(JAVÍTOTT!)
Egy város, ahol a maffia mindennapossá vált. A rendőrök hiába próbálják visszanyomni, titokban mégis élénken pezsdül a maffia világa.
Lee hogy megtudjon élni a világban, hacker.
Ám egy nap kap egy levelet a Mérgezett Rózsa nevű maff...
Már egy hét eltelt az incidens óta. Namjoon-nak a sérülései lassan elkezdtek befelé gyógyulni, viszont az orvos azt mondta, hogy egyelőre kerülje a maffia életet. Persze erre Namjoon leállt az orvossal vitatkozni, hogy egy ilyen kis egyszerű seb, nem fogja visszatartani attól, hogy ne végezzen a riválisaival. Erre az orvos csak annyit mondott, hogy akkor bent marad a kórházban, és senki nem látogathatja meg, míg bent fekszik. A doki ezen kijelentésére Nam, inkább az első opciót választotta, és megígérte, hogy semmi veszélyeset nem fog csinálni.
- Hiányzik a vér szaga, a golyó hangja, a pisztolyok fogása, és az a látvány ahogy az áldozat összeesik. - morogta Namjoon - mint minden reggel - a kis monológját, hogy mennyire nem fair a mostani helyzet.
- Nekem egyik sem hiányzik. - feleltem álmosan és magamra húztam a takarót, hogy tovább aludjak.
- Azért, mert te lány vagy és nem bírja el a kis gyenge lelked. - mondta, miközben nyomott egy puszit a nyakamra.
- Nem is gyenge a lelkem, egy csomó emberrel végeztem már. - morogtam most én, mire Namjoon elnevette magát.
- Aranyos vagy, amikor így morgolódsz. - mondta, majd elkezdett a hajammal játszani. Nem válaszoltam rá semmit, helyette próbáltam volna visszaaludni, de Nam ahogy a hajamat piszkálta elég sokszor meghúzta, ami egy idő után kezdett idegesíteni.
- Nam, ez fáj. - mondtam neki félálomban, mire felhorkantott.
- Ha ez fáj, mi lesz majd akkor? - kérdezte, mire egyből kipattant a szemem és furán néztem rá.
- Szerintem én most megyek reggelit csinálni. - álltam fel, de Nam elkapta kezemet és visszarántott az ágyra.
- Mi lesz a reggeli csókommal? - nézett rám, mire a fejem elvörösödött, majd a fiú nem is hagyott válaszolni, egyből az ajkaimra tapadt. Mikor elszakadtunk egymástól, én csak vörös fejjel néztem rá, mire az ő arcán csak egy elégedett mosoly ült.
- Most mit mosolyogsz? - kérdeztem tőle, egy picit zihálva.
- Valami baj van a mosolyommal? - csipkelődött.
- Soha nem szoktál így mosolyogni. - mondtam még mindig levegő után kapkodva.
- Mert most különösen jó kedvem van baba. És megakarom osztani ezt az örömet veled is. - nyalta meg az alsó ajkát, majd elkezdte a oldalamat simogatni, mire nyeltem egyet.
- Én még nem állok rá készen. - motyogtam.
- Majd este készen állsz rá, addig mondjuk gyakorolhatnánk? - mondta, majd újra az ajkaimra tapadt, majd elkezdte felfelé tűrni a pólómat.
- Namjoon, hagyd abba. - nyögtem fel, mire a fiú nyelt egyet.
- Ha így kéred akkor nem tudom. - mondta halkan, mire én megpróbáltam eltolni magamtól.
- Nemsokára itt lesz Jin, felkell kelni. - próbálkoztam tovább.
- És szerinted engem érdekel Jin? - vonta fel a szemöldökét, mire megráztam a fejemet.
- Nem igazán. - suttogtam letörten.
- Na látod. - mondta egy kis gúnnyal a hangjában és újra megcsókolt.
- De mivel azt kérted, hogy most állj, ezért este dupla nagyobb kényeztetést kapsz. - mondta, mire a fejem még vörösebb lett, majd elengedett, hogy elkészüljek. Egyből a fürdőszobába szaladtam, ahol hideg vízzel alaposan megmostam az arcomat. Majd, amikor a tükörbe néztem, hangosan kifújtam a levegőt és azon járt a fejem, hogy Namjoon, hogy lehet most ennyire kanos.
Kimentem a fürdőből, vissza a szobába, ahol gyorsan átöltöztem, majd kimentem a nappaliba, ahol Jin és Namjoon már elmélyülten beszélgetett.
- Szia Jin. - köszöntem neki, mire ő mosolyogva intett vissza.
- Szóval meglépett az öregem. - dőlt hátra a fotelben Namjoon, mire nekem a szemem a kétszeresére nőtt.
- Ezt, hogy érted? - kérdeztem halkan.
- Elmenekült, vagyis tengeren túlra ment. - mondta sóhajtva a fiú, mire csak bólintottam.
- És mi lesz? - faggattam tovább a fiúkat.
- Megvárjuk míg visszajön. - vonta meg Jin a vállát.
- Nem hiszem, hogy visszajönne ide. - mondtam elgondolkodva.
- Igen ez is benne van a pakliban. - értet velem Nam.
- De akkor minek akarjátok megölni? - néztem furán rájuk.
- Nem tudod, hogy az apám mire képes. Jobb, ha örökre eltűnik a föld színéről. - mondta Nam sötét arccal.
- De ti meg nem akartok utána menni, ugye? - tettem fel egy újabb kérdést.
- Túl feltűnő lenne, mert biztos vagyok benne, hogy akar majd jönni a többi fiú is, azt pedig feltűnne a riválisnak. Úgyhogy vissza kell csalogatnunk ide valahogy. - magyarázta Jin.
- Akkor majd én utána megyek és végzek vele. - vetettem fel ezt a lehetőséget.
- Biztos, hogy nem! - kiáltotta egyszerre a két fiú és szikrázó szemekkel néztek rám.
- Most miért nem? Nála nagyobb kutyákkal is végeztem már. - mondtam bosszúsan.
- Például? - kérdezte Jin.
- A Kínai Su-Fo-val. - vágtam rá, büszkén, mire a fiúk csak döbbenten néztek rám.
- Te ölted meg, Kína egyik legnagyobb maffia vezérét? - kérdezte Jin.
- Pontosan. - feleltem, mire Namjoon csak elvigyorodott.
- Nem is tudtam, hogy ilyen kis veszélyes vagy. - mondta, mire csak kemény arccal néztem rá.
- Most már tudod. Úgyhogy ragaszkodom hozzá, hogy én végzek Shanghoon-nal. - mondtam ki, mire Namjoon felállt és megrázta a fejét.
- Nagyon harcias vagy kicsim, de ezt nem bízhatom rád. - kötötte az ebet a karóhoz.
- De te sem lőhetsz most. - mondtam neki.
- Addigra meggyógyulok, szóval ebből most maradj ki jó? - kérte szépen, mire megráztam a fejemet.
- Nem jó! - feleltem durcásan, majd bementem a kis hacker szobába és leültem a laptopom elé. Nem volt ötletem, hogy mit is kéne csinálnom, csak úgy bejöttem ide.
Egy e-mail érkezett valakitől valakinek, amit unott fejjel nyitottam meg. Így kaptam meg az e-mailt.
N.P; AR; K!
Elő férfi/nő záradék, piros aszfalt, járás egyik kisebb alibije. Őket majdnem +vart. Nézzétek a kis növényeket. Repülő tenger oda első estélyiek.
A bűvös szám éjszakájának fegyvere
Ennyi állt a levélben. Ez egész titkosítva volt, de furcsa módon. Nem volt meg benne egy rendszer, hogy hogyan lett titkosítva. Zavaros volt az egész, de legjobban az elküldő neve szúrt nekem.
Mi az, hogy a bűvös szám éjszakájának fegyvere? Teljesen zavarban voltam, de érdekelt, hogy mit is rejt ez a pár kis zavaros sor, így neki kezdtem a megfejtésének.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
