●Hazudd hát el nekem, óh szerelem●
Tudod mi a baj a szerelemmel? Hogy nincs nála hazugabb érzés. Időnként lecseréli álarcát és más jellemet húz magára, emiatt sosem tudhatod melyik az igazi énje. Vannak napok amikor fölébredek reggel és nincstelennek érzem magam, hogy az a lüktető valami a mellkasomban csak a vér pumpálására szolgál. Érzem az űrt, a bennem tátongó feketelyukat ami elnyel minden érzelmet. Üres vagyok.
Mégis vannak olyan napok, amikor csordultig vagyok és szívem majd' meg szakad a teher alatt amit cipel, mert egyszerűen már nem bírja. Mégis a legrosszabb számomra nem a feszítő telítettség, hanem hogy -bár Te is köztük vagy- egyedül vagyok.
Így csap be engem a szerelem. Téged látlak a tükörben, mintha mögöttem állanál, majd amikor megfordulok csak füst voltál, eltűntél. Miért hazudja a vágy, hogy mellettem vagy és miért olyan földhözragadt a vén elme, hogy eltűntet téged, mert igazából ott sem voltál? Vajon ez azért van, mert nem tudlak elengedni? Valami motoszkál bennem, s ez nem tud elszakadni tőled.
De mond, te kivéstél már engem a szívedből? Más nevét írtad föl a hajdan nekem szánt helyre? Bársonnyal is díszítetted már falait, hiszen sok sebet hagytam. Mivan ha véletlenül összefutunk ketten az utcán és meglátod az arcom. Mit gondolsz olyankor? Vágysz rám? Hallod azt a megmagyarázhatatlan suttogást amit a lelkem küld feléd? Vajon te is úgy gondolod, hogy én egy meg nem írt történetet, egy befejezetlen fejezet vagyok életed nagy könyvében? Neked vajon hazudik a szerelem? Téged is becsap, ahogyan engem szokott? Délibábot mutat, álmokat, mindent aminek köze sincs a valósághoz? Van úgy, hogy amikor ővele vagy és fogod a kezét rám gondolsz? Van úgy, hogy mikor meglátod a szélben lobogó haját én jutok az eszedbe? Őt akarod, vagy én kellenék?
Vannak hetek amikor eltűnsz belőlem, olyan űrt hagyva magad után, mintha sosem lettél volna, majd mikor végre kezdenék boldog lenni nélküled és azt érzem végleg elengedtelek újra felbukkansz. Lerombolsz mindent amit eddig nagy nehezen fölépítettem és nem marad más csak TE. Miért van az, hogy csillagévek messzeségéből is magam mellé kívánlak, holott már rég el kellett volna felejtenem téged? Miért sulykolja belém az a megfejthetetlen vágy, hogy: találj vissza, csak találj vissza hozzám!
(2019. December. 02.)
●~*~●
62
ESTÁS LEYENDO
99. Szívszilánk
Romance,, Mindketten egymást akarjuk, hiszen ami egyszer Isten kezében megköttetett azt ember szét nem választhatja, de nem teszünk semmit. Vajon hány magányos évnek kell még eltelnie mire rájövünk mi is az igazi szerelem? Csak játszottál és én játszottam...
