Az égből pottyant idegen {Befejezett}

44.rész: Az utód

/Thor/

-Viola? Drágám, hallasz engem? -nem válaszolt. Te jó ég! Mi történt vele?!?

-Eszméletét vesztette! Anya, mit csináljunk?!?-fordultam felé idegesen, majd könnyeim az aggodalomtól eleredtek.

-Megnézem, mi a baj! Addig kérlek hívj pár gyógyítót!-teljesítve kérését el is indultam a dokikhoz...

/Tony/

Amikor épp egy fontos megbeszélésen voltam, a terembe hirtelen Loki nyitott be. EZ MEG MI A FENÉT KERES ITT?!?

-Sajnálom, hogy megzavarom a konferenciát, de feltétlen beszélnem kell Mr. Starkkal!-mondta komoly arccal, majd fejével intett nekem, hogy kövessem.

A többi nagyvállalat vezetői igencsak meg voltak lepődve az istenke betoppanásán, és azon, hogy szó nélkül elhagytam a termet....

-Remélem fontos! Mert most totál beégettél!

-Hát persze, hogy fontos! Máskülönben ide se dugnám az orrom, Midgardra!....Na, szóval! Viola küldött! Látni szeretne, mégpedig azért, mert mindjárt szülni fog!-ekkor megállt bennem az ütő, és éreztem, Loki nem hazudik.

-Értem!....Akkor menjünk, indulás!-ezután a herceg elvitt egy tisztásra, ahol beszippantott minket az Einstein-Rosen híd 2.0...

/Thor/

Miután a gyógyítók is megvizsgálták a feleségemet, kiküldtek a szobából. Pár perccel később a folyosón minden fáklya elaludt, és sikítást hallottam a szobából, ahol anyáék voltak. Egy másodperccel később (gondolom anya) beteleportáltatott oda.

-Mi történt?-szétnéztem a helyiségben, és láttam, hogy a dokinők ki lettek ütve, anyám pedig egy varázsburkot varázsolt maga köré.

-Nyugalom, csak egy kis mennyiségű áramütést kaptak! A baba ereje felébredt! Bármikor megszülethet!-válaszolta édesanyám.

-Ééssss..... Az a burok miért van Viola felett?

-Mint már mondtam, a fiad felébresztette az erejét. Most épp erőt ad Violának! Neked csak annyi a dolgod, hogy mikor a lány felébred, fogd meg a kezét.... Neked kell tartanod benne a lelket, meg kell nyugtatnod, hisz csak te vagy immunis a villámokra! Amikor a baba megszületik, el fog tűnni a burok!-magyarázta, mire leguggoltam kedvesemhez és vártam, hogy felébredjen.

Egy óra múlva...:

Miután a baba megszületett, hangosan felsírt....

/Tony/

Amikor a palotába értünk, Loki megmutatta, melyik szobában van a húgom. Abban a pillanatban, amikor benyitottam, babasírást hallottam, s megláttam a kis apróságot: Egy erős, szőke kisfiú volt, akit épp most vittek a nővérek fürdetni...
Amikor Viola észrevett, erőtlenül elmosolyodott, Thor pedig odajött és megölelt:

-Á, Tony! Úgy örülök, hogy látlak!

-Én is örülök, Tarzan!....Óh, üdv felség!-hajoltam meg a királyné előtt, majd kezet csókoltam neki.

Ezután leültem az ágy szélére és gyengéden megöleltem húgocskámat:

-Megcsináltad! Gratulálok, Vilcsi!

-Köszönöm, bátyó!-ezután a csínytevés istene is betoppant a helyiségbe, egy gyógyítóval együtt, aki a kisbabát hozta.

/Viola/

A nő kezembe adta a picit, akin egy aranyos sapi volt, és egy jó puha, hófehér pólyába volt bebugyolálva.

-Nagyon kis aranyos fiúcska!-jegyezte meg Loki, majd megkérdezte:

-Van már neve?

-Még nincs!....No, drágám? Milyen nevet adjunk a bébinek?-kérdezte Thor, mire nem tudom hogyan, de eszembe jutott egy név!:

-William!

-Nahát! Ez aztán gyors volt!-csodálkozott Tony.

-Thor? Mit szólsz?-néztem rá ismét.

-Nekem tetszik! Illik hozzá!-mosolygott rám, majd megsimogatta a baba fejét, engem pedig megcsókolt...