Én csak futni akartam

28.fejezet

Louis szemszöget

Végre eljött a nagy nap, amire négy éve várok. A vizsgákon túl ma lesz a diplomaosztóm. Igen megmutattam, hogy meg tudom csinálni. És az egykori mihaszna kölyök ma már diplomával a kezében fog állni. Büszkén. A belém vetett bizalom, szeretet magjának gyümölcse beérett. Most már papírral a kezemben tehetem azt, amit nekem sokáig nélkülöznöm kellett. Lehetek most már mások számára az a személy, akire nekem is nagy szükségem lett volna.

A Harryvel közösen bérelt lakásunk nappalijában ülök. Az öltönyt nézem, amit apa erre a napra egy ismert szalonban gondosan elvégzett, órákig tartó méretvétel után csináltatott nekem. Hamarosan büszkén fogom felvenni és benne át élni életem újabb mérföldkőjének napját.

Nem sokat aludtam az éjjel, mert este azokkal a srácokkal töltöttem az időt, akikKel az  első napon barátságot kötöttem. Négyünk barátságok négy éve köttetett az első napon, négy éve töretlen volt, és tegnap esküvőn fogadtuk meg, bármerre is vett minket a sors egymástól, tudni fogjuk hol keressük a másikat.

- Tudom, hogy mindenkinek vannak titkai, amit nem mondott el a négy év alatt. Azt hiszem itt az ideje, hogy ezeket is meg tudjuk a másikról. Természetesen a titok továbbra is titok marad mások számára. - szólalt meg Stephen.

És igen bármennyire egymásra voltunk utalva az elmúlt négy év alatt, mindegyikünk rejtegetett valami, amit ha nem is szégyelt, de nem osztotta meg velünk. Így tudtam meg, hogy Stefan már apuka és bizony nem egy alkalommal utazott órákig, hogy egy jó ejt puszit adhasson fogadott fiának elalvás előtt, feleségét szerelméről biztassa, akik korában megerőszakolták. Kevin a bátyját látogatja heti rendszerességgel a börtönben, mert a mostohaapját verte halálra, miután megtudta, hogy az édesanyjukat többször is  bántotta. Ralf egy olyan család szomszédságában lakom, ahol a gyerekek bántalmazása mint utólag kiderült napi rendszerességgel történt. Ő akkor gyerekfejjel csak a foltokat és a zúzódásokat látta barátain, az  okot csak később tudtam meg.  Az este vált igazán világossá miért vannak itt, miért ezt a szakot választották amit magam is.

- És te Louis, te mit rejtegetsz előlünk? - jött hozzám a kérdés talán másodszor elhangozva, mert féltem megszólalni.

- Én, én...- próbáltam kimondani,  de nem ment.

- Csak nyugodtan. Legyen bármi is nem fogunk ítélkezni. 

- Rendben. Meleg vagyok. Harry Styles, akinek egykor elrablásában részt vettem a szerelmem. Az egykoron rám felügyelő lett a fogadott apám. Engem a saját apám bántalmazott. Az egyik haverja szexuálisan is zaklatott, bizonyos dolgokra Kényszerítve. Erről eddig csak Harry tud.

Elmondtam végre elmondtam idegeneknek is.

-  Louis csak egy dolgot kellett volna.

-  Tudom, de így együtt egy nagy dolog. 

-Harry az a titokzatos fiú, akiről új sokat suttognak, akit ha nagyon ritkán látni egy testtört társaságában akkor te folyton zavarban vagy?

-Igen ő az, a testőre pedig az én fogadott apám. Biztosan hallottátok az évekkel korábban nagy port kavart esetet. A történtek ellenére is befogadott a Styles család. Harryvel szép lassan megismertük a szerelmünkkel járó többségében szép dolgokat, de bizony akadtak fájdalmas időszakot is, amit együtt éltünk át, egymást segítve ezen az úton.

- Hihetetlen fiú vagy te Louis, de büszke vagyok rád mert itt vagy, hogy a barátom, vagy és igen most már szeretném megismerni azt a fiút, aki elrabolta a szívedet. - mondja Stefan.