Megbabonáztál (Csábításból jeles fanfiction)

A játékterem

A rész 18+-os jelenetet tartalmaz!

Másnap reggel Armin karjaiban ébredtem, aki kíváncsian fürkészte az arcom.
- Jó reggelt édes! – köszöntem mosolyogva és megcsókoltam
- Jó reggelt kicsi! Mi szépet álmodtál?
- Az Újévi bálról álmodtam. – válaszoltam
- Ó ha, az majd komoly lesz ez évben, mivel ballagunk is. – mosolygott rám
- Éppenséggel a legutóbbiról álmodtam. Újra éltem minden másodpercét. – fűztem hozzá merengve
- Meséljél.
- Amikor elhívtál, Rosával a vásárlást, hogy néztél, amikor megláttál, a fotózkodásokat, ahogy buliztunk és az első lassúzásunkat, ami közben olyan hevesen vert a szívem, hogy majd kiugrott a helyéről.
- Emlékszem alig találtam a szavakat, hogy elhívjalak, annyira zavarban voltam. – emlékezett vissza
- Nekem mondod, emlékszem, hogy csak hebegtél és habogtál.
- Igen, meg amikor megláttalak, hú az a világoskék ruha hirtelenjében úgy éreztem, hogy megnyertem a lottó főnyereményt, hogy én viszem a legszebb lányt a bálba.
- Meg se bírtál szólalni. – löktem finoman oldalba
- Valami furcsa érzés kerített hirtelen hatalmába, ami néha korábban is kerülgetett. Amikor lassúztunk úgy éreztem meg kell, hogy csókoljalak, de féltem, hogy barátként tekintesz rám, így maradt a homlokpuszi.
- Emlékszem a fellegekbe repítettél, minden gondolatomat tudtad a tánc során, a szívem olyan hevesen vert, hogy azt hittem hallod és megijedtél tőle. – mosolyogtam rá
- Nem, ha tudtam volna, hogy akkor, hogy érzel, hidd el egy másodpercig nem teketóriáztam volna. – mondta és megcsókolt
- Így legalább nem látta az egész suli az első csókunk. – mosolyogtam rá
- Van benne valami, csak Alexy. – vigyorgott
- A másodikat. – helyesbítettem
- Tessék?
- A második csókunkat látta, az első csak a kettőnkké volt. – megcsókoltam
- Igazad van. – a keze felfedezőútra indult miközben csókolóztunk. Szenvedélyesen szeretkeztünk, majd lementünk reggelizni. Délelőtt filmet néztünk, majd ebédeltünk, délután pedig kimentünk sétálni a közeli parkba. Néztük a hófehér tájat, és gyönyörködtünk a természet szépségeiben.
- Mutatni szeretnék neked egy helyet. – mondta mosolyogva Armin
- Milyent? – kíváncsiskodtam
- Tetszeni fog. – mosolygott rám biztatásképpen, mire bólintottam
Számomra ismeretlen utcák felé vezetett teljesen magabiztosan, majd megálltunk egy épület előtt, amin neonnal kivilágított betűkkel az díszelgett, hogy Chadem.
- Mi ez a hely? – kérdeztem és bentről elektronikus zene halk moraját hallottam.
- Gyere! Ne keljen vállon bevinnem. – mosolygott rám és szájon csókolt, majd bementünk.
A hely hangulata egyből magával varázsolt, mindenféle játékkonzol ízlésesen elrendezve. A kivetítőkön az aktuális ranglisták szerepeltek játékokra lebontva, mint pl.: Call of Duty, Counter Strike, Half Life, Mortal Kombat, Left 4 Dead, Tekken, Forma 1, Need for Speed, Sega Rally, Guitar Hero, Just Dance és még sorolhatnám
- Eddig miért nem jöttünk ide? – meglepetten kérdeztem
- Eddig csak a közelibe jutottunk el együtt, gondoltam lehozlak ide. – mosolygott
- Régóta jársz ide? – kérdeztem
- Hát... - vakarta meg a fejét – Tavaly tél eleje óta. – húzta meg finoman a száját
- De akkor miért nem jöttünk el?
- Kiment a fejemből. – zavart mosolyt eresztett felém
- Ez a hely valami fantasztikus, ahova járni szoktunk a nyomába sem ér.
- Ugye és itt versenyeket is szoktak rendezni. – mondta vigyorogva
- Hello Armin! – kiabálta a pultnál egy fekete hajú srác és felénk integetett
- Gyere, bemutatlak valakinek. – húzott finoman a pulthoz
- Rég láttalak haver. – fürkésztem a srác arcát, aki nagyon ismerősnek tűnt, de nem tudtam hova tenni. – Ki ez a szépség itt az oldaladon?
- Chris ő itt Rikuji a barátnőm. – válaszolt mosolyogva
- Örvendek a szerencsének Rikuji! Akkor téged bújtatott ilyen sokáig ez a gyerek. – mondta mosolyogva a fekete hajú
- Én is. Nem is tudom miért. – egy halvány mosolyt ejtettem
- Isztok valamit? – kérdezte
- Kólát, te kicsi?
- Én is. – válaszoltam
Chris kért 3 kólát a pultostól, majd felírattatta a számlájához.
- Többiek? – kérdezte Armin
- Noah és Era éppen játszanak hátul valamelyik konzolon, Tomot ott láthatod – mutatott egy szőke hajú srácra, aki egy játékfegyverrel lövöldözött. – Emma Just Dancezik, Adam meg a mosdóba ment.
- Mi van Lilyvel? – kérdezte Armin és finoman oldalba bökte
- Szakítottunk, Párizsban maradt. – mondta egykedvűen
- Mikor? – kérdezte meglepetten Armin
- 2 hónapja. Nagyon le vagy maradva tesó. Hogy tetszik az egyetem, akkor csatlakozol hozzám Le Mansban? – kérdezte és felvillantotta a fehér fogsorát
- Úgy néz ki, de még gondolkodok Orleans is nagyon kecsegtető. – mondta elgondolkodva a barátom
- Ha grafikus akarsz lenni... Apám az komoly és nehéz szakma öcskös tudna róla mesélni. De hol van lehúzta magát a budin? – mondta ki hangosan a gondolatait, amin mosolyogtam
- Lehet leragadt valahol, nagyon sok lehetőséget hordoz magában ez a hely. – mondtam mosolyogva
- Igazad van, de lóg nekem egy visszavágóval, húgi is éppen arra gyúr.
- Milyen visszavágó? – kíváncsiskodtam
- Just Dance. – válaszolta és a szemembe nézett – Van kedved?
- Ó, apám ez kemény lesz. Én a helyedben nem hívnám ki. – vigyorgott Armin
- Hadd próbálkozzon. – mondtam és megpusziltam a barátom arcát és elindultam az egyik konzol felé.
- Vehettem kihívásnak? – kérdezte és elindult utánam
- Akár. – mosolyogtam és odaálltam az egyik konzolhoz, követte a példám a mellette lévőnél – Válasszál.
- Hölgyeké az elsőbbség. – vigyorgott – De felhívnám a figyelmed én vezettem az itteni ranglistát. – kivillantotta a tökéletes fogsorát
A központi panelhez nyúltam és beraktam a The Black Eyed Peas – I Gotta feeling című számát.
- Készen állsz kis csaj? – kérdezte vigyorogva
- Mindig. – vigyorogtam rá
Az elején nagyon egyforma volt a pontunk úgy másfél perc után egyre többen kezdtek körénk gyűlni. Két és fél perc után átvettem a vezetést.
- Bratyó most mutasd meg mit tudsz! – kiabálta egy fekete hajú lány
Harmadik percnél egyre jobban vezettem, mivel minden lépést tökéletesre csináltam. Amikor vége lett a számnak, Armin felkapott és megpörgetett, majd megcsókolt.
- Ügyes voltál! – csókolt meg
- Visszavágót kérek, de most én választok. – vigyorgott rám Chris
- Oké! – húztam meg a vállam és visszaálltam a konzollra.
- Hajrá bratyó! – biztatta tovább a lány.
Kiválasztotta Mark Ronson feat Bruno Mars – Uptown Funk című számát.
- Ez jó buli lesz. – dörzsölte meg a tenyerét
- Húha, készülj fel kicsim. – mondta Armin mosolyogva
Egyre többen gyűltek körénk, hogy lássák a versengést. Nagyon kiegyenlített volt a verseny, de két és fél perc környékén egyet belehibázott Chris és csak jó lett a mozdulata, nem tökéletes, majd még egyet három és fél percnél. A szám végénél felgyulladt az eredmény kijelző, amin az én nevem díszelgett elől, utánam volt csak Chris.
Armin hirtelen megpörgetett és megcsókolt.
- Szuper voltál, rég láttalak így versenyezni. – mondta büszkén
- Köszönöm szívem, jó ellenfelem volt. – mosolyogtam
Chris odajött és mondta:
- Gratulálok! – és kezet nyújtott, amit elfogadtam – Armin már megértelek miért bújtattad. – öklözött finoman a vállába
- Ezt nem gondoltam volna. Végre valaki legyőzte az én nagypofájú bátyámat! – jött oda egy fekete lila mellírcsíkos hajú, barna szemű lány. – Emma vagyok, Chris húga.
- Szia, Kiki! – köszöntem
- Végre, végre! Ki volt az? Ki előtt kell térdre borulni? – egy ismerős hang szólalt meg. Chris a fejét vakarta és nemsokára ért oda mellé az a srác, akit ismerősnek véltem. Nagyon hasonlítottak egymásra, mintha ikrek lettek volna, csak Chrisnek kicsit karakteresebb volt az arca.
- Szia! – köszönt vigyorogva
- Szia! – érdekesen meghúztam a számat
- Rikuji igaz? – kérdezte
- Yep, te pedig Adam. – mondtam gondolkodva
- Ismeritek egymást? – kérdezte meglepetten Armin
- Találkoztunk múltkor a tánciskolában. – válaszoltam
- Várj, akkor te vagy az a modern táncos csaj? – kérdezte meglepetten Chris
- Lehetséges. – mondtam zavartan
- Miről maradtam le? – jött vissza Emma egy üveg kólával
- Adam meg Rikuji ismerik egymást. – válaszolta Chris
- Honnan? – tette fel hirtelen a kérdést Emma
- Tánciskola. – válaszolta Adam
Emma véletlenül félrenyelte a kóláját.
- Meg ne fulladj húgi! – ütötte finoman hátba Adam
- Köszi, már jobb. – nagy levegőt vett és folytatta: - Milyen kicsi a világ? Igaz nemrég azt hittem, hogy a bátyámat senki nem tudja ebben a számban legyőzni, de mindig történnek csodák. – mosolygott rám
- Miket szoktál még játszani? – kérdezte Adam
- Inkább azt kérdezzétek mivel nem. – vigyorgott Armin
- Amiket itt látsz konzolok közül melyik nem annyira fekszik? – kérdezte Chris
- Talán látsz valami fényt felcsillanni az alagút végén, amiben kihívhatod. – lökte finoman oldalba Armin
Körbe néztem és tudtam, hogy az autós szimulátor játékok nem fekszenek, ahogy eddig sem, de valahogy nem akartam elárulni a titkom.
- Na? – kérdezte kihívóan Chris
Meghúztam a szám.
- Könyörülj rajtam, csak vissza szeretnék vágni. – esdeklően nézett rám
Az arckifejezésem továbbra sem változott, így Armin súgott valamit a fülembe:
- Ne aggódj, nem fog híre menni.
- Nem félek attól. – súgtam vissza
- Könyörülj rajta. Nézzél csak rá! Sosem láttam könyörögni, de nézd mindjárt letérdel.
Rámosolyogtam Arminra és adtam neki egy szájra puszit, majd Chris felé fordultam:
- Ha elmondom, ígérd meg, hogy megmutatjátok az egész helyet.
- Rendben, de ez minden, amit itt látsz. – mondta mosolyogva
- Nem most jöttem le a falvédőről, az a folyosó hova vezet? – mutattam egy folyosóra, aminek a végén egy ajtó volt
- Az csak VIP tagoknak van, azok meg nem akárkik. – válaszolta Chris
- Akkor nem mondom meg. – vágtam vissza
- Chris tehetünk kivételt. – mondta Adam
- Itt van a kulcs. – egészítette ki Emma
- Rendben, lássátok kivel van dolgotok. Végülis, a kisfőnök nem mondhat nemet. – mosolygott
- Ez az! – kiáltott fel Emma
- Várj tied a hely? – kérdeztem meglepetten
- Miénk. – mondta Adam – Rólunk nevezték el a szüleink, a Ch Chris nevéből jött, az ad az enyémből, em meg Emmáéból.
- Na Rikuji, mi a gyengéd? – lépett közelebb Chris
- Autószimulátor. – válaszoltam
- Akkor gyerünk! – dörzsölte meg a tenyerét Chris és elindult a Forma 1-es szimulátorok felé.
Armin megfogta a kezem és követtük a példáját. Chris egy hirtelen mozdulattal bele is huppant az ülésbe és várta, hogy csatlakozzak. Nagyot nyeltem és beültem a másik szimulátorhoz a többiek a nagy kivetítőt szemléték, mivel Chris ráirányította a két gépet, hogy a többiek is láthassák a verseny minden apró mozdulatát.
- Ajánlom, hogy ugyanolyan kocsival menjünk, nincs segítség, se semmi. – közbe nyomkodta a képernyőt, hogy beállítsa, bólintottam megerősítésképpen. – Csak te és én egymás ellen, fair küzdelemben. – mondta határozottan
- Benne vagyok. – mondtam és megszorítottam a kormányt
- Minden úgy működik, mint a többi autós szimulátoron. Játszottál már ilyennel?
- Persze. – válaszoltam
- Oké, akkor kezdhetjük. 3, 2, 1 rajt! – kiabálta és elkezdődött a verseny.
10 körös volt a verseny, kb. a 6. kör környékén elhúzott előlem és már nem értem utol, akárhogy próbálkoztam. Az utolsó kanyart akkora sebességgel vettem be, hogy lecsúsztam a pályáról, de hála az aszfaltozott bukótérnek vissza tudtam menni és be tudtam fejezni a versenyt. Chris szája fülig ért mikor elsőként hajtott át a kockás zászlónál. Le sem tagadhatta volna az örömét, mivel összeöklözött az öccsével és a húgával. Armin kisegített a szimulátorból, majd mondta:
- Jó voltál, te mindent megpróbáltál. – mosolygott rám, majd adott egy engesztelő csókot.
- Köszönöm szépen a versenyt hölgyem. – mondta Chris és megpuszilta a kezem és rám vigyorgott – Ezért meghívlak bármire, amit csak akarsz.
- Micsoda úriember vagy. – mosolyogtam rá – Rendben, akkor egy Margarita lesz.
- Oké. Armin egy Martinit?
- Naná, ha már az asszony is alkoholizál. – vigyorgott rám és szájon puszilt
- Adam? Emma? – kérdezte Chris
- Egy Manhattant. – válaszolta Adam
- Nekem egy Mojitot. – csatlakozott Emma
- Jó, én meg egy Zombiet iszom. Adam, addig mutassátok be a többieknek Rikujit. Ideje, hogy megismerkedjen a kis csapattal. – el is indult a bár pult fel, mi leültünk az egyik bokszba. Csatlakozott hozzánk még egy szőke hajú zöld szemű vékony magas csaj, egy barna tüsizett hajú szürke szemű srác és egy szőke felnyírt hajú kék szemű srác.
- Sziasztok! – köszöntötte őket Emma
- Sziasztok! Mi még nem ismerjük egymást Noah vagyok – mutatkozott be a barna hajú, aki egy szürke fekete csíkos kapucnis pulóvert viselt, fekete farmerral és bakanccsal.
- Szia Rikuji, Kiki. – köszöntem neki
- Hello Tom, ez a bájos hölgyike mellettem pedig Era. – Tom egy lila kockás kapucnis pulóver viselt farmerral és fekete bakanccsal. Era összeöltözött Emmával, mivel mindegyikükön egy vastag leggings volt csizmával és egy hosszított színes pulcsival.
- Sziasztok! – köszönt a szőkeség
- Sziasztok Rikuji, Kiki! – mosolyogtam rájuk
- Láttuk, hogyan győzted le Christ Just Danceban. Gratula hozzá. – mondta Noah
- Sikerült végre valahára valakinek meghúzkodnia a száját. – vigyorgott Era és beleivott a vodkanarancsába
- Most vagy itt először? – kérdezte Tom
- Igen, Armin most hozott le először. – válaszoltam mosolyogva, ekkor futott be Chris az italokkal és hozott a többieknek is még egy kört. Erának vodkanarancsot, Noahnak és Tomnak sört.
- Itt vannak az italok, a ház ajándéka. Szolgáljátok ki magatokat! – utasított bennünket.
Belekortyoltam a Margaritámba és pont úgy volt elkészítve, ahogy szeretem, mivel a citrom jobban érehető volt benne, mint az alkohol.
- Már épp ideje volt Arminnak lehoznia, mivel lassan azt kezdtük hinni, hogy szellem vagy. – mosolygott rám Chris és huppant le a húga mellé
- Emlékszel Armin egyszer mondtam is neked, hogy valld be nyugodtan, ha meleg vagy, mint Alexy. – vigyorgott Emma
- Hetero vagyok és leszek is mindig. – vágta rá a barátom és a derekamra tette a kezét
- Most már elhisszük, mivel a Kiki nevet valóságos személyhez tudjuk társítani. – csatlakozott Tom
- Tényleg ti, hogy kerültettek össze? – kérdezte Emma, érdekes fejet vághatunk Arminnal, mivel egyből folytatta a mondandóját – Ne értsétek félre! Úgy értem, hogy Armint olyan magának valónak ismertem meg, mivel nem tud másról beszélni csak a játékokról és a gépekről. Hogy keveredtettek egymás mellé, egy ilyen szép lány és egy geek srác?
- Osztálytársak vagyunk. – válaszoltam tömören
- Ó, de biztos van még valami. Nem hiába tudsz így játszani a Just Danceel. Én is táncolok, de a nyomodba sem érek. – fűzte hozzá Adam
- Nem csak a Just Danceel tud. – vigyorgott Armin és kihúzta magát mellettem
- Akkor itt van a kutya elásva! – kiáltott fel Tom
- Részleteket, mert azt eddig is tudtuk, hogy táncolsz, illetve szoktál játszani. Nem utolsósorban kicsit kommunikatívabbá tetted szegény gyereket. – mondta Era
- Régen is az voltam. – dünnyögte Armin
- Igaz, Alexy kettőtök helyett is beszélt. – nevetett fel Era – Régen Lyonban nem voltál ilyen bőbeszédű. Csak tudom, mivel az unokatestvérem a szomszédotok volt és pelenkás korotok óta ismerlek Alexyvel.
- Nem kell emlegetned. – duzzogott Armin
- Akkor gondolom tudsz róla kínos sztorikat. – vigyorogtam és Armin vállára hajtottam a fejem
- Naná! Amikor megszédültél és ráléptél a suliban a mögötted álló csajnak a lábára és mikor megfordultál lecsöcsörézted.
- Alexy. – vágta rá Armin
- Amikor görkorizni voltunk és akkorát spárgáztál, hogy szétszakadt a gatyád és úgy mentünk, haza, hogy a csupasz feneked látszott. – gondolt vissza nevetve Era
- Szintén Alexy.
- Fenébe! Akkor te rúgtad le Evaék TV-jét Mortal Kombatozás közben. – mondta elgondolkodva
- Talált, de szerencsére, annál nagyobb gond nem lett, mint csak kifizetni. – mosolygott az emlékképen
- Ja de közben Alexyt is lerúgtad, aki akkora seggest nyomott, hogy alig bírt felállni.
- Az a hiszti vitt mindent. – mondta vigyorogva Armin
- Nagyon elkanyarodtunk az eredeti témától, na, hogy keveredtetek össze azon kívül, hogy osztálytársak vagytok. – tért vissza Emma az eredeti kérdésére.
- Levettem a lábáról a folyosón a szó szoros értelmében. – válaszolt Armin megvillantva a fehér fogsorát
- Hogyan? Mivel valljuk be apukám, annyira eszméletlen jóképű nem vagy. – vágott oda neki Chris
- Siettem a terembe és ahogy fordult seggre estem, ő pedig ott volt és felsegített.
- Micsoda úriember! – mondta Era
- Még szép! Hisz ő lökte fel! – vágta rá Emma – Tovább!
- Mikor megmutatta a várost szóba kerültek a játékok és kiderült, hogy ő is kocka. Ez akkor mutatkozott meg először a legjobban, mikor Alexyék elől elbújtunk a tetőn és estig kockultunk.
- Majd jöttek a kocka hétvégék hol náluk, barátoknál, nálam. – egészítettem ki
- Kiderült, hogy nagyon hamar egymásra hangolódtunk és egyre több időt töltöttünk együtt és nem csak a játékok kedvéért. Mindenkinek feltűnt csak nekünk nem, hogy szikrázik körülöttünk a levegő, majd a tavaszi szünetben egymásra találtunk és nyáron eljegyeztem. – mesélte Armin
- Nem is te lettél volna Armin, ha észreveszed. – mondta nevetve Adam
- Megmutassuk akkor a VIP termet? – kérdezte Chris
- Itt van a kulcs. – rakta az asztalra a kulcsot Emma Chris felvette és felállt a bokszból követtük a példáját.
- Paul bezárnál? Mi hátra megyünk. – mondta Chris a pultosnak
- Persze, feltakarítok, aztán megyek én is haza. A bárt nyitva hagyom nektek.
- Kösz mindent. – mondta Chris és elköszönt tőle.
A folyosóra mentünk, majd egy fekete ajtóhoz, amin egy tábla volt: „Belépés csak engedéllyel VIP tagok részére! Chris a kulcsot a zárba tette, majd kattant és lenyomta a kilincset.
- Remélem tetszeni fog, nem kis meló volt ezt összerakni. – mondta mosolyogva
- Én is csak kétszer voltam idebent. – suttogta Armin
Nagyon izgatott voltam, mint amikor a kisgyerek az ajándékát bontja. A teremben kék neon lámpák égtek és kb 20 gamer pc volt elrendezve.
- A múlt hónapban lecseréltük az összeset, Alienware Aurora R6-osok, Alienware Led monitorokkal, Alienware egérrel és billentyűzettel. – mondta büszkén Chris
- Gyönyörűek. – mondtam áhítattal és folytattam – Ilyet néztem magamnak is, mivel R5-ösöm van, de nekem egy Beniipowa gaming pc-m van.
- Az otthon van a szobámban, húgi meg Adam Alienwares meg velük van szerződésünk, így olcsóbbak voltak a gépek. – magyarázta Chris
- Az unokatesónk az Alienware-nél dolgozik, így könnyebb onnan beszerezni a cuccokat nagyobb tételben. – fűzte hozzá Adam
- Akkor csak állni fogunk, vagy ki is próbáljuk őket? – kérdezte Noah
- Naná, mihez lenne kedvetek? – kérdezte Chris
- Mi van rájuk rakva? – kérdezte Tom
- Főként online játékok, mint pl. Tera, WOW, Aion. – válaszolt Chris
- MMORPG-k. – fűzte hozzá Era
- Shooter játékok? – kérdezte Tom
- Melóztam az egyetem mellett így nem volt időm nagyon telepítgetni, ez a rész mindig rám hárul mert a srácok – fiatalabb testvéreire nézett – csak játszani szoktak. – magyarázta Chris
- Valaha engedted is, hogy ebben a teremben lévő gépekhez úgy hozzányúljunk? – kérdezte szemrehányásképpen Adam
- Nem.
- Akkor ne rinyálj! – fűzte hozzá Emma
- Akkor Aion? – kérdezte Noah
- Rendben. – vágták rá a többiek és elfoglaltak egy-egy gépet én Armin mellé ültem le.
- Kiki van karaktered? Mert, ha nincs pillanatok alatt felrántunk egyet pvp szerveren. – mondta Emma
- Van. – mosolyogtam és elindítottam közben a játékot
- Ely vagy asmo? – kérdezte Tom
- Mindkettő bár az elyk jobban ki vannak húzva. – fűztem hozzá
- Akkor elyos mindenki? – kérdezte Era
- Persze, könnyebb lesz killeket beszedni. – fűzte hozzá Noah
- Armin mivel jössz? – kérdezte Adam
- Gladi, ki mivel?
- Akkor hozom a templart. – mondta Chris
- Ranger – fűzte hozzá Adam
- Sorci. – mondta Era
- Assa. – tette hozzá Tom
- Gunner vagy Bard? – kérdezte Emma
- Bard tudsz mannát tölteni. – válaszolt Era
- Potizz asszony! – vágta rá Noah – Akkor hozom mellé a chantert, hogy örüljetek a buffoknak.
- Mit izélsz, jó kis karakter az. – mondta Era
- Akkor gyere azzal, én akartam behozni a sorcit.