Bent mind bemutatkoztunk az orvosnak, Körte elmondta, hogy miért van velünk kamera, a doki pedig elmondta, hogy nekem szurkol. Máris kedvelem. Levettem a pólómat, hogy meg tudjon vizsgálni, közben pedig a szemem sarkából néha ránéztem Bekára. Fogalmam sincs mit gondolhat. Azt sem tudom, miért vártam a reakcióját. Nem hinném, hogy a tökéletes felsőtestem megkedveltetne engem vele.
– Jó, van itt egy vírusos torokgyulladás, lázzal – közölte a doki, majd leült a számítógépéhez és pötyögni kezdett. Én pedig persze megijedtem.
– Mikor lesz jobban? – kérdezte Körte.
– Ez Márktól is függ. Pihenésre van szüksége, a torkát kímélni kellene, sok folyadék, alvás, a felírt gyógyszerek rendszeres szedése, és akkor van esély rá, hogy szombatra összeszedi magát – magyarázta a férfi.
– Én most nem tudok pihenni! – akadtam ki egyre jobban.
– Hát fiam, – rázta meg a fejét. – akkor annyi a műsornak. Ha ezt most nem veszed komolyan, szövődmények is felléphetnek – mondta. Ez az orvos igazán tudja hogyan kell befosatni az embert. – Hozzátenném, ez a probléma nem ma kezdődhetett...
– Nem volt időm orvoshoz menni, huszonnégyből húsz órát dolgozom a szombati adásokra, hatodik hete tart a műsor – dünnyögtem.
– Értem, fiam, de itt feladni, a célegyenesben...
– Nem adom fel – vágtam azonnal közbe.
– Akkor tessék pihenni, és péntek reggel várlak vissza – nyújtotta át a recepteket, én pedig sóhajtva vettem tudomásul, hogy ez jobb nem lesz.
Az orvos pár szóban összefoglalta a kamerába is, hogy mi a diagnózis, majd megnyugtatta a nézőket, hogy egy kis kúrálás után olyan lesz, mintha kicseréltek volna.
Folyamatosan kattogva jöttem ki a rendelőből. Emiatt minden csúszik, borul a papírforma, én pedig megint megszívtam. Az októberi szeles, de napsütéses időben álldogálva vártunk, míg Körte beszélt a műsor szerkesztőjével. Én továbbra is idegesen vártam, hogy mi lesz most. Körte végül lerakta a telefont és felénk fordult.
– Oké. Ugrott a mai próbátok. És mára minden más is – közölte egyszerűen.
– Ez nem igaz! – kiáltottam rekedten.
– Na jó, most figyeljél rá. Ma pihensz. Igyál mézes teát, kösd be a torkodat valami sállal, feküdj le aludni, vagy bánom is én, de össze kell szedned magad! – mondta Körte szigorúan.
– Jó, értem – suttogtam.
– Gyerek, mára akkor nincs semmi, szóval neked is szabadnapod van, ha a torokbajosnak az lett – fordult felé Körte. Baromi jó! Már megint egy kibaszott teher vagyok.
– Ne beszéljetek úgy rólam, mintha itt sem lennék!
– Hogyne. Na, maradj csöndben egy percre – mondta nem is rám figyelve Körte. – Úgyhogy szabad a mai napod és estéd. – mondta Bekának. Én pedig elővettem a telefonom azzal a szándékkal, hogy telefonálok egyet.
– Rendben. Akkor, azt hiszem, elmegyek a hangszerboltba, gyakorolni egy kicsit... – hallottam még Beka hangját. Miért érzem azt, hogy nem gyakorolni megy? Nem olyan fontos neki a műsor... Nem vagyok neki olyan fontos, hogy gyakorolni menjen.
– Szia kicsim, minden rendben? Mit mondott a doki? – vette fel anya a telefont. A háttérben hallottam, hogy valaki becsenget, viszont anyu figyelmen kívül hagyta, ezért én is.
– Vírusos torokgyulladás lázzal. Pihennem kell, és talán szombatra jól leszek. Csak egy nyugodt hely kell. Körte majd kirak otthon.
– Itt nem biztos, hogy jó ötlet... – kezdte Anya, de félbeszakította a másik telefon csörgése. – Hagyjanak már!
BẠN ĐANG ĐỌC
KÉSTÉL - Nagy Márk szemszögéből |✓
Fanfiction- Nagy Márk a Pop/Rock sztár leszek! című híres műsor egyik versenyzője. - •°•°• Márk, az országszerte híres és elismert énekes. Óriási slágerek előadója, népszerű könyvek írója. A srác, aki minden tinilány szívében jelen van. De hogyan is kezdődött...