Maffia a szerelem // Befejezett//

18.fejezet

Taehyung szemszöge

Igencsak megnyugodtam, amikor Namjoon felhívott, hogy minden rendben van Lee-vel. Nagyon aggódtam, hogy túl fogja-e élni, vagy elkel tőle búcsúzni. Nem akarok megválni tőle, hiszen még is csak a testvérem, még hogy ha féltestvérem.

Namjoon arra kért, hogy egy ideig még ne látogassuk meg őt, mivel még nem jött rendbe teljesen, így idegesen várom a pillanatot amikor végre oda mehetek hozzá és szorosan magamhoz ölelhetem.

Igaz tartozok neki egy igen fontos magyarázattal. Bár az is benne van a pakliban, hogy soha nem fog nekem megbocsátani, amitől rettegek. Tudom, hogy ha ott kiskorában mondtam volna el neki, akkor most nem lennék ilyen szituációban. És így még nehezebb a szeme elé állni.

Jin szemszöge

Namjoont kis kora óta ismerem. Törhetetlen barátságunk van azóta. Mindig amikor nehéz helyzetbe került én mindig ott voltam mellette legyen szó bármiről.

Soha nem tudtam elképzelni, hogy ez a fiú, aki már kisebb korában is ilyen erős, egyszer csak darabokra tudd törni. Ezért is hittem el nehezen, amikor ez megtörtént.

Az elején nem akarta elmondani, teljesen elzárkózott tőlem. Közben lassan belenőttünk abba, hogy belépjünk a Mérgezett Rózsába, így Namjoon-nal együtt újra neki kezdtünk tanulni. Namjoon-on tovább is látszódott, hogy valami nincs rendben, noha az már évekkel ezelőtt történt.

Az egyik este, éppen mentem át hozzá, mert kölcsön akartam tőle kérni egy fontos dolgot. Nem kopogtam, mivel már megszoktuk, hogy csak úgy járkálunk egymás lakásánál.

- Héj, Köcsög, kölcsön tudnád adni a... - ahogy beléptem a nappaliba, döbbenten néztem, ahogy a fiú a földön ül és vörös szemekkel bámult maga elé.

- Veled meg mi történt? - kérdeztem, és egyből leültem elé, mire ő sápadt arccal nézett fel rám.

- Jin, hozd vissza nekem őt. - mondta rekedtes hangon.

- Kit hozzak ide neked? - kérdeztem tőle, mire újra elsírta magát.

- Lee-t. - mondta, majd a két kezébe temette az arcát.

- Nem tudom, hogy az kicsoda, de ide hozom neked. - pattantam fel, mire megfogta a karomat és vissza rántott a földre.

- Ne! - mondta, mire összezavarodtam.

- Most akkor hozzam ide, vagy ne?! - csattantam fel, mire megrázkódott.

- Először hadd magyarázzam el, hogy miért voltam egy antiszociális az elmúlt években. - kérlelt, mire vissza leültem, mivel igencsak érdekelt, hogy miért zárkózott be.

- Halljam! - mondtam neki parancsolóan, mire bólintott és belekezdett a történetbe. Csendben hallgattam meg, hogy mi is történt akkor. Majd, amikor befejezte rám nézett, hogy mondjak valamit.

- Hát ahogy én látom a dolgokat, te rontottad el. - mondtam ki, mire beleegyezően bólintott.

- Viszont nem tudom, hogyan kérjek bocsánatot tőle. Igazából azt sem tudom, hogy hol van. - mondta, mire egy hatalmasat sóhajtottam.

- Besegíthetek a keresésbe. - ajánlottam fel, mire mosolyogva kapta fel a fejét.

- Tényleg? - kérdezett vissza.

- Igen, most viszont szedd magad rendbe, mert rossz rád nézni és nem hiszem, hogy Lee elé így akarsz állni. - veregettem vállon, majd mind a ketten elmentünk a dolgunkra. Namjoon rendbe hozni magát, én pedig a lány után kezdtem el kutakodni.

Alig találtam róla bármilyen kis információt. Amit találtam, azt már Namjoon tudta, így jóval nehezebb dolgunk volt.

Yoongi-t nem akartuk bevonni, szegénynek így is van elég dolga. Lassan viszont kezdtük feladni, hogy valaha is meglesz a lány. Már több mint két éve keressük együtt. Namjoon meg még az előtt is kereste.

Aztán kezdtek a dolgok furcsa irányt vetni. Már azt furcsálltam, hogy még is minek lázadt fel a hacker Nam ellen, amikor tudja, hogy esélye sincs rá. Kicsit olyan volt ahogy Namjoon elmesélte, mintha valaki lázította volna ellene őket.

Aztán mesélt arról a házról, ahová meghúzódott. Kicsit kételkedve hittem el neki, hogy csak egy ház puszta látványa ilyen reakciókat tudna kiváltani belőle.

Aztán nekem pont akkor kellet elmennem, amikor megjött az ideglenes hacker. Még aznap este telefonált Namjoon, hogy a hacker nem más, mint az évek óta keresett Lee. Csak, hogy egyáltalán nem úgy történt a találkozás, ahogy mi azt reméltük.

A lehető leghamarabb akartam elintézni a dolgomat, hogy menjek vissza Namjoon-hoz és ismerjem meg Lee-t. Ezt sikerült is elérnem. Másnap otthon is voltam, ahol megismertem a lányt.

Egy nagyon talpra esett lány és egyáltalán nem jöttem volna rá, hogy valaha is gyilkolt, ha nem világosítanak fel. Viszont a szemei szomorúak voltak. Látszott rajta, hogy sok sebből vérzik és egyedül nem tudja ezeket kezelni. Csak reménykedni tudtam, hogy Namjoon most nem fogja elcseszni úgy, mint az utolsó két alkalmat, amikor beszélt vele. És valószínűleg oda fent meghallgattak, mivel egyre jobban jöttek ki egymással az idő elteltével.

Aztán megtörtént a baj. Lee eltűnt és fogalmunk sem volt arról, hogy hol lehet. Próbáltunk mindannyian erősnek mutatkozni, de belül mindenki össze volt törve.

Így, hogy Lee eltűnt, megismertük jobban a másik két maffia vezért és nekik a társukat. Soha nem voltam még olyan ideges, mint abban az időszakban. Aztán sikeresen vissza tudtuk szerezni őt, mire egy kicsit mindenki lenyugodott. Főleg Namjoon.

Aztán az egyik este Namjoon érdekes kéréssel fordult felém.

- Jin, utána tudnál nézni, hogy ez minek a jele? - nyomott a kezembe egy kis fecnit, amin egy apró rajz volt.

- Ez meg mi? - kérdeztem tőle. A lapon egy kör volt amiben három virág volt látható és a közepén egy kés. Életemben nem láttam még ezt a rajzot.

- Ashley testén láttam és mivel nem tudom, hogy mi ez gondoltam megmutatom neked. - felelt.

- Hát Yoongival többre mennél ilyen téren, de rendben megteszek minden tőlem telhetőt. - raktam be a zsebembe a kis lapot.

- Tudnom kell, hogy kik azok. - morogta Nam dühösen én pedig tudtam, hogy miért.

- Viszont, ha nem haladok, akkor Yoongi-t is bevonom, rendben? - kérdeztem tőle mire bólintott, majd elváltunk egymástól.

A városi könyvtárba mentem, hogy rákeressek egy könyvre, ami foglalkozik az ilyen jelekkel. Ott meg is találtam ezt, mire egyből belemerültem. Órákat olvasgattam, de nem igen találtam semmi használhatót, csak egy webes oldal azonosítóját. A gépekhez mentem bekapcsoltam azt, majd amint betöltött megnyitottam az oldalt. Lassan böngésztem végig. Minden kis dolog lehet, hogy vezet valahová.

Minél több információt szívtam magamba, annál kevésbe akartam elhinni, hogy ez tényleg igaz. Egy idő után, ott hagytam a könyvtárat. Haza mentem, hogy a gépemen folytassam a keresgélést. Nem tudtam pontosan beazonosítani mindent. De megfogom találni. Megnyitottam egy újabb oldalt.

Majd hirtelen felpattantam a székről. rohanva indultam el megkeresni Namjoon-t és a többieket.