34. Rész ~ Micsoda úriember

73 2 0
                                    

Liam szemszöge

Ahhoz képest,hogy éjfél is elmúlt mikor lefeküdtem aludni,egész kipihenten ébredtem fel. A szobában félhomály uralkodott a redőny résein beszűrődő fénysugaraknak köszönhetően,így szabad rálátásom volt a mellettem még békésen alvó barátnőmre. Órákig képes lettem volna csodálni a tökéletlenül tökéletes vonásait,szépen ívelt ajkait,pisze orrát. Arca szinte vonzotta a tenyeremet,és bár tudtam,hogy fel fogom ébreszteni,nem bírtam ki,hogy ne simítsak végig puha bőrén.

Homloka szinte azonnal ráncba szaladt,ajkait halk sóhaj hagyta el,és anélkül,hogy bármivel ösztönöztem volna,testével közelebb mászott hozzám. Örömmel fontam dereka köré a kezemet,és szinte eltüntettem a karjaim között. Mellkasomon minden egyes lélegzetvételét éreztem,szempillái csikizték a bőrömet mikor megrebbentek,de semmi pénzért nem húzódtam volna hátrébb tőle.

- Mennyi az idő? - hangján tisztán érződött,hogy alig öt perce ébredt fel

Kissé megemelkedve,tekintetemet a mögötte elhelyezkedő órára vezettem,amin kereken tizenegy óra volt.

- Tizenegy óra. - dőltem vissza a párnára

- Akkor legalább 14 órát aludtam. - motyogta,miközben hátrébb húzódott,hogy megdörzsölje a szemét - Jó reggelt.

- Neked is. - mosolyogtam le rá,számat homloka ellen nyomva,adtam rá egy elnyújtott puszit

- Le kellene mennünk. - pislogott rám őzike szemeivel - Meg pisilnem is kell.

- De olyan jó veled lustálkodni. - biggyesztettem le alsó ajkam

- Tudom,de attól még nekem továbbra is kell pisilnem,úgyhogy én most felkelek. - emelte le derekáról a kezemet

Árgus szemekkel figyeltem minden mozdulatát egészen addig,míg el nem tűnt a látókörömből. Mindenféle furcsa pozíciókban kinyújtóztattam elgémberedett testemet,és miután rájöttem,hogy Sophie már nem fog visszafeküdni mellém,én is felkeltem.

- Mi ez a nagy csend? Mindenki alszik még? - kérdeztem halkan,mikor kijött a fürdőből

- Nem tudom. - vont vállat

Míg ő a szobájaba ment vissza,addig én a fürdőt foglaltam el. Teljesen felfrissülve hagytam el a helyiséget,azonban mielőtt lementem volna az alsó szintre,felvettem egy pólót,és egy mackónadrágot.

- Estig miénk a ház. - nyújtott felém egy bögrét,mikor lementem a konyhába - Anyuék dolgoznak,a húgom pedig vásárolni ment a barátnőivel.

- Szóval akkor kettesben töltjük a napot. - vigyorodtam el

- Meg Lokyval. - emelte fel a mutatóujját

- Aki majdnem az egész napot átalussza,így olyan mintha itt se lenne.

Láttam rajta,hogy szívesen visszavágna valamivel,de végül még se tette. Az utolsó cseppig kiürítettem a kezemben lévő bögrét,amit aztán el is mostam. A hasam hang korgással adta tudtunkra,hogy ideje lenne megtömni valamivel.

- Mi legyen az ebéd? - pattant le a pultról

- Valami olyan ami hamar megvan,mert nem terveztem 27 évesen éhen halni. - dramatizáltam túl a helyzetet

- Hát nem sok minden van itthon,amiből tudok valamit főzni. - húzta el száját,mikor megnézte a hűtő tartalmát - Elmegyek boltba,addig keress magadnak valami ehetőt.

- Ne menjek veled?

- Gyorsabb,ha egyedül megyek.

- Rendben,de vigyázz magadra.

𝑳𝒐𝒗𝒆 𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒓𝒔𝒕 𝒔𝒊𝒈𝒉𝒕 ( ÁTÍRÁS ALATT )Donde viven las historias. Descúbrelo ahora