Az edző - The Trainer (Befejezett)

5. Fejezet

Nem tudom, mi volt az a különös pillanat előző nap Rheával. Mindenesetre, megpróbáltam elvonatkoztatni a történtektől és olyan szemmel nézni Rheára, mint ahogy egy normális ember tekint az edzőjére. Mégden mehettem mindig idegesen az edzőterembe emiatt, hisz az edzés tulajdonképpen kikapcsolódás. Amikor viszont odaértem, váratlan látvány fogadott, ami még inkább növelte bennem a feszültséget. Rhea a szőke kis barátnőjével csókolózott, nekem pedig felfordult a gyomrom tőlük. A nő úgy falta Rhea ajkait, mintha egy éve nem csókolóztak volna.

- Nem akarok megzavarni semmit, de nekem négytől edzésem van és már annyi az idő - léptem oda a csókolózó pároshoz.

- Szia Darcy! Igaz is, ne haragudj. Akkor négykor vacsi a Las vegasban - kacsintott a barátnőjére, majd egy búcsúcsókot nyomott a szájára.

- Majd találkozunk, drágám! - köszönt el a szőke, majd a fenekét rázva ment ki az épületből.

- Úgy tudom, hogy a Las Vegas egy romantikus étterem - vontam fel a szemöldököm, Rheára. nézve.

- Igen, az. Miért? - mosolyodott el.

- Semmi, csak azt mondtad, hogy a barátnőd nem szereti a romantikus dolgokat.

- Igen, de néha azért elmegyünk ilyen helyekre. Ritka, de megesik.

- Értem. Örülök neki.

Valójában, kicsit sem örültem. Persze, az a jó, ha Rhea boldog. Az nem számít, hogy én mit érzek.

- Kezdhetjük az edzést?

- Igen. Megyek, és átöltözöm.

Az öltözőben percekig csak gondolkodtam. Talán nem a legjobb helyszínt, és időpontot választottam, de muszáj volt, hogy tisztázzam magamban, mit is érzek Rhea iránt. Összezavarodtam, amióta elkezdtem hozzá járni. Egyrészt aggódtam, mert nem tudtam a bennem tomboló érzéseket hova tenni, de leginkább szomorú voltam. Nem tudom, hogy azért, mert kezdett számomra világossá válni, hogy érdeklődök Rhea iránt, vagy, mert van barátnője. 

- Kész vagy? - hallottam meg a hangját az ajtó mögül. Igazából még csak ott tartottam, hogy levettem magamról a pólót, és a nadrágot, majd úgy belefeledkeztem a gondolataimba, hogy elfelejtettem felvenni az edzőruhámat, így melltartóban, és bugyiban üldögéltem a padon. A szám huncut mosolyra húzódott, mert hirtelen remek ötletem támadt. Végülis, egy életem van, miért ne próbálhatnám meg?

- Igen, kész vagyok! - hazudtam, majd felálltam a padról, és kihúztam magamat a fekete alsóneműmben - viszont, van egy kis baj a cipőmmel. Valamiért, nem tudom megkötni. Bejössz segíteni?

- Persze - válaszolta, és már nyitotta is ki az ajtót. Abban a pillanatban jöttem rá, hogy mekkora hülyeséget művelek. Hirtelen megijedtem, és eltakartam magamat a pulcsimmal. Rhea arca mintha elvörösödött volna, de közben értetlenül nézett rám. Tetőtől talpig végigmért. Nagyon kínos szituáció volt.

- Azt mondtad, hogy készen vagy, de te...

- Sajnálom, nem tudom mi ütött belém! Én csak azt akartam, hogy...hogy engem is úgy megkívánj, mint a barátnődet - csúszott ki a számon.

Hirtelen nem tudtam kiolvasni a tekintetéből, hogy haragszik vagy sem. Általában mindig mosolygott, de abban a pillanatban nem. Összezavarodottnak tűnt.

- Bocsánatot kérek, hogy ekkora hülye voltam! Neked kapcsolatod van. Nekem esélyem sincs nálad - hadartam, miközben a cuccaimért nyúltam.

- Majd megbeszéljük ezt, miután felöltöztél.

- Nem szükséges! - emeltem fel tiltakozóan a kezeimet. - Tudod, kicsit hirtelen ember vagyok. Igazából, nem gondoltam komolyan, amit mondtam. Csak az indulataim beszéltek belőlem! Ne haragudj!

- Ez igen érdekes - mosolyodott el féloldalasan. - De mégiscsak beszélnünk kellene róla, nem gondolod, Darcy? Ha felöltöztél, gyere az irodámba - utasított, majd kiment, és rám zárta az öltöző ajtaját. Nem gondoltam volna, hogy leszek valaha is annyira idióta, hogy így leégessem magam. Ennél mélyebbre nem is süllyedhettem volna a szemében. A szívem úgy vert a félelemtől, hogy képes lettem volna körbefutni háromszor az épületet.

- Itt vagyok - motyogtam remegő hangon.

- Csukd be az ajtót. Ez a téma csak ránk tartozik.

- Igen...igenis - dadogtam. Úgy éreztem magam, mint egy fogyatékos, aki beszélni sem tud. Remegtem az idegtől, amit okozott nekem ez az egész helyzet.

- Szeretném, ha őszintén és nyíltan beszélnél nekem az érzéseidről, Darcy.

Ettől tartottam. Bár, egy kicsit megnyugtatott az, hogy láttam egy halvány mosolyt az arcán. Talán, mégsem haragszik annyira.

- Nincs mit mondanom. Tényleg.

- Drága Darcy -sóhajtott fel. - Ne aggódj - mondta nyugtató hangon - Semmi szégyellnivaló nincs abban, amit tettél.

- Nem is haragszol rám? - csodálkoztam el.

- Dehogy haragszom. Csupán egy kicsit beszélgetni szeretnék veled, hogy megértsem, mi volt ez - mosolyodott el. Elvörösödtem. Szinte lángolt az arcom.

- Igazából, semmi komoly. Napok óta valami furát érzek, ha a közeledben vagyok. Görcsöl a gyomrom, meg ilyesmi - haraptam rá az ajkaimra - Azt hiszem, tetszel nekem. De erre csak ma jöttem rá. Amikor láttalak a barátnőddel, féltékenység lett úrrá rajtam. Azt akartam, hogy én legyek a helyében. Hogy engem érints meg. Hogy engem csó...mindegy. Kérlek, felejtsd ezt el, Rhea.

- Lehetetlen, hogy ezt elfelejtsem.

- Kérlek, Rhea!

- Nem szeretném.

- Tessék? - dülledtek ki a szemeim csodálkozásomban.

- Nagyon aranyos lány vagy, Darcy. És szeretném megköszönni, hogy őszinte voltál velem.

- Akkor most ennyi? - válaszoltam nyersen. - Elégedett vagy azzal, amit hallottál? Ezt akartad hallani?

Már csak egy kis híja volt, hogy ne sírjam el magam előtte.

- Nem ennyi. Szeretnélek még jobban megismerni. Randiznál velem?

Nem hittem a fülemnek. Ez tényleg velem tölténik?

- Én szívesen megtenném, de barátnőd van.

- Ez ne befolyásoljon.

- De befolyásol, Rhea! Ez nem lenne fer a barátnőddel szemben.

- Akkor nevezzük ezt egy edzésen kívüli találkozónak. Így már megfelel?

- Nem tudom, Rhea - sóhajtottam. A szívem mélyén akartam ezt, de valamiért furcsa volt nekem, hogy annak ellenére, hogy barátnője van, ismerkedni akar velem.

- Nem muszáj egyből eldöntened. Gondolkozz egy kicsit rajta - suttogta, majd odalépett hozzám, és egy puszit nyomott az arcomra. Görcsbe rándult a gyomrom. Sokkal erősebben éreztem a pillangókat, mint eddig. Sosem volt még ilyenben részem. Hallottam róla, hogy létezik ez az érzés, de csak találgattam, hogy milyen lehet. Ha most nem élek a lehetőséggel, lehet soha többé nem lesz ilyen érzésben részem. De én tudni akarom, milyen igazán szerelmesnek lenni és meg is élni azt.