Én csak futni akartam

11. Fejezet

Louis

Hihetetlen. Itt térdepel velem szemben Harry. Olyan közel vagyunk egymáshoz, hogy homlokunk egymáshoz ér. Biztat, mellettem van, szavai gyógyírként hatnak rám. Jelenléte balzsam zaklatott lelkemnek.

- Kócos, szerintem gyere pihenj kicsit. Amíg elalszol itt maradok melletted. Holnaptól pedig együtt tanulunk majd.

- Jó lesz. - suttogom. - Ígérem nem foglak zavarni a tanulásban.

- Kócos,  soha nem fog zavarni engem. Na gyere.

Eltávolodott tőlem és amikor felállt kezeimért nyúlt és felhúzott, azonnal ölelt is magához.

- Kérlek Harry vigyázz rám. – bújok hozzá.

Az ölelő karok olyan biztonságot adnak, hogy ezekben a pillanatokban minden félelem elmúlik, de tudom, amint elveszi a kezeit ismét védtelen leszek. Az ágy felé vezet, hogy tényleg pihenjek le.

- Szólok, hogy még egy ideig itt maradok melletted.

Én csak bólintottam, majd az ágy szélére ültem. Annyira jó esett minden, amit kapok,  mégis így reagálok. Szégyelem magam, mert biztosan azt hiszik, nem örülök. Pedig mennyire jó érzés, de az agyam azt sulykolja még mindig, hogy nem érdemlem meg. Remélem Hazza kitartó lesz, és mellette, a segítségével végleg elűzöm a démonjaimat.

Percek múlva már nagy ágyon feküdtem a takaró alatt. Lehet szégyelem kellett volna magam, hiszen Harry úgy bánik velem mint és kisgyerekkel, én pedig úgy fogadok neki szót mintha valóban kisgyerek lennék. Egy védtelen kisfiú, aki most ismerkedik a szeretet kifejezés mögött megbúvó cselekedetekkel.

- Haza. - nézek fel rá, miközben az arcomat simogató keze melegségét élvezem.

- Mond .

- Olyan gyerekesen viselkedem igaz?

- Nem Boo. Nem viselkedel úgy és én sem  tekintelek annak. A sors nehéz utat szánt neked, amit eddig egyedül jártál. Az akadályokat egyedül vetted, mert a túlélő ösztönöd erős volt. Most ez kimerült. Ezért tudsz nehezen megbirkózni az új dolgokkal. A mai napon pedig a szeretet olyan megnyilvánulásai ért, amit már végképp nem bírtál el.

- Te. Te tudtad, hogy ez lesz?

- Igen. Sejtettem, illetve sejtettük, hogy így fogsz reagálni.

- És nem haragszol amiért ilyen gyenge vagyok?

- Buta kócos barátom. – fogja meg kezemet. - Nálad erősebb emberrel még nem találkoztam. Lehet most gyengének érzed magad, talán az is vagy, de akkor is te vagy a legerősebb a világon.

Jól estek Harry szavai. Erős vagyok ezt mondogatja.

- Akkor én egy mihaszna, kicsi, erős ember vagyok, akit...

Nem tudom befejezni a mondatot, mert ujját szám elé téve fojtja belém a szót.

- Nem Boo. Te egy kicsi, erős ember vagy, akit a ráírányuló szeretet legyőzött.

- Azt hiszem igazad van. Hihetetlen, hogy az, amiben eddig nem volt részem képes volt legyőzni. Pihenek, alszom egy kicsit, és holnap remélem újult erővel kezdek a tanuláshoz.

- Aludj csak de ne kicsit hanem sokat. Igérd meg nem fogsz megijedni ha felébredsz és nem leszek itt.

- Remélem nem fogok. Hiszek Paul szavainak.

- Itt leszek melletted ezt ígérte. Most pedig aludj kérlek.

Bólogattam lehunyt szemmel, de amikor megérezte meleg lehelletét nem mertem kinyitni. Levegőt se mertem venni.