•■□●☆●□■•
Emlékezz ránk
Mikor először találkoztunk a csillagokat néztük,
Őket kémlelve kicsit a múltat idéztük.
Elbambulva beszéltünk, mintha ismerősök volnánk,
De egyikünk sem figyelte mit is mond a szánk.
Néma beszéddel szövődött össze pillantásunk.
Tudtuk, hogy innét csak együtt lészen távozásunk.
Lelkünk talán kézen fogva hagyta el a kis tavat,
De testünk távolságot tartva egymás mellett haladt.
Másnapon már nem csillag kísért minket vissza
A homokos, kővel teleszórt idilli kis partra,
Hanem a nap nézet le ránk mindentudó pillantással.
Ő már tudta, hogy mi nem távozunk innét csak csókcsatával.
Tudta ő, mit mi akkor még nem is sejtettünk,
De igaza volt, hisz mi testben-lélekben ősze szövődtünk
És úgy hagytuk el a tájat hol eggyé váltunk,
Mintha nekünk mindíg is ott lészen maradásunk.
Most itt járok újra, de eztán egymagam vagyok.
Felnézek az égre és lekívánok egy csillagot,
Azt súgom neki halkan, hogy ne hallja meg más:
Utálom, hogy minket szétszedett a változás!
Mikor ezt fogod olvasni én megszűntem már számodra,
De Isten valahol azt üzente, mi együtt ébredünk másnapra,
Hiszen a te lelked az én lelkem tökéletes mása
És egy egész világ tudja, mi egymásnak lettünk kitalálva.
2019. Augusztus. 12.
•■□●☆●□■•
11
YOU ARE READING
99. Szívszilánk
Romance,, Mindketten egymást akarjuk, hiszen ami egyszer Isten kezében megköttetett azt ember szét nem választhatja, de nem teszünk semmit. Vajon hány magányos évnek kell még eltelnie mire rájövünk mi is az igazi szerelem? Csak játszottál és én játszottam...
