Szolgálatodra [TodoBaku - Befejezett]

18.fejezet

- Van egy kis szabad időd? - nézett rám kíváncsian Todoroki. Én éppen egy fotelbe ültem le pihenni, de ha rajta múlik ez halasztásra szorul.

- Mond.. - sóhajtottam fel.

- Holnap bál! Muszáj lesz valamit tánc foszlányt tanítanom neked..

- Legyen.. - álltam fel, kissé unott tekintettel.

- Ne tekints erre teherként - nézett rám rosszallóan - Élvezd! Nagyon jó lesz! - mosolygott rám biztatóan - Meg persze ez talán egy kicsit jobban összehoz bennünket... - motyogta halkan az utóbbit, csak úgy mellékesen...

- És, hol szeretnél tanítani? - kérdeztem kíváncsian körbe tekintve.

- Szerintem itt megfelelő! - mosolyodott el szélesen.  

Ugyanis a nappali közepén álltunk, egyedül a fal melletti fotelok, vagy éppen szekrények foglalták a helyet, meg persze a hatalmas étkező asztal, de azzal nincs mit kezdeni, ott van és kész.

- Rendben... - sóhajtottam fel - Akkor most.. Mit is kell csináljak? - kérdeztem zavartan.

- Engedd át magad nekem, hagyd, hogy irányítsalak! - kissé idegesen, de  rábólintottam. Ő is tisztában van vele, hogy ezt mennyire, de mennyire utálom.

- Rendben! Akkor - lépett elém - A bal kezedet tedd a vállamra-

- V-várj! - szakítottam félbe - Miért pont enyém lesz a női szerep? - néztem rá szikrákat szóró tekintettel.

- Ugyan.. Remélem ezt nem kell elmagyaráznom részletesen, de kettőnk közül egyértelműen te vagy a passzív fél-

- D-de-

- Semmi de! - vágta rá idegesen - Szóval ezt tedd ide - emelte bal kezemet vállára, amit morogva, de hagytam. Ezt követően jobb kezemet az ő baljába vette, majd felemelte - Fontos, hogy feszesen tartsd a karod, megfelelő távolságban és magasságban - magyarázta mutogatva.

- Értem.. - motyogtam alig hallhatóan, Todoroki eközben jobb kezét lapkockámra helyezte, közelebb húzva magához.

- Ez az alap beállás, végig így fogunk táncolni - bólintva jeleztem, hogy rendben.

- Hm.. előbb lehet, hogy a lépésekkel kellet volna kezdeni... - sóhajtott fel, elengedve engem - Mindegy.. nem vagyok tanár, jó lesz ez így is.. Öhm.. szerintem elég ha megtanítom az alap lépést, aztán majd csak add át nekem magad... 

Felsóhajtva bólintottam. Nem örülök ennek, de ha egyszer belementem, akkor már végig csinálom...

- Szóval figyelj, megmutatom! Ellentétesen kell majd lépnünk, de hogy ne zavarjalak be csak a te lépéseidet mutatom. Te hátra felé kezdesz, a bal lábaddal - tette egy lépést hátra az imént említett végtagjával - Utána pedig a jobb lábaddal mellé lépsz, így, enyhe terpeszben - mutatta meg a mozdulatot, amit én is leutánoztam - Ezt követően a ballal bezárod a terpeszt. Ezután ugyan az lesz, mint az első lépések, csak előre, jobbal - léptem ahogy mondta - És vissza is érsz oda, ahonnan kezdted. Ezt négy ütemre kell megcsinálnod. Megpróbálod? - kissé idegesen de bólintottam.

Valójában egészen jól megsikerült elsőre csinálnom... Na nem mintha olyan bonyolult lenne, csak szimplán annak hangzik..

- Na, megy ez! - mosolygott rám Todoroki - Van még pár apróság amit megmutathatnék, de nem hinném, hogy lesz rá szükség, legrosszabb esetben elmagyarázom ott... Szóval, most próbáljuk meg rendesen, együtt - vont közelebb magához, majd kezét az enyémre vezette, majd felemelte úgy, ahogy az elején mutatta. Zavartan vezettem kezemet vállára, míg ő az övét a lapkockámra.