𝑳𝒐𝒗𝒆 𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒓𝒔𝒕 𝒔𝒊𝒈𝒉𝒕 ( ÁTÍRÁS ALATT )

7. Rész ~ Micimackó

Liam szemszöge

Azt hittem nem fog elmenni ha megcsókolom. Azt hittem megengedi,hogy megmagyarázzam. De nem így lett. Elment és azt mondta többet már nem is jön. Elcsesztem. Miért kell mindenkiről azt feltételeznem,hogy ismer és mindent tud rólam? Ha ismert volna akkor,azt is tudnia kellett volna,hogy van egy fiam és Cheryllel már nem vagyunk együtt.

Gondolataimba feledkezve indultam el a Hugo Bosshoz egy megbeszélésre. Sok kedvem nem volt hozzá,minél előbb Bearrel szerettem volna lenni. Mindegy,úgy se tart 1 óránal tovább utána pedig már rohanok is a kisfiamhoz.

Leparkoltam az irodaház parkolójában,és három testőr kiséretében felmentem a nyolcadik emeletre. Megkerestem az igazgató irodáját,és kopogás után beléptem.

- Mr. Volker. - fogtam kezet vele és leültem vele szembe

- Szerintem vágjunk is bele. - mosolygott rám kedvesen - Jövőhéten lenne egy fotózásunk. Az új kollelciónkat fotózzuk,és rád gondoltunk,hogy lehetnél te a modell. Mit szólsz hozzá?

- Örülök,hogy rám gondoltak és természetesen elfogadom a felkérést.

- Ez remek. Én már előre készültem,ott van előtted a szerződés nyugodtan nézd át és ha mindent rendben találsz akkor alá is írhatjuk.

Gyorsan átfutottam a szerződést,bár volt egy két olyan rész ahol egy szót se értettem. Mikor a végére értem a kezembe vettem a tollat és aláfirkantottam a nevemnél majd Mr. Volker elé toltam az egyik példányt a másikat pedig magamnál tartottam.

- Akkor meg is vagyunk,a fotósunkkal még a mai nap folyamán megbeszélem,hogy melyik nap legyen a fotózás. Neked melyik napok lennének jók?

- Hétfő és szerda kivételével bármelyik nap jó lesz.

- Rendben,akkor beszélek vele és hívlak ha megvan a pontos időpont.

Bólintottam és egy kézfogás után távoztam az irodából. Egész hamar végeztünk,szerintem még fél óráig se tartott. Szeretem amikor ilyen gyorsan letudjuk a dolgokat. Mikor leértem a kocsimhoz bepattantam és már indultam is a fiamhoz.
Út közben végig Sophie járt a fejemben. Valahogy muszáj lesz kibékítenem,de hogy hogyan fogom azt még magam se tudom. Megijesztett az,hogy ennyire fontos lett nekem ez a lány. Alig két napja ismerem és folyamatosan ő jár az agyamban. A finom illata amit még most is érzek,az ajkai ahogy az enyémhez értek. Igaz,hogy nem viszonozta a csókot,de én mégis élveztem. Kell nekem,szükségem van rá.

Jó egy óra kocsikázás után végre leparkoltam Cheryl házánál. Út közben vettem Bearnek egy kis gyümölcsöt meg egy Mancs őrjáratos plüsst. Imádja azt a mesét,én pedig imádok neki örömet szerezni. Nem kényeztetem el mert nem szeretném,hogy egy olyan gyerek legyen aki már 5 évesen a legújabb iphone-nal játszik és egyebek. De azért egy-egy apróságot mindig hozok neki amikor jövök.

Az ajtóhoz lépve csengettem és vártam,hogy ajtót nyisson Bear anyukája. Nagy meglepetésemre nem ő nyitott ajtót,hanem a kisfiam.

- Apa! - kiabált és átölelte a lábamat

Elmosolyodtam és az ölembe véve szorosan magamhoz öleltem. Pár napja láttam de mégis nagyon hiányzott.

- Te miért nem vagy ágyban? - kérdeztem miközben bementem vele a házba

- Hiába mondtam neki,nem akart nélküled lefeküdni. - jött elő a konyhából Cheryl

- Te kis rosszcsont. - kuncogtam és megcsikiztem egy kicsit oldalát