Az égből pottyant idegen {Befejezett}

13.rész: Asgard

/Viola/

Amikor újra szilárd talajon voltunk, a lovam felágaskodott, én pedig szó szerint leszédültem róla, ráadásul azt hittem, hogy kidobom a taccsot!...

-Hopp, elkaptalak! Jól vagy?-kérdezte Thor, amikor megakadályozta, hogy a földön landoljak.

-Azt hiszem igen, köszi!-hirtelen egy mély, férfias hangot hallottam az egyik irányból:

-Üdvözlöm Asgardban, kisasszony!...Thor herceg!- a férfi illedelmesen fejet hajtott, és biccentett egyet Thor felé.

Rendkívül furcsa ruhát viselt!: Egy aranyozott, fényes páncél és egy fura alakú sisak volt rajta. Sötétbőrű létére sárga szemei voltak, ami egy kissé ijesztő volt....

-Ó, üdv!-rámosolyogtam, mint valami dilis kiscsaj, hisz azt se tudtam, hogy álmodom, vagy ez tényleg a valóság!...

-Kicsoda kegyed?-a férfi divatjamúltan, régiesen beszélt.

-Viola Stark vagyok, és maga?

-A nevem Heimdall, Asgard mindent látó kapuőre!-válaszolta, majd elköszöntünk és Thorral elindultunk a palota felé.
Én folyton a lábunk alatt fénylő, színes hidat néztem, ami egyszerűen elvarázsolt!

-Mi van, tetszik a szivárvány híd?-bökött meg a herceg oldalról, nevetve.

-I-igen! Annyira varázslatos! Miből van?

-Nem tudom, sose kérdeztem apámtól!...Amúgy láttam, hogy egy kicsit rosszul érezted magad a "belépőd" miatt! Nyugi, egyáltalán nem gáz, amit csináltál! Én, amikor először utaztam a Bifröszttel rögtön kidobtam a taccsot!...De ne aggódj, könnyen meg lehet szokni!-miközben előre haladtunk, felemeltem tekintetemet a csodaszép, aranyló palotára, és a körülötte levő takaros kis házakra. Olyan volt, mintha az Így Neveld A Sárkányodat című mesében jártam volna, hisz vikingre hasonlító óriásszobrok álltak egy-egy boltívnél...

-Ez-ez a hely....nem is találok szavakat, olyan gyönyörű! El se hiszem, hogy tényleg itt vagyok!... Te tényleg itt laksz?

-Igen! Már 999 éve! Nem lehet megunni!-válaszolta vigyorogva, mire nekem elkerekedtek a szemeim:

-Te 999 éves vagy?!?!? Azt hittem, hogy kb. csak 26! Egyáltalán nem látszik meg rajtad!

-Hehe, kösz! Amúgy hogyha a sors is úgy akarja, akkor kb. még élhetek 4000 évig! Az Asgardiak szívós népség!-Thor rám kacsintott, majd nemsokára oda is értünk a palotába, ahol a hatalmas, kétszárnyú ajtók maguktól kinyíltak előttünk. Mielőtt bementünk volna egy idős hölgy odajött hozzánk:

-Thor herceg, örülök, hogy hazatért! Majd én elviszem a lovat az istállóba, de előtte át kell, hogy öltöztessem a kisasszonyt!-ahogy ezt kimondta, egy vékony, vörös fénycsóva körüljárta a testemet, mire egy hosszú szoknyájú, piros ruha vette át az eddigi öltözékem helyét. Na jó! Ezt meg hogy csinálta?!?

-Kö-köszönöm, ez nagyon szép!-a hölgy nagy mosollyal bólintott egyet, majd ismét a kis fénycsóváját használva, a bőröndömet felrepítette magasra, valószínűleg a vendégszobába, utána cammogva elvezette Hajnalt az istállóba.