Az égből pottyant idegen {Befejezett}

16.rész: Majdnem randi lett?

/Thor/

Viola egy pokrócon, felhúzott lábakkal ült és sírt. Az arcát a kezeibe temette....Leültem mellé, mire felnézett, majd letörölte a könnyeit és szótlanul csak a vizet bámulta. Pár percig csak a csend uralkodott, majd én törtem meg azt:

-Valami baj van? Hogyhogy ilyen korán idejöttél?

-Csak kialudtam magam és nyugi nincs semmi baj!-próbált egy erőltetett mosolyt villantani, de utána tekintete visszafordult a tenger felé.

-Dehogy nincs! Ha nem lenne, akkor nem sírnál! Nekem nyugodtan elmondhatod, nem adom tovább!

-A vizet nézve.....eszembe jutott egy régi, gyerekkori emlékem!....Egyszer anyáékkal elmentünk egy tengerhez nyaralni. Tonyval még elég kicsik voltunk, ezért hajlamosak voltunk arra is, hogy hajnalok hajnalán kimenjünk homokvárat építeni! Kb. reggel 5 óra körül lehetett, amikor kiszöktünk a szállodából és a parton építettünk egy kis homokvárat.....Pár órával később, amikor már a vízben pancsoltunk, megjelentek a szüleink és nagyon dühösek voltak ránk. De utána ők is csatlakoztak hozzánk!......
Mindigis szerettem a családi nyaralásokat, főleg a szüleimmel! De ők mostmár....-nem tudta folytatni, mert ismét előtört belőle a sírás.

Láttam, hogy egyedül nemigen tudja leküzdeni, ezért közelebb ültem, majd óvatosan megöleltem, mire ő is visszaölelt...

/Viola/

Most, hogy így elmondtam neki ezt az emléket, megint úrrá lett rajtam a hiány és a fájdalom. Amikor megölelt, rögtön viszonoztam, mert tudtam, hogy most szükségem van erre a gesztusra. Thor elkezdte simogatni a fejemet, és csitítgatott, mint ahogy Tony szokta....Biztos eltanulta tőle, hisz nem kis ideig élt a Bosszúállókkal.... Olyan rendes, hogy nem kezd el gúnyolódni, vagy nevetni az érzékenységemen!...

/Thor/

Egy kis időbe telt, mire Viola teljesen megnyugodott...

-Részvétem a szüleid miatt! Pedig jó emberek voltak....-a lány még mindig nem engedett az ölelésből, egy kicsit hozzám is bújt, ami kissé zavarba ejtő volt, de egyben örültem is neki....

-Köszönöm Thor!-rám nézett, majd egy hálás mosoly kíséretében adott egy puszit az arcomra, amitől totál elvörösödhettem....

Ezután elengedett és egy kicsit arrébb húzódott. Láthatólag ő is zavarban volt... Gyönyörű, hosszú haját enyhén lobogtatta a szél, szemei a nap fényében csillogtak... Ez a lány egyszerűen elvarázsolt...

-Viola? Öhmm....kérdezhetek valamit?

-Hát persze!-a szemembe nézett, majd elmosolyodott.

-Ha választhatnál.....Loki, vagy valaki más?-erre a lány felnevetett:

-Lokit választani? Isten ments, még a végén megátkoz, vagy rosszabb!....Én inkább olyasvalakit választanék, sőt választottam, aki megbízható, erős és kedves!....De néha egy kicsit olyan mint Tony!: Könnyen felkapja a vizet! Igaz, nem régóta ismerem, de....már teljesen megbízok benne!-ekkor lassan, kicsit közelebb jött, amit nem tudtam mire vélni, ezért megkérdeztem: