𝑳𝒐𝒗𝒆 𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒓𝒔𝒕 𝒔𝒊𝒈𝒉𝒕 ( ÁTÍRÁS ALATT )

10. Rész ~ Legrosszabb éjszakám

Sophie szemszöge

Fogalmam se volt arról,hogy mennyi volt az idő amikor felébredtem. Csak azt tudtam,hogy a fejem az majd' szétrobbant,alig bírtam nyelni,és izzadtam is. Szinte minden órában fent voltam,vagy azért mert fáztam,vagy azért mert melegem volt,ezek mellett pedig levegőt is alig kaptam. Szerintem ez volt a legrosszabb éjszakám amit itthon töltöttem. Nem lehetek beteg. Nem azzal akarom az itthon létet tölteni,hogy egyik ágyból a másikba fekszem.

Márpedig nagyon úgy néz ki,hogy ez nem kívánság műsor és tényleg beteg lettem. Lehet,hogy nem volt a legjobb ötlet tegnap kabát nélkül kint rohangálni Lokyval az udvaron.
Erre a gondolatomra lenéztem a fejét a combomon pihentető rosszcsontra. Mikor észrevette,hogy őt nézem feljebb kúszott,és most már a nyakhajlatomba szuszogott. Nevetve öleltem magamhoz,de ez a szép pillanat nem sokáig tartott,mert rámtört egy köhögési roham.

- Nagyon úgy néz ki Loky,hogy beteg lettem. - húztam a számat mikor már megtudtam szólalni anélkül,hogy megfulladjak

Nagy nehezen rávettem magam arra,hogy felkeljek és elmenjek zuhanyozni,mert éjjel valószínű,hogy magas lázam volt és mindenem tiszta izzadság. Utálom ezt az érzést. Utálok beteg lenni. Nem tököltem sokat a zuhany alatt,így mikor végeztem visszarohantam a szobámba,hogy felöltözzek. Egy vastag pulcsit vettem fel egy sport nadrággal. Érdekes az előbb majdnem kigyulladtam annyira melegem volt,most pedig meg akarok fagyni.

Egy nagy sóhaj után lementem a konyhába ahol anya már javában készítette a reggelit. Az órára pillantottam ami 9:47-et mutatott. Viszonylag időben sikerült felébrednem.

- Jobb reggelt. - motyogtam de a vége köhögésbe fulladt

Anya ijedten kapta rám a tekintetét és a palacsintát félre húzva sietett oda hozzám.

- Kincsem mi a baj? Jól vagy? Ugye nem az asztma? Itt van a pipád? - aggódott

- Nyugi nem halok meg,csak egy kicsit megfáztam. - morogtam és leültem a székre

Igen kicsit bunkó tudok lenni amikor beteg vagyok. Rossz szokás,amiről a mai napig nem tudtam leszokni. Mire kettőt pislogtam,anya már előttem volt egy bogyóval és egy pohár vízzel,amit értetlenül vizslattam.

- Lázcsillapító. - válaszolt a fel nem tett kérdésemre

Hálás pillantásokat küldve felé,bevettem az apró gyógyszert,ami után egy grimasz ült ki az arcomra.

- Na mi van itt lányok? - jött be apa is a konyhába - Veled meg mivan Soph? Jó szarul nézel ki.

Felhorkantottam és egy 'beteg vagyok' motyogás után az asztalra döntöttem a fejemet. Minek az embernek ellenség ha ilyen kedves,és szerető apja van?

- Ki nyitotta ki Lokynak a szobám ajtaját este? - szólaltam meg egy idő után

- Senki. Mióta elköltöztél mindig ott alszik,mert hiányzol neki. Megtanulta magának kinyitni,így amikor mindannyian elvonulunk ő bemegy a szobádba. - válaszolt apa palacsintával teli szájjal

Egy fintor után én is nekiálltam elfogyasztani egy nutellásat. Nem nem a palacsintára fintorogtam,és nem is Lokyra hanem arra,hogy apa teli szájjal beszélt ezzel megmutatva nekem a megcsócsált palacsinta maradványt.

Sok étvágyam nem volt,de mivel gyógyszert vettem be így kénytelen voltam enni. Nagy nehezen legyűrtem két palacsintát,utána pedig kicsoszogtam a nappaliba. A kanapén helyet foglaltam,és a hirtelen rámtörő fáradtság miatt próbáltam egy kicsit pihenni.