Az égből pottyant idegen {Befejezett}

21.rész: A megoldás

/Loki/

Ahogy végighaladtam a folyosókon, rengeteg ijedt szempár fogadott és többen össze is súgtak, ezeket kérdezték:

-Ez Loki herceg? Mi történhetett vele, hogy ilyen fekete a keze?

Gyorsan kerestem egy gyógyítót:

-Elnézést, tudna nekem segíteni? Van egy kis problémám!-megmutattam neki a kezemet, de ő csak vörös szemeimben merengett, majd feleszmélt és megrémült sebesülésem láttán:

-Te jóságos ég, Loki herceg! Mivel égette így meg a kezét? Csak nem sárkánnyal találkozott?

-Nem! Csak egy kis baleset történt, nyugodjon meg! Nos, akkor tud segíteni?-kérdeztem ismét, miközben visszaalakultam normális testembe.

-Hát persze, kérem jöjjön velem!-bementünk egy szobába, ahol temérdek mennyiségű krém és varázsszer volt.

A nő bekente a kezemet egy mentolos illatú, lágy állagú krémmel, mire teljesen lehűlt az égésem és majdnem megint átváltoztam, mert szörnyen fájt, de nem hagytam magam, tűrtem a kínt...

-Ezzel minden nap kenje be a kezét, és viseljen kesztyűt, nehogy valaki észrevegye! Kb. egy hét és rendbe fog jönni!

-Rendben, köszönöm kedves!-mondtam mosolyogva, majd elmentem a hálótermembe és pihentem egy kicsit...

Pár nappal később....

/Viola/

Már legalább 3 nap eltelt, mióta ilyen vagyok... A gyógyítók nem értik, hogy miért nem nyertem már vissza a normális hőmérsékletemet, alakomat. Még mindig a gyengélkedőn vagyok, és már egy ideje nem láttam Lokit. Thor azt mondta, hogy az öccse jól van, csak el szeretné kerülni az esetleges baleseteket, ezért inkább nem látogat meg...
Ma, reggeli után Frigga királyné jött be hozzám:

-Szervusz gyermekem! Hogy érzed magad?-kérdezte kedves, anyai mosolyával.

-Jó reggelt, felség!....Az igazat megvallva jól vagyok, nem fáj semmim, csak annyi, hogy kissé aggaszt, hogy mikor változhatok vissza!

-Értem...Akkor ennek a hírnek örülni fogsz!: Képzeld Lokival találtunk megoldást!.....A legenda szerint az egyik erdő mélyén van egy forrás, melynek vize gyógyító hatású! Ha iszol belőle, visszaváltozol!....De.....hogyha az nem hat, el kell merülnöd benne!- nagyon örültem, hogy végre van egy megoldás az "állapotomra":

-Ez nagyszerű! Mikor mehetek oda? Valaki el tudna kísérni?

-Hát persze! Valamelyik fiam biztos vállalja, hogy elmegy veled oda!...Megyek és megkérdem őket!-válaszolta boldogan, majd el is indult a fiúkhoz...Kb. fél órával később Thor nyitott be a szobába, boldog arccal:

-Thor!-megöleltem, ő pedig szenvedélyesen megcsókolt...

-Szia Viola! Loki sajnos most nem ér rá, ezért én foglak elvinni ahhoz a forráshoz! Anyám azt mondta, hogy a biztonság kedvéért hozz magaddal törölközőt!

-Okés, akkor mehetünk is!-a kezembe vettem a törcsimet, majd el is indultunk utunkra.

Nem sokkal később már bent sétáltunk az erdőben, amely meseszép volt!: Minden egyes fa, a fű és bokor élénk zöld színben pompázott, az ég, mint mindig, gyönyörű kék volt...
Frigga királyné adott nekünk egy varázstérképet, amely segítségével meg is találtuk a titkos forrás bejáratát. Olyan volt, mint egy barlang bejárata, csak egy "indafüggöny" volt az ajtó.

-Úgy tűnik megtaláltuk! Biztos ne menjek be veled?

-Aranyos vagy, de köszi nem kell felügyelet! Tudok úszni, ne aggódj!-egy apró puszit adtam a herceg arcára, majd a törölközőmmel és egy kulaccsal a kezemben bementem a rejtekbe...

Odabent olyan sötét volt, mint éjszaka, hisz olyan sűrű volt a fák lombozata, hogy egyetlen napsugár sem sütött be. Először merítettem a vízből, majd kortyoltam párat belőle, de nem történt semmi...

-Ó, jajj! Pont ettől féltem!....Le kell vetkőznöm,...és bele kell merítkeznem!... Nagyon remélem, hogy Thor nem fog utánam jönni!-ezek a gondolatok jártak fejemben, majd megszabadultam ruhámtól és besétáltam a vízbe. Kellemesen langyos volt, és minden lépésemmel egyre mélyebbre kerültem...

Amikor már a nyakamig ért a víz, lemerültem és egy kicsit úszkálni kezdtem. Láttam sok fényes, világító kavicsot az alljazaton, amelyek gyönyörűek voltak...

/Thor/

Már kb. fél órája, hogy ott vártam a bejárat előtt. Kicsit kezdtem aggódni, mert a lány még nem jött ki, ezért egy kis habozás után bementem a sötétségbe.
Ahogy bementem, megpillantottam a lány ruháját egy nagyobb sziklán....Úgy látszik most a vízben van...
A helyiségben volt egy nagy vízesés is, amelyet valami kék fény átvilágított... Ez a hely olyan volt, akár egy álomvilág...

Egyszercsak mozgást hallottam a víz felől, majd láttam, ahogy valaki kidugja fejét a vízből. Ahogy a part felé ment, formájából ki lehetett venni, hogy nő. Elbűvölően szép volt...
Amikor észrevett, visszaúszott oda, ahol a nyakáig ért a víz, nem látszott, csak a feje....

-Te meg mit keresel itt?

-Én? Ja, bocsi csak ellenőriztem, hogy minden rendben van-e! -hirtelen valami megvilágította a lány arcát, amely már nem volt vörös, fejéről eltűntek a szarvak és a szeme nem sárgállott, hanem barnán csillogott...

-Viola? Sikerült, visszaváltoztál!-a boldogságtól melegség járta át a szívemet...

-Igen....úgy tűnik!-a lány is mosolygott, majd megkérdezte:

-Nincs kedved csobbanni egyet?

-De...egy pillanat és megyek!-levettem a felsőmet és csak a nadrágomat hagytam magamon, majd bementem a lányhoz....

/Viola/

A férfi félmeztelenül, mosolyogva úszott oda hozzám.
Rajtam egy átlagos melltartó és egy bugyi volt, mert nem akartam, hogy a ruhám vizes legyen. Nem hoztam magammal fürdőruhát, hisz nem gondoltam, hogy meg kell majd mártóznom...

-Gyönyörű vagy!-kicsivel közelebb siklott, majd hüvelykujjával megsimogatta az arcomat, amitől egy kissé elpirulhattam, de szerencsére a sötétben nem lehetett látni az ilyesmit...

-Köszönöm....!-először csak lassan közeledtem, majd amikor ő is vette az adást, megkezdődött egy szenvedélyes csókvihar....

-Nagyon szeretlek, tudod? Olyan hálás vagyok, hogy segítettél! -mondtam két csók között, amire egy ölelés volt a válasz...

-Tudom kedvesem! Te vagy életem értelme, nem hagyhattam, hogy meghalj! -rettentően jó érzés volt, hogy végre nem kellett amiatt aggódnom, hogy nehogy megperzseljek valakit.

-Ne félj, Hela majd felelni fog a bűneiért, nem fogom hagyni, hogy mégegyszer bántson! A szavamat adom! -az állam alá fogott, majd megpuszilta a homlokomat...

Nem sokkal később már kezdtünk egy kicsit fázni, ezért kimentünk a vízből és törölközés után felöltözve elindultunk vissza, a palotába...