- Hah... Végre itthon... - sóhajtottam fel, a legközelebbi radiátorhoz rohanva.
- Örülök, hogy az otthonodnak tekinted a házam.. - mosolyodott el Todoroki, levéve a kabátját.
- Hát.. még sokáig fogunk együtt élni... - mosolyogtam rá, majd példáját követve én is ledobtam magamról a kabátom.
- Fura téged nem az egyenruhádba látni.. - mért végig, mire zavartan lesütöttem tekintetem.
Ennek az az oka, hogy a séta miatt átöltöztem, mivel mégis csak tél van, szoknyába ilyenkor kint elég kellemetlen lenne... Meg amúgy sem szeretném leégetni magam mindenki előtt...
- Csináljak egy forró teát? - pillantottam rá, terelve a témát.
- Szerintem egy meleg zuhany jobb hatással lenne ránk... - sóhajtott fel, az emelet felé biccentve, mire bólintva, beadva a derekam, elindultam vele az imént említett helyiség felé.
Amint a fürdőbe értünk leszórtam magamról az összes ruha darabot, majd remegve álltam be a zuhany alá, Shotoval egy ütemben.
A mellettem álló megnyitotta a vizet, mire jég hideg cseppek kezdtek el ránk hullani... Megborzongtam a kellemetlen érzésre.
Pár pillanatba beletelt, mire a víz megfelelő hőmérsékletű lett, bár eleinte még ez sem volt valami kellemes... Kint borzasztóan hideg volt, szinte már megfagytam, így most a meleg víz egy kis ideig fájdalommal járt.
Todoroki lassan megtámaszkodott a fejem mellett a kezével, tekintetét az enyémbe fúrva. Percekig csak így álltunk. Testem teljesen felforrósodott ahogy elkezdtem feloldódni.
Shoto lassan ujjait perzselő mellkasomra vezette, majd óvatosan végig simított szegycsontom vonalán, mire kellemes bizsergés futott át testemen.
Ezt újra megismételte viszont ezúttal nem állt meg, ujjait végig futtatta mellkasomon, majd alhasamon is, viszont amikor már itt sem akart megállni, zavartan elkaptam a kezét.
- T-to... Shoto... Kérlek! - morogtam idegesen, elemelve onnan a kezét.
- De Katsuki... - hajolt a fülemhez - Én kívánlak... - suttogta vággyal fűtött hangon, mire élesen besszíva a levegőt, mellkasára téve kezem, elakartam tolni magamtól, viszont amint megéreztem a testéből áradó hőt, félbe hagytam tevékenységem.
Todoroki lassan a mellkasán lévő kezemre vezette sajátját, majd megragadta a másik végtagomat is, egy hirtelen mozdulattal, pedig a fejem mellett a falhoz szorította őket.
Nagyot nyelve, vezettem tekintetem arcára.
- Azt hiszem itt hagytuk abba... - suttogta végig tartva velem a szemkontaktust. Hevesen dobogó szívvel haraptam ajkaimba zavaromba - Szeretnéd folytatni? - kérdezte, de meg se várva válaszom, letámadta ajkaim.
Heves csatába hívta nyelvem, miközben kezeit a hátsómra vezette, majd hirtelen belemarkolt, mire belenyögtem a csókba.
- Imádom a hangod... - morogta, egy lélegzet vételre elválva, majd újra falni kezdte ajkaim.
Perceken keresztül csókoltuk a másikat, míg nem Todoroki ezt megunva, derekamnál fogva, megfordított, nekilökve a falnak, mire zavartan támaszkodtam meg a kezemmel.
- Mith.. akarsz..? - nyögtem ki nehezen, még lihegve a csók hevességétől.
- Szerintem nem kell részleteznem... - suttogta végig nyalva fülemen, majd hirtelen rácsapott fenekemre, mire fájdalmasan felszisszentem.
أنت تقرأ
Szolgálatodra [TodoBaku - Befejezett]
عاطفية" - Mi vele a bajod? - nézett rám teljesen értetlenül. - Szerinted? - Nem tudom! - Az, hogy ez egy cseléd ruha! Hülyének nézel? Nem erre vállalkoztam! - Dehogyis nem! Végig olvastad a szerződést, benne volt az egyenruha kötelező viselete...-mosol...