•■□●☆●□■•
Szerelem nélkül soha
Félve kelek fel minden reggel,
Megrémiszt a tudat, hogy ismét élnem kell.
Félek, hogy tova tűnök a régi emlékekkel,
S csak táncolok halál peremén szellemekkel.
Lenne-e elme, ki józanul látná a sajátom?
Lenne-e ember, kire igaz szó a barátom?
Lenne, ki megvilágosítaná homályom,
Kinek könnyét magam is vigaszba csókolom?
Oly szép gyötrelem felkelni és élni napokat,
Ha lassan fájónak éled meg a hangokat.
Lehet, hogy velem a baj, nem értem a szavakat,
De hidd el osztottak nekem már jobb lapokat!
S most méregként keverem magamban izét,
Hadd feledném már e személy létezését,
Vagy add vissza annak maró szerelmét,
Hadd tépje fel újra szívem régen fedett sebét!
Hadd borítsa ismét fekély a testemet,
Hadd istápolja fájdalommal kopott lelkemet,
Hadd lobbantsa lángra rég kihűlt szívemet,
S mutassa milyen félve élni meg a szerelmet!
2020. Február. 10.
•■□●☆●□■•
39
YOU ARE READING
99. Szívszilánk
Romance,, Mindketten egymást akarjuk, hiszen ami egyszer Isten kezében megköttetett azt ember szét nem választhatja, de nem teszünk semmit. Vajon hány magányos évnek kell még eltelnie mire rájövünk mi is az igazi szerelem? Csak játszottál és én játszottam...
