Maffia a szerelem // Befejezett//

3.fejezet

Lee szemszöge

- Remélem nem felejtettél el Kim Namjoon! - néztem a fiú szemébe. Szerencsétlen teljesen le sápadt, de úgy, hogy majdnem elröhögtem magam. De csak azért nem tettem mert pofátlanság lett volna szerintem.

- Mi a... hogyan kerülsz te ide? - makogta megrökönyödve.

- Ő a hacker, akit felkerestem. És volt olyan szíves, hogy elvállalt néhány munkát. - vigyorgott Shanghoon. Szívem szerint úgy letöröltem volna azt a vigyort a képéről.

- Mivel még csak egy óra múlva lesz gyűlés, magatokra hagylak titeket, ismerjétek meg egymást jobban. - röhögte Shanghoon, én pedig csak a szememet forgattam rá. Nem akarom jobban kiismerni Namjoon-t így is pontosan tudom, hogy mekkora egy álszent állat.

El is fordultam tőle, és a tabletemet nézegettem. Nem igazán érdekelt, hogy ő mit csinál. Felőlem akár el is mehet. Ám nem ez történt, ugyanis nem sokkal később a nyakamon éreztem a leheletét, két erős karjával pedig átölel. A szemem a döbbenettől kikerekedett, és valami iszonyú nagy harag fogott el. Idegesen az oldalába könyököltem, amire felkiáltott és elengedett.

- Te amúgy mégis mi a jó istent képzelsz? - ordítottam rá. Dühös voltam, de nagyon. Azok után még van képe csak úgy megölelni. Mi vagyok én neki, ha? Egy báb amit úgy táncoltat, ahogy kedve van?! Hát biztos, hogy nem. Eljátszotta az összes bizalmi "kártyáját" azon a bizonyos napon.

- Te megvagy veszve? - kérdezte tőlem, és egy adag vért köhögött fel.

- A te hibád. Mit gondoltál, hogy mit fogok reagálni? Selymesen a karjaidba fogok olvadni? Vagy mi? - néztem rá.

- Nem értem mi bajod. Én csak megöleltelek, ez már olyan nagy baj? - tette a hülyét.

- Te kajak ennyire hülye vagy? Nézd nem szeretném, hogy ellenségek legyünk, mert azzal egyikünk sem jár jól. Most csak munkatársak vagyunk. Rendben? - néztem rá. Nem tudom, hogy megértette azt, amit mondani akarok neki.

- Rendben. Amúgy nem kajak, hanem kenu- válaszolt én pedig csak ismét a szememet forgattam.

- Amúgy kell a rendszer kódja? - kíváncsiskodott.

- Ch, ugye tudod hackerrel beszélsz? - néztem rá.

- Azt ne mondd, hogy már feltörted a rendszert? - döbbent le.

- Talán. - válaszoltam. majd felültem az asztalra. - Hihetetlenül egyszerű volt belemásznom.

- Mi a... de hát mi egy....- akadt el a szava. Én csak vállat vontam, majd tovább nézegettem a táblagépet. Aztán elkezdtek néhányan beszállingózni, és Namjoon, inkább velük kezdett el beszélgetni, amit én nem is bántam.

Bejött egy lány is, aki egyből a fiúra mászott. Csendben figyeltem ahogy átöleli a derekát, majd megráztam a fejem. Ez a fiú nem normális. Először itt teszi nekem a szépet, utána meg egy másik csajjal kezd el flörtölni. Hm.. nőcsábász. Utálom az ilyen embereket, csak kihasználják a nőket. Nem is tudom miért vannak ilyen emberek? Aztán megjött Shanghoon is.

- Jól van kedveskéim, üljetek le, rengeteg megbeszélni valónk van! - kezdte neki úgy, mint egy tanár.

- Ő kicsoda? - tette fel a kérdést a platina szőke cica.

- Ő a hackerünk, akit nem régen mondtam. Kim Min Lee. Fogadjátok sok szeretettel. - csámcsogta a kedves szavakat, ami egyszerűen undorító volt.

- Ami kis akciónkat is ő fogja irányítani. - folytatta.

-Mi? És mégis miért? Hiszen Namjoon a vezér nem?? Akkor miért ez a kis fruska fogja irányítani? - akadt ki a plasztikázás szobra.