Little Stark

27. fejezet

Loki kihívása csábító volt ám nem érzem úgy , hogy most feltétlenül bizonyítanom kéne neki.

- Talán majd máskor- mondtam neki .

- Talán félsz hercegnőm?- nézett rám huncut vigyorral az arcán.

- Álmaidban hercegem- mentem bele a játékába.

- Ez esetben- folytatta - ha meg engeded akad még pár el intézni valóm. Majd később találkozunk.

- Rendben - mondtam és néztem a herceg távolodó alakját .

Később , hogy jobban meg ismerjem a lányokat az egész délutánt velük töltöttem. Mint kiderült Elenának volt egy fekete Éjfél névre hallgató macskája és Lettynek pedig egy hófehér Csillag nevű lova.

- Apa meg tanított mind a kettőnket lovagolni- mondta Letty .

- Egyszer majd te is ki lovagolsz velünk mami?- jött a kérdés Elenától.

- Mindenképpen drágám.

A kertben sétáltunk és beszélgettünk . A korukhoz képest nagyon is okos és értelmes lányok voltak és gyönyörűek.
Elena külsőre inkább rám hasonlított , Letty viszont Lokira. De a két lány személyisége teljesen eltérő volt.
Míg Elena a mágiában jeleskedett , Letty inkább a harcban volt otthon.
És itt voltam én akinek fogalma sincs a hatalmáról az sem biztos , hogy van lehet , hogy csak szóbeszéd.

- Lányok - szólítottam meg őket- vissza kéne mennünk a palotában . Beszélnem kell Freya nénivel valamiről.

- Rendben mami- mondták egyszerre és el indulunk visszafelé.

A palotába a lányok el szaladtak a szobájukba én pedig el indultam meg keresni Freyát , de helyette és holló hajú hercegbe botlottam.

- Nocsak , nocsak- mondta sejtelmes mosollyal - el tévedtél már megint?

- Igazából- mondtam - Freya nénit keresem , meg tudnád nekem mondani hogy melyik az ő szobája?

- El kísérlek- mondta és el indult a folyosón én pedig követtem.

- Ma délután a lányokkal voltam- meséltem neki boldogan- annyira hihetetlenek.

- Igen - helyeselt - azok. És nagyon is hasonlítnak az anyjukra - nézett rám a szeme sarkából. - Meg kérdezhetem, hogy miért keresed Freyát?

- Amikor fel ébresztett- kezdtem- azt mondta nekem hogy ennek ára volt és mind tudjuk, hogy mi volt az .
De az , hogy vissza jöttem elvileg az erőmet is beindította már ha egyáltalán létezik- nevettem fel kínosan.

- És most ki szeretnéd deríteni , hogy mi az- kérdezte.

- Igen , persze csak ha tudja .

- Meg jöttünk - állt meg egy arany ajtó előtt.

- Köszönöm , hogy el kísértél - fordultam vele szembe .

- Ugyan - mondta és egyenesen rám nézett - remélem meg találod a választ amit keresel .

- Hát én is remélem - válaszoltam és mielőtt magamra hagyott volna lágy csókot adott az arcomra és már el is tűnt .

Én még pár percig csak ott álltam mozdulatlanul és vissza játszottam a fejemben a jelenetet amikor kinyílt az ajtó.

- Te mióta álldogálsz itt - kérdezte Freya néni - na gyere és mond el mit tehetek érted.