Rabod vagyok

37. fejezet

Elérkezett a vacsora, amelyen Chanyeol összeismerkedik a szüleimmel. Előtte átjött hozzám, együtt készültünk, leginkább lélekben. Szeretném, ha jól menne, mert minél hamarabb meg akarom ejteni az esküvőnket, hogy végleg összekössük az életünket. Chan már teljesen felöltözve, elkészülve várakozott rám, nekem is már csak a hajam maradt hátra. Ma kifejezetten jól akartam kinézni, bár a szüleim már a legrosszabb állapotomban is láttak.

- Baek, megígéred, hogy minden rendben lesz?

- Nem ígérhetek semmit, de bármi legyen, szeretlek és nem foglak elhagyni. Alig várom, hogy végre a férjed legyek. - Szorosan magához ölelt, majd belecsókolt a hajamba.

- Én is szeretlek. Gyere bébi, menjünk. Nem akarok elkésni, nehogy mínusz egy ponttal induljak apukádnál.

Fél órával később megérkeztünk egy luxusétterembe, ahova Chanyeol foglalt asztalt nekünk. Hét óra lesz öt perc múlva, szerencsére a szüleim még nem voltak itt. Valóban nem lett volna túl jó pont, ha elkésünk, úgy, hogy Chan hívta meg őket. Izgultam az este miatt, reménykedtem benne, hogy meg fogják őt szeretni, ugyan is nem akartam elveszíteni a szüleimet. Viszont a fülest sem tudtam volna már elhagyni, túlságosan fontossá vált nekem.

Öt perc elteltével megérkeztek anyáék is, így már négyesben mentünk be az étterembe, elfoglaltuk a helyünket, majd megkaptuk az ét- és itallapot. Kicsit túl nagy volt a csend, mondhatni kellemetlen csend telepedett közénk, de betudtam annak, hogy mindenki válogatott. Én is szinte belebújtam az étlapba, ezzel is leplezve az idegességem.

- Khm... - Chan megköszörülte a torkát, mire mindenki rákapta a tekintetét. - Igazán örülök, hogy elfogadták a meghívásom. Nagyon fontos nekem ez az este, mert tényleg, teljes szívből szeretem Baekhyunt.

- Elég érdekesen mutattad ki az érdeklődésed iránta eleinte - vetette oda szúrósan apa.

- Tudom, hogy egyáltalán nem indult jól a kapcsolatunk, nem bántam úgy vele, ahogy megérdemelte volna, valamint az ismerkedési szokásaim sem voltak normálisak. De sosem tudnám őt bántani, vigyázni fogok rá.

- Nehéz lesz meggyőzni minket, hogy te vagy a legjobb választás neki. De nem szabhatjuk meg sajnos, hogy kit válasszon. Mert akkor biztos nem te lennél az. - Fájt hallani apukám mennyire ellenzi, hogy Chanyeollal legyek, de Chan igyekezett nem mutatni mennyire rosszul esik neki is.

- Csak egy esélyt szeretnék, hogy megmutassam önöknek igenis a fiúknak való vagyok.

- Szeretném én is ezt hinni, mert látom, hogy Baekhyun mennyire szeret téged - szólalt meg végre anyukám is. - Viszont ehhez idő kell.

- Természetesen! Nem is szeretném önöket siettetni. Próbálok beilleszkedni a normális emberek közé, béreltem egy lakást nem messze Baekhyunétól, rendes állásom van, nincs kapcsolatom a maffiával. Nem akarom őt bajba sodorni és, ha ez a feltétele annak, hogy Baek velem legyen, akkor bármire képes vagyok miatta.

- Ez a minimum. Nem engedtem volna vissza a fiam abba az alvilágba. - Apa hideg tekintettel méregette Chanyeolt.

Végül sikerült mindenkinek választania, leadtuk a rendelésünket. A kezdeti kellemetlen hangulat kicsit enyhült, bár nem lett fesztelen. Anya hamarabb felengedett, néha-néha nevetgéltek is, ám apa keményebb dió lesz majd. Legalább már anya kezdett egy kicsit nyitni felé, nekem már ez is haladás.

Két óra elteltével már a lakásomban voltunk, összebújtunk a kanapén, miközben valami tehetségkutató műsor ment a tévében. Nem igazán kötött le, inkább boldog voltam, mert jó úton indultunk el.

- Egész jól ment, nem gondolod?

- Apa azért nehéz eset. Anyát szerintem már meggyőzted - vigyorogtam.

- Apukád is meglesz majd. Nem fogom feladni. - Ajkait az enyémeknek nyomta, kezei elkalandoztak a testem különböző pontjain.

- Chan... - Elpirultam. Hihetetlen, hogy még ennyi idő után is képes vagyok zavarba jönni, ha hozzámér.

- Mi az, bébi? Már annyira hiányzol, azt sem tudom mikor szeretkeztünk utoljára. - Drámaian felsóhajtott.

- Chan, az a tegnap este nem volt szerintem olyan régen - kuncogtam.

- Hát az igen is régen volt!

- Telhetetlen vagy.

- Te vagy túl szexi ahhoz, hogy magamon tartsam a kezem. - Vigyora kiszélesedett, én pedig még inkább elpirultam. Finoman végigdöntött a kanapén, ajkai ismét az enyémre tapadtak, ágyékát pedig az enyémnek nyomta, mire belenyögtem a csókba.

- Menjünk inkább be a szobába. Ott kényelmesebb. - Felrántott a kanapéról, majd a szobám felé vettük az irányt.

Minden egyes együttlétünk alkalmával ugyan úgy izgulok, mintha az első lenne. Az ágyhoz érve pillanatok alatt a hátamon éreztem magam, Chan pedig felettem támaszkodott. Puha ajkai a nyakamat járták be, egyre lejjebb haladva a kulcscsontomra. Türelmetlenül húzta le rólam a pólót, így ajkai már a mellkasomat kényeztették. Ajkaimat beharapva fel-felnyögtem. A nadrágom és az alsóm is eltávolította rólam, majd megéreztem forró ajkait a férfiasságom körül. Tehetséges nyelve és ajkai először csak a makkomat, majd teljes hosszomat kényeztette. A szobát a nyögéseim töltötték meg, közel voltam a beteljesüléshez. Viszont nem így szerettem volna, ezért felrántottam Chant, tarkójánál fogva húztam közelebb megszüntetve a minimális távolságot köztünk. Ágyéka a fenekemhez nyomódott, éreztem, hogy már ő is merev volt. A colos vette a jeleket, így síkosító után kutatva nyúlt be az éjjeli szekrényem kis fakkjába. Ahogy megéreztem egy ujját magamba kicsit összerándultam, de nem volt kellemetlen, hiszen figyelt rám. Ujjához csatlakozott még kettő, amik már kicsit jobban feszítettek, de hamar megszoktam a kellemetlen érzést. Ujjait hamar felváltotta férfiassága. Először csak lassabban, majd egyre gyorsított tempóban mozgott bennem. Homlokán gyöngyözött az izzadság, de számomra akkor is tökéletesen nézett ki. Elégedetlenül morrantam fel ahogy kihúzódott belőlem, finoman markolt rá a csípőmre, próbálva fordítani rajtam. Megkönnyítve a dolgát feltérdeltem, majd felnyögtem, ahogy ismét megéreztem magamban. A hasamban éreztem a bizsergést, ahogy eltalálta a prosztatám. Éreztem, hogy egyre közelebb járok a kielégüléshez, valamint Chanyeol egyre sűrűsödő nyögéseiből ítélve ő is közel járt. Még néhányat lökött rajtam, majd szinte egyszerre értek el az orgazmus hullámai. Fáradtan dőlt le mellém, magához húzott. Egyik lábammal befurakodtam az övéi közé, fejem a mellkasára hajtottam. Karjaival erősen tartott, éreztem heves szívverését. Nem sokkal később már csak egyenletes szuszogását érzékeltem, viszont én nem voltam fáradt. Sokkal szívesebben tanulmányoztam békés arcát, ritkán volt rá lehetőségem, hogy ennyire közelről és alaposan megfigyelhessem. Nem volt tökéletes, de számomra mégis az volt. Néhány, alig érzékelhető heg éktelenkedett az arcán, homlokán, bár gondolom ezek a korábbi összetűzéseinek a nyomai. Nagyon óvatosan kisepertem a haját a szeméből, mire kicsit megrezzent, de szerencsére nem kelt fel rá. Az ablakon beszűrődő holdfény megvilágította az arcát, amitől csak még szebbnek találtam. Minden egyes éjszaka erősödik bennem az érzés, hogy ő a tökéletes számomra. Talán egy fél óra is eltelhetett amíg Chant bámultam, éreztem, hogy pilláim elnehezednek, majd hagytam, hogy az álom átvegye felettem a hatalmat.