Rabod vagyok

7. fejezet

Másnap reggel boldogan ébredtem fel, hiszen megígérte, hogy elmegyünk sétálni. Ezt a mostanit behajtom rajta, ugyanis a vásárlás az elmaradt, mert mint általában mindig, akkor is egy nagyon fontos és halaszthatatlan dolga akadt. Egész reggel izgatottan pörögtem. Sosem gondoltam volna, hogy egy egyszerű séta gondolata ennyire boldoggá tud tenni.

Gyorsan elmentem megfürdeni, még a hajam is alaposan átmostam, hiszen hetek óta először mozdulok ki az utcára. Épp a tükör előtt nézegettem magam, közben szárítottam a hajam és, mint általában mindig, a kedvenc számomat danolásztam. Ahogy megfordultam egy csillogó tekintetű Chanyeolt láttam meg magam előtt, ahogy karjait összefonta mellkasa előtt, az ajtófélfának dőlve. Ijedtemben ugrottam egyet, a pír azonnal elöntötte az arcom, hiszen egy szál semmiben álltam szinte előtte. Na jó, nem túlzok, de akkor is csak egy törölköző volt a derekam köré csavarva.

- Hát te meg mióta vagy már itt?

- Pont elég ideje, hogy kiélvezzem ezt a csodás látványt. Ha ezt így folytatod, esküszöm nem sokáig fogom tudni magam türtőztetni és komolyan beleváglak a matracba, aztán pedig... Ne akard megtudni mi jár most a fejemben. - Szavai hallatán még inkább zavarba jöttem, hát még mikor ellökte magát az ajtótól és fél pillanattal később már ott állt előttem.

- Feltétlen muszáj neked folyamatosan zavarba hozni engem? - Erősen fixíroztam a padló egy pontját, hiszen a szemébe nem mertem belenézni. Izmos karjai egy szempillantás alatt derekam köré fonódtak, ezzel erősen tartva engem. Tétlenül álltam ott, mint egy rongybaba, úgy éreztem magam abban a pillanatban.

- Imádom, hogy mindig édes vanília illatod van. - Erőset szippantott bele a hajamba, majd egy másodperccel később már csak a törölközőm hűlt helyét láttam magamon, így már anyaszült meztelenül álltam előtte. Tenyereit rekordsebességgel éreztem meg a fenekemen, majd kicsit durvábban markolt bele, amitől ijedtemben ugrottam egyet. Hirtelen fogtam rá karjaira, még mindig kerülve a szemkontaktust a fülessel. Közel nem voltam olyan jó kondiban, mint ő, ezért minden próbálkozásom üresnek bizonyult, hogy engedjen már el.

- Chanyeol, kérlek. Engedj már el és ne fogdosd a seggem.

- De, ha egyszer annyira szép, formás és kívánatos. - Hallottam, ahogy egy nagyot sóhajt. - Nézz rám, kérlek.

Eszem ágában nem volt, valószínűleg a fejem vörösebb, mint a karmazsin jelen pillanatban. Nemlegesen ingattam a fejem, ezzel tudtára adva, hogy nem igazán szeretnék a szemébe nézni. Mancsai hirtelen engedték el hátsó részem, hogy aztán egyikkel az állam alá nyúlva kényszerítsen arra, hogy ránézzek. Láttam a szemében a vágyat megcsillanni, amitől csak még vörösebb lettem.

- Annyira gyönyörű vagy. - Ajkait milliméterek választották el az enyémektől, éreztem forró leheletét a bőrömön, így kicsit mocorogni kezdtem a karjai között. Az ágy felé kezdett tolni, amit én hülye még hagytam is neki.

- Ch-chanyeol, mire készülsz? - Óvatosan döntött végig rajta, kezei oldalamat cirógatták, amitől a remegés végigfutott egész testemen. Testem akaratlanul is reagált forró érintéseire, bár az agyam minden lehetséges módon tiltakozni akart ellenük.

- Kérlek, Baekhyun. Meddig kell még rád várnom?

- Mondtam neked, engem sosem fogsz megkapni. Hát nem elegek azok, akik mellettem vannak?

- Nincs melletted senki. Eszembe nem jutott, hogy bárki mást hozzak ide pluszban még. Csak téged akarlak.

Ajkait nyakamon éreztem meg és a jóleső érzéstől hátraejtettem a fejem, ezzel még nagyobb szabad felületet engedélyezve neki. Nyálas csókokkal borította be, majd fokozatosan haladt lejjebb, először csak a kulcscsontom kényeztette, majd áttért mellkasomra. Próbáltam visszatartani a nyögéseim, bár nem bíztam annyira magamban, hogy erre képes legyek. Ráadásul a saját testem is cserben hagyott, hiszen alfelemre sem volt éppenséggel hatástalan a kis játéka, fájdalmasan lüktetett a férfiasságom. Szemeim elködösültek, kezem önálló életre kelt, ahogy Chanyeol puha hajába túrtam bele. Éreztem, ahogy elvigyorodik, de most még ez sem tudott érdekelni. Száját egyik mellbimbóm körül éreztem meg, míg a másikat egyik kezével vette kezelésbe és azt hiszem ez volt az a pont, amikor már a nyögésem sem tudtam visszatartani. Hangosan szakadt fel a torkomból, amit persze az óriás bátorításnak vett, így még inkább nekem esett. Megrándultam, ahogy szívogatni kezdte a bimbóm. Mellkasom egyre szaporábban emelkedett fel és le, főleg mikor szája már a hasam alján járt. Egyik kezével felhúzta combom, alulról ölelte át. Belső részénél több helyen is szívogatni kezdte és már tudtam, hogy ennek nyoma marad. Olyannyira jól esett a kis játéka, hogy akarva-akaratlanul is megremegett a lábam, öklömmel a lepedőt markoltam. A férfiasságom fájdalmasan ágaskodott, szinte ordított egy kis törődésért, azonban az óriás mit sem foglalkozott vele. Chanyeol ajkai hirtelen tűntek el a combomról, vészesen közeledve az arcomhoz. Alteste a fenekemhez ért, így éreztetve velem, hogy neki is problémái akadtak altájon. Tenyereit finoman arcomra helyezte, bár nekem még mindig nem volt teljesen tiszta a látásom.