Maffia a szerelem // Befejezett//

25.fejezet

Lee szemszöge

Órákat öltem bele, hogy megtudjam fejteni azt a pársort, amit tartalmazott az email. Aztán eljött az idő, amikor végre megfejtettem. Elégedetten dőltem hátra a székben, és kifújtam a tüdőmben rekedt levegőt.

Viszont van, ami zavart. Kicsoda az Angyalok rózsájának a vezetője? Megkerestem a telefonomat, majd tárcsáztam Taehyung számát.

- Szia! - szólt bele vidáman a készülékbe.

- Szia. Tudnánk találkozni, úgy Tíz perc múlva a közeli parkban? - kérdeztem és reménykedtem, hogy igent mondani.

- Persze! - mondta, mire elmosolyodtam, majd elköszöntem tőle.

- Namjoon! Elfogok menni egy kis időre! - kiabáltam ki, miközben összekészülődtem.

- Hova mész? - hallottam a hangját.

- Taehyung-gal fogok találkozni. - mondtam, majd elé léptem és adtam egy puszit neki.

- Rendben. - mondta, aztán kikísért.

- Tényleg csak így elengedsz? - döbbentem le, mire bólintott. Mielőtt, ott hagytam volna az ajkaira tapadtam.

- Szeretlek! - mondtam, majd elindultam a park felé.

Gyorsan szedtem a lábamat, majd oda értem a megbeszélt helyszínre, de Taehyung még nem érkezett meg. Idegesen járkáltam összevissza. Majd megpillantottam a fiút.

- Taehyung! Mi a baj? - néztem rá döbbenten.

- Menekülj! - sziszegte, majd megragadta a kezemet, és elkezdett maga után húzni.

- Mi történik? - kérdeztem, miközben rohantunk keresztül a parkon.

- Majd! - kiáltotta és behúzott egy bokorhoz. Csendben ültünk ott majd, amikor már biztonsággá vált a környék, elő bujtunk, majd Taehyung-ra néztem.

- Mi történt itt? - kérdeztem halkan, miközben megtámaszkodtam a térdemen.

- Megakarnak ölni! - mondta, mire riadtan kaptam fel a tekintetemet.

- Miért? - néztem rá, mire szomorúan nézett rám.

- Lee! Elkel mondanom valamit. - majd hirtelen előre esett és rám dőlt.

- Taehyung! - kaptam el a hátát, majd valami forrót éreztem meg a kezemen. Riadtan kaptam fel a kezemet, és döbbenten néztem, hogy mi folyik végig a kezemen. Vér!

- Mi történt? - kérdeztem riadtan, majd leültettem és próbáltam valahogy elállítani a vérzést.

- Hagyd! - nyúlt a kezemhez. Már nehezen lélegzett.

- Nem Taehyung! - kiáltottam és kirántottam a kezemet.

- Lee, már akkor meglőttek, mielőtt ide jöttem volna. - lihegte és éreztem, hogy néhány könnycsepp folyik le az arcomon.

- Taehyung!! - ordítottam.

- Shh, ne sírj hugi. Tessék! Ha haza érsz, majd olvasd el, jó? - nézett rám, és még utoljára láthattam a csillogó szemeit, aztán lecsukta a őket örökre.

- Taehyung!! - öleltem magamhoz a fejét, és próbáltam halkan zokogni. Nem tudom mennyi idő telt, el, előkerestem a telefonomat, majd remegő kézzel írtam Yoongi-nak egy üzenetet, hogy jöjjön a közeli parkba. Nem kellet sokat várnom rá, hamar meg megérkezett.

- Mi történt? - rohant azonnal hozzánk.

- Taehyung meghalt! - mondtam akadozva.

- Nem lehet igaz!! - kiáltott fel, és riadtan ült le mellém. Majd felállt, és elment telefonálni.