de ebben az évadban nem egy embert iktattam volna ki egy shotgunnal.
- Állítólag a negyedik évad jobb. Belenézünk?
- Belenézhetünk. – bukott ki Arminból
Ledaráltam a mákot, a cukorral, majd odaadtam Vikinek, aki összekeverte a kiflivel és a tejjel. Beleöntötte egy nagy jénai tálba, majd rá a sodó és berakta a sütőbe.
- Mit néztek? – leültem Armin mellé
- Visszatérők ez ilyen testvéri hagyomány lett. Esténként míg készül a vacsi ezt nézzük közösen. – magyarázta Alexy
Ráhajtottam a fejem a vállára és simogatni kezdtem a combját.
- Nem kéne... - súgta a fülembe és éreztem, hogy megmerevedik
- De miért? – súgtam vissza mosolyogva
- Kicsinálsz...
Felnevettem és ott hagytam a meredő farkú barátomat, aki próbált úgy helyezkedni ezután, hogy ne nagyon látszódjon a felizgult állapota. Segítettem Vikinek megteríteni és néha direkt úgy mozogtam, hogy Armint idegeljem. Nem bírta a tekintetét levenni rólam és a teste egyre jobban nem tudott ellenállni, így próbált úgy helyezkedni, hogy senkinek se tűnjön fel a meredő farka és az ölébe tette a kezét.
- Sziasztok! Megjöttem! – köszönt Arnold
- Szia édesem! – köszöntötte Viki és megcsókolta az előszobában
- Szia apa! – köszönt Alexy
- Hello apa!
- Szia! – mosolyogtam rá az étkezőből, majd leültem Armin mellé
- Finomak az illatok. Átöltözök és itt vagyok. Mennyi idő még, hogy elkészüljön?
- 20 perc. – mondta Viki a sütőre pillantva
Arnold elment átöltözni és lehuppant a másik fotelba.
- Negyedik évad?
- Igen. – válaszolta Alexy
- Hány perc van még belőle?
- 15. – vágta rá a kék hajú
Armin vállán pihentettem a fejem, közben ő a hátamat simogatta, ahogy vége lett a sorozatnak, asztalhoz ültünk.
- Szedjetek! – utasított minket Viki, miután szedett Arnoldnak.
Alexy szedett magának, majd átadta a szedőkanalt. Először Arminnak szedtem, majd magamnak és végül Viki is szedett. Vacsora közben beszélgettünk:
- Milyen napotok volt? – kérdezte Arnold
- Lezártak mindenből hármasnál rosszabb jegyem nincs. – válaszolta Alexy
- Miből lettél hármas? – kérdezte Viki
- Kémia. – vágta rá a kék hajú – Bioszból megkaptam a négyest.
Armin közben a lábával finoman simogatta az alsó lábszáram
- Armin? – kérdezte Arnold
- Nekem még a töri hátra van, de Kiki segít megírni az esszét és akkor 5-ös leszek belőle. – válaszolta és rám mosolygott sejtelmesen
- Többi tantárgy? – kérdezte az apja és lenyelt egy falatot
- 4-es, 5-ös, kivéve a biosz, az hármas lett. Totál nem vágtam ezt a genetikai anyagot. – húzta meg a száját és végigsimított a combomon
- Nem baj, azokat úgysem viszitek. Kiki neked milyen lesz a bizid? – kérdezte Viki
- Ne kérdezd egy stréber... - dünnyögte Alexy
- Hé fiam! – csattant rá Arnold
- De az! – vigyorgott Armin
- Nem tehetek róla, hogy olyan az agyam, mint a szivacs. – mosolyogtam – 4-es, 5-ös, fizikából is lezártak 4-re hála Arminnak.
- Szép! Mikor lesz a szalagavatótok? – kérdezte Viki
- Február 24. szombat 17:00-kor kezdődik. – válaszolta Alexy
- Táncoltok? – kérdezte anyukája
- Kötelező. – vágta rá Alexy
- Úgy mondod, mintha nem örülnél neki. – fűzte hozzá Armin
- Hát őszintén félek egy kicsit, hogy Kiki milyen táncot talál ki... - vigyorgott rám Alexy
- Te tanítod be a táncot? – kérdezte Arnold
- Ti ötletek volt! – néztem az ikrekre
- Alexyé és Castielé! – vágta rá Armin – Ne keverj bele!
- Milyen zenére táncoltok? – kérdezte Viki
- Még nem tudjuk. – válaszolta Alexy és rám szegezte a tekintetét
- Vannak elképzeléseim, de hétfő délután fog minden kirajzolódni, kedden mindent közlök veletek. – mosolyogtam rá
- Keringő? – kérdezte unottan Arnold
- Nem kifejezett keringőre gondoltam, mivel színesebbé akarjuk tenni a táncot. Remélem tetszeni fog. – válaszoltam
- Biztos jól fog sikerülni. – fűzte hozzá mosolyogva Viki
Majdnem felnyögtem, mivel Armin a lábam közé nyúlt, de én sem voltam rest és megmarkoltam a péniszét, mire nagyot nyelt. Gyorsan visszafordította a tekintetét a majdnem üres tányérjára és befalta a maradékot. Befejeztük a vacsorát és segítettem Vikinek elmosogatni Armin felfalt a tekintetével, mikor lehajoltam a jénai tálért. Következtek a tányérok, amiket egymásra raktam és kinyitottam a szekrényt.
- Segíts neki fiam, ahelyett, hogy itt helyben levetkőzteted a tekinteteddel. – mondta vigyorogva Arnold
- Tessék? – rázta meg a fejét és az apjára bambult
- Azt mondtam, hogy segíts neki. Nem fogja elérni a felső polcot, meg hátha, ha felemelkedsz a fenekedről nem szúr annyira szemet, hogy - megköszörülte a torkát – állsz.
Végignézett magán és látta, hogy a felizgult állapotát nem tudja palástolni. Gyorsan megigazította magát és felállt a kanapéról.
- Ó, ember! Ennyire nem bírsz magaddal? – kérdezte Alexy és eltakarta a fejét az egyik kezével
Armin összeborzolta a haját, miközben elment mögötte.
- Hé!
- Nem tudod mit élek át, majd egyszer te is...
- Úriember vagyok a vágyaimat a hálóba tartogatom. – vágott vissza neki a kék hajú
Armin szemmel megbírta volna ölni, de inkább velem foglalkozott
- Várj felrakom! – mondta és mögém sétált, hogy segítsen betolni a tányérokat a helyükre
- Sikerülni fog! – nyújtózkodtam
Szorosan hozzásimult a hátamhoz és éreztem a meredő férfiasságát, miközben segített betolni a tányérokat.
- Köszi – mosolyogtam rá és lágyan megcsókoltam
- Anya? – kérdezte Armin
- Menjetek! – mosolygott rá
Arminnak sem kellett több megfogta a derekam és a nappali felé irányított, majd a lépcső felé. Hátrapillantottam az első lépcsőfok előtt és mondta vigyorogva:
- Felfelé! – csak csillogott a szeme
- Segítség! – tátogtam Alexynek
- Tied...- vigyorgott és legyintett
Armin a fenekemre csapott, hogy induljak felfelé.
- Aú! Ezt miért kaptam? – kérdeztem és elindultam a lépcsőn felfelé
- Tudod te azt... - vigyorgott és amikor már nem láttak minket a fordulóban még egyszer rá csapott a fenekemre
- Ha még egy lesz nem állok jót magamért. – duzzogtam
Nem kellett több és rácsapott még egyet. Erre én futni kezdtem a szobájához, egyenesen berongyoltam a fürdőbe, amit bezártam. Nem zavartatva magam elkezdtem engedni a vizet és vetkőzni. Próbálta kinyitni az ajtót, majd kopogott.
- Kicsim! Ne csináld ezt velem! Engedj már be!
- Nem! – nevettem az ajtó túloldalán
- Kiki!
- Miattad vörös a fenekem. – hazudtam
- Sajnálom, de...
- Igen?
- Eszméletlenül kívánlak. Engedj már be!
- Nem!
- Ígérem jó fiú leszek!
- Ismerlek!
- Kicsikém! Már térden állva könyörgök!
- Hiszem, ha látom! – álltam be a zuhany alá
- Akkor nyisd ki az ajtót!
- Mindjárt! – kiáltottam és szálltam ki a zuhany alól és megtörölköztem.
Kinyitottam a zárat az ajtón, majd egy szál törölközőben kijöttem.
- Te jössz édes! – vigyorogtam rá
Leakarta rólam venni a törölközőt, de én a fürdőbe toltam.
- Nem, nem! Előbb fürödj le! – vigyorogtam rá és betoltam a fürdőbe
- Gyere be velem! – kérlelt kiskutya szemekkel
- Nem, idekint leszek. – pusziltam meg lágyan és rácsuktam az ajtót
- Áhh! Direkt csinálod?
- Igyekezz! – kiáltottam nevetve
Addig én a táskámban kutakodtam és meg is találtam, amit kerestem. Alexy bekukkantott a félig nyitott ajtón és kérdezi:
- Armin?
- Fürdik. – vigyorogtam és kivettem a zacskót a táskámból
- Mi az? – kérdezte és bejött a szobába
Kivettem a zacskóból egyenként a darabokat.
- Jó nem akarom tudni a mocskos részleteket. – vigyorgott és indult volna kifelé
- Ne menj már el! – visszafordult és kérdőn nézett rám – Segítesz a hajammal?
- Persze! – mutatott a forgószékre és beleültem. Mögém állt és a kezébe nyomtam a fésűt. – Így ni! – mondta egy perccel később
- Köszi. – mondtam és ledobtam a törölközőt
- Nem zavartatod ám magad! – takarta el a szemét
- Minek? Hisz a barátom öccse vagy és meleg. – bújtam bele a darabokba
- Jó, de akkor is...
- Láttál már így.
- Így sosem, csak fehérneműben, megértem a bátyámat. – mosolygott, majd hozzátette – De bocs nem vagy az esetem. – vigyorgott én pedig fejbe dobtam a törölközőmmel
- Bolond!
- Értettem, húzok innen! – vigyorgott és kisétált a szobából.