Az égből pottyant idegen {Befejezett}

7.rész: Meglepetés látogató

/Thor/

Pár nap múlva utazásunk folytatódott és elmentünk Missouriba, ahol egy hatalmas, luxus szállodában szálltunk meg. Gyönyörű idő volt, ezért a tanárnő megengedte, hogy fürödjünk a medencében. Tehát az első "utunk" oda vezetett. Még jó, hogy pakoltam fürdőgatyát!... Miután átöltöztem a lányra vártam, aki ismét a fürdőszobában öltözött:

-Hogy haladsz? Sietnünk kéne, mert nem lesz he...-ahogy megláttam a lányt, elállt a lélegzetem.... Gyönyörű volt bikiniben...

-Akkor mehetünk?-kérdezte kissé elpirulva.

-I-igen, persze! Menjünk!-lassan észhez tértem az ámuldozásból, majd elindultunk a medencéhez.

-Húh, ez jó hideg!-állapította meg Viola, amikor a lépcsőn besétált a vízbe.
Az egész teste libabőrös lett a jéghideg, hűsítő víztől....Szegény!

-Na? Nem jössz, bámészkodó?-fröcskölt le nevetve, amikor észrevette, hogy őt bámulom.

-Hé! Én még nem szoktam meg a vizet!

A lány elmerült a vízben és amikor feljött, tetőtől talpig vizes volt. A haja hozzátapadt a hátához, mert ki volt engedve. Én is követtem a példáját és lehűtöttem magam teljesen. Nagyon jól esett a hűsítő víz....

-Akarsz versenyezni?-kérdezte, amikor felkötötte a haját.

-Hogy érted ezt?

-Versenyezzünk, hogy ki úszik át gyorsabban a medence másik végébe! Benne vagy?-mosolygott rám játékosan.

-Oké, de mi lesz, ha veszítek?

-A vesztes fizet a másiknak egy gömb fagyit! Felkészültél?......Gyerünk!-intett a fejével, majd lemerült a víz alá és elkezdett úszni, én pedig gyorsan követtem.

Úszás közben nekiütköztem egy lánynak, aki felsikkantott ijedtében.

-Ó, jajj bocsánat! Nem direkt volt!-mentegetőztem, de ő csak ráütött a fejemre a frizbijével, és ezt mondta:

-Nézz az orrod elé, kisapám!

Ezután folytattam a "versenyt". Amikor odaértem Viola már a padkán ült, lábait a vízbe lógatta.

-Csak nem megálltál flörtölni?-nevette el magát.

-Hahaha, nagyon vicces! Csak véletlenül nekimentem az egyik lánynak! Dehogy flörtöltem!

-Oké.....Akkor? Megyünk fagyizni?-kérdezte, majd kijöttem a vízből és vettem neki egy gömb fagyit.

-Most boldog vagy?-ültem le mellé a padra.

-Igen.....igaz, hogy az én pénzemből van, de köszi!

-Szívesen!......Ezután lovagolunk egyet?

-Igen, végülis ráérünk!-mosolygott rám, majd miután megette a fagyit, átöltöztünk és elmentünk az istállóba.

-Szia Hajnal! Van kedved vágtázni egyet?-simogatta meg a ló orrát, mire az játékosan felnyerített.

-Jólvan kislány! Türelem, még fel kell, hogy nyergeljelek! Ne ficánkolj már!-parancsolt a lóra, majd átnyújtotta nekem a kantárt:

-Megfognád kérlek?

-Hát persze!-mosolyogtam rá, majd miután felnyergelte Hajnalt, kimentünk a kifutóra.

Kb. egy órát lovagoltunk. A nap további része hamar eltelt. Este Viola hamar lefeküdt, mert nagyon kifáradt. Én viszont egyáltalán nem voltam álmos, inkább csak forgolódtam az ágyamban. Hirtelen halk léptek zajára lettem figyelmes és egy ismerős hang suttogására. Követtem a hangot, amely egészen az erkélyig vezetett el.

-Loki? Te meg mit keresel itt?

-Szervusz bátyám! Én is ugyanezt kérdezhetném tőled!-vigyorodott el, szokása szerint.

-Szóval, mi szél hozott Missouriba? Én New Yorkba küldtelek, hogy jutottál ide?

-A Mjölnirt keresem, és segítséggel utaztam ide.

-Ugyan kitől kaptál te segítséget? Csak nem a lánytól, most aki bent alszik?-kekeckedett a maga módján, és az üvegajtón keresztül nézte a lányt.

-De igen.....Megígérte, hogy segít megkeresni a pörölyömet!

-Milyen áron?-kíváncsiskodott huncut mosollyal.

-Kíváncsi Asgardra! Csak annyit kért, hogy vigyem el oda!

-MI VAN?!? Te tényleg haza akarsz állítani egy Midgardi nőszeméllyel? Apánk nem fog örülni, ugye tudod?-arcáról azonnal lefagyott a mosoly.

-Igen, tudom.....És ha azt mondanám, hogy ő a hitvesem?

-Hmm..... Nem tudom bevennék-e!-vonta fel a vállát.

-Az tényleg jó kérdés, de attól még tartsd a szád! Nem szeretném, ha valami hülyeséget fecsegnél el apánknak! Most pedig menj! Már elég késő van!-nyújtózkodtam, majd mielőtt eltűnt volna ezt mondta:

-Rendben, otthon találkozunk, bátyám!

Nem sokkal ezután hullafáradtan terültem szét az ágyamon, majd el is aludtam....