Én csak futni akartam

10.fejezet

Harry.

Az iskolaigazgató irodája előtt várakozunk. Leadandó iratok Paul kezében. Én a telefonomat bámulnom, azon is egy képet, amit tegnap készítettem az alvó Louisról. Tegnap miután a fiú elaludt, egy üzenetben jeleztem a testőrömnek, nem kell sietnie. A leírt magyarázatomat elfogadva csak négy órát hagyott magunkra. Én hol olvastam miután egy könyvet le emeltem a polcról, hol pedig az alvó kócos barátomat figyeltem. Nem tudtam megállni hogy nálam lévő telefonnal egy képet csináljak róla. Már csukott szemmel is le tudnám festeni emlékezetemből! Hiszen megjegyeztem minden egyes vonásait.

- Harry az igazgató vár minket. - hallom Paul hangját.

Felpattanok, majd azonnal követem a nyitott ajtón.

- Jó napot uraim. Foglaljanak helyet. - üdvözöl az idősödő férfi. - Azt hiszem szerencse gyermeken Louis Tomlinson, hogy ilyen segíteni akarókra bukkant.

- Igazgató úr. Én is az vagyok, hogy a sors az utamba sodorta.

Testőrök átnyújtotta a mappát, ami Louis papírjait tartalmazta. Figyeltem, ahogy minden papírt gondosan átolvas, majd bólint

- Nincs akadálya, hogy az egyik legszerényebb, legszorgalmasabb diákom letehesse a az eddigi legfontosabb vizsgát. Tudtam, hogy minden papír meglesz ezért összekészítettem neki a tanárai segítségével a teljes vizsga anyagot. Neki csak egy dolga van. Mindezt megtanulnia.

Miközben beszélt egy vastag mappát tolt elém.

- Harry. Javaslom ezt majd kérje el Louistól. Jó szolgálatot tesz majd a maga idejében is.

Kikerekedett szemekkel néztem ilyen gesztussal voltak Louis iránt.

- Harry. A fiút minden tanára szerette. Amikor említést tettem az ügyről kollégáimnak szinte azonnal szervezni kezdték hogyan tudnak neki a legtöbbet segíteni. Az elöted lévő papír alom az eredmény. Van itt meg valami. Szeretném, ha ezt átadná Louisnak. Emlékszem mennyire halás volt, amikor segített bárkinek az iskolába és csokit kapott cserébe. Most a tanárok a kidolgozott tételek mellé egy- egy csokit is küldenének neki.

- Természetesen megkaphatja. – mondta Paul. – Tudom mennyit fog számára jelenteni a gesztus, amivel iránta vannak.

- A vizsga eredménnyel fogja meghálálni. - mondom. – Tudom a sikeres vizsga lesz a célja.

- Ebben biztos vagyok. A vizsgával kapcsolatos dolgok miatt majd keresni fogom Paul.

- Vegye figyelembe a bírói kikötéseket.

- Ez lesz az elsődleges szempont. – feleli az igazgató a testőröm felé. Majd felém fordulva folytatja. - Fiam. Köszönettel tartozunk neked. Megláttad Louisban azt, akit az apja el akart pusztítani.

- Szerencsére apa is átlátta a helyzetet. Louisnak köszönhetően nekem sem lett bajom, amit apa és a bíró is értékelt. Most maguk tesznek vele olyan jó dolgot érte.

- Harry Styles. Mi, amit lehet azt tesszük érte. Ezek igazán csak kis dolgok amellett a dolog mellett, akit maga adott neki. A barátságnál nincs nagyobb. Ezt pedig nem lehet felül múlni. Louisra büszke vagyok, Harry maga pedig a tiszteletemet vívta ki. Örülök, hogy az iskolán tanulói.

Az igazgató szavai jól estek. Ez látszott is rajtam, hiszen elpirultam. Zavartan néztem Paulra, aki jelezte induljunk. Miután elköszöntünk elhagytuk az irodát. Én vittem a tételeket tartalmazó papír rengeteget. A testőröm Louis csokijait. Magam elött látom a megdöbbent arcát amikor ezeket meglátja. Már elindultunk, amikor az utat figyelve megszólalt Paul.