•■□●☆●□■•
A hangok átka
Óh, Én szép töviseses életem,
Az én drága átkos kedvesem,
Ne szoríts ennyire, engedj el,
Hadd ne veled temessenek el!
Óh, magány
Mintha éllel pengetnék gitárom,
Felszakítja a gyönge húrokat.
Bezárt szívem ha kitárom,
Úgyis becsukják a kapukat.
Óh, félelem
És dallam nélkül szól az ének,
Mintha nem lenne lelke.
Pici lábam úttalan utakon lépked,
Mintha neki ez lenne minden értelme.
Óh, hontalanság
És éjjel veti az ágyam a hideg,
Betakar a mámoros holdvilág
Hadd ne lássam milyen rideg
Körülöttem a való világ!
Óh, életem
Reggel sem a madár köszönt,
Nem énekelnek nekem szépet.
Néha a síró felleg is nyakon önt
És feketére festi át a képet.
Óh, színtelen
Hát nincsen nekem jövőm,
Hogy ígérne az is valami jót?
Bánatommal önmagam ölöm,
Már látom vállamon a fekete hollót.
Óh, halál
De nincs nekem ily kegyelem
Széles, kerek e nagyvilágon,
Hogy rámtaláljon az igaz szerelem
És forró tűzzel csókoljon?
Óh, vágy
Várlak, hogy ringass el égő testeddel
És búgd fülembe a meséket,
Miket mi írtunk ketten részegen,
Mert csak így őszinte az emberi szeretet.
Óh, csend
Gyere, lásd mire vagyok képes!
...Én, ki képtelen volt szeretni...
Korhadt szívvel dobogok. Édes
A szó, mely nem tud szenvedni...
Óh, vég
Menj el, hagyj el, zúzz össze, tiporj el!
Tudom, hogy ellened sosem győzhetek.
Engedj el, dobj el, de sose felejts el!
Azt hiszem utólag ennyit még kérhetek.
Óh, szerelem
2019. November. 10.
•■□●☆●□■•
23
ESTÁS LEYENDO
99. Szívszilánk
Romance,, Mindketten egymást akarjuk, hiszen ami egyszer Isten kezében megköttetett azt ember szét nem választhatja, de nem teszünk semmit. Vajon hány magányos évnek kell még eltelnie mire rájövünk mi is az igazi szerelem? Csak játszottál és én játszottam...
