A lehetetlenről

11 0 0
                                    

•■□●☆●□■•

A lehetetlenről

Ha kiáltanék, lenne-e aki hallja hangom,
Mi fulladásig marja torkom?
Igen, azt hiszem fulladozom!

Ha a kiszáradt fa is bimbót ereszt,
Leszakad majd hátamról a kereszt?
De a hurok nem ereszt!

Ha a hóhérfára szárnyak nőnek,
S elrepítik szürke ködnek,
De fölötte varjak őrködnek...

Ha megfeneklett ladikom eléri a dagály,
Fölsír majd hajóm orrán a sirály..
De magába folyt az apály!

Ha jégvirágot símogat a tavasz,
S az idő jobb jövőre szavaz...
De a tél ravasz, a tél ravasz!

Ha meddő anya szül gyermeket,
A szél elfújja majd a hegyet...
De nem teremtettek még ily fergeteget!

Ha az álom lenne a valóság,
S tőle szebb lenne a nagyvilág...
De családfákra nem nőtt még ily ág!

Ha majd angyal lesz az emberből,
S tanul valamit Istenről..
De hallott már a lehetetlenről!

Ha a vak ember megcsodálja a szivárványt,
S aki végtelenül magányos nem érzi a hiányt...
De látják a fekete árnyat!

Ha a siket madárdalt hall két fülével,
Én is érezni kezdek a szívemmel,
De áltatnak hamis hittel!

Én ekkor fogom majd érteni a szerelmet,
S örömben úszva csókolni téged..
De megittam már a mérget!

Téged szeretni épp oly lehetetlen,
Mint valót találni az említettekben,
S hogy azt végbe nem viszem,
Parlag marad hát a szívem!

2020. Március. 02.

•■□●☆●□■•

43

99. Szívszilánk Onde histórias criam vida. Descubra agora