- Oi, meg se vársz?! -kiabált hátulról Kirishima, mire csak sóhajtva fordultam felé. A napnak hála istennek vége lett, és a mai dogákat is sikerült megírni. De a legzavaróbb az volt, hogy egész nap rajtam csimpaszkodott az a marha, és sehogy se bírtam levakarni magamról.
- Nem, mert sietek haza! -majd ezzel intve egyet megfordultam, és folytatam tovább az utamat. Semmi kedvem nem volt már elviselni a képét, fáradt voltam hozzá.
- De hát én is erre lakom! -futott mellém, majd vigyorogva karolt át a vállamat.
- Mondták már, hogy kibaszottul idegesítő vagy? -szemöldököm már rángot az idegességtől, mire felnéztem szemeibe.
- És neked mondták már, hogy nagyon makacs vagy és bunkó? -húzogatta a szemöldökét, mire morogva lelöktem a kezét.
- El se hinnéd, hogy nem te vagy az első! -gúnyos vigyorommal ajándékoztam meg, mire csak egy szemforgatást kaptam.
- Nehéz téged kezelni. -sóhajtva bólogatta a fejét, majd tovább haladtunk az út szélén.
- Ki mondta, hogy foglalkozz velem? -tettem fel a költői kérdést, mire csak megvonta a vállát. A táskájához hajolva kezdett benne kutatni, mire egy csomag chipset halászot elő. Kibontva jóízűen falatozgatott belőle, majd felém nyújtva kínált meg. Kicsit kételkedve, de belenyúltam a zacskóba, majd egy jó nagy marékkal gazdagodtam.
- Mindig ilyen antiszoc srác voltál, vagy volt életed is? -hozott fel egy új témát, mire csak nemlegesen bólogattam.
- Régen voltak barátaim, de már nem tartom velük a kapcsolatot. Feleslegesnek tartom. Minek kellenek, ha úgy is hátrahagynak egy idő után? Inkább leszek egyedül.
- De abba nem gondoltál bele, hogy nem mindenki ilyen? Vannak olyanok, akik figyelnének rád és támogatnának, ha jobban megnyílnál feléjük. -kezdett el okoskodni, de én csak a chipsnek szenteltem minden figyelmemet. Jogos amiket mondd, de én így döntöttem. Nem kelletek, és most se kellenek.
,,Cserébe legyél a barátom!”
És persze ilyenkor kell a zöldikének a szövege is előjönni az agyam rejtett zúgából. Áldom azt a napot, hogy olyan idétlen voltam. De ha máshogy alakultak volna a dolgok, akkor is a barátom lenne? Kötve hiszem. Akkor is otthon nyomorognék magamnak és a plafont bámulnám.
- Szombaton lesz egy házibuli nálam. Nem akarsz eljönni? Ha ismersz valakit őt is hozhatod! -rángat vissza a vörös hangja a valóságba, mire csak furcsállva néztem.
- Én? Buliba? Nagyon nem hiszem, hogy engem kellene hívnod. -rázom a fejemet, miközben egy zebra előtt megállunk.
- Miért ne? A haverom vagy, és tőlem nem illene, ha nem kérdezném meg. Nem lenne férfias. -üt egy gyengét a mellkasára, majd kihúzza magát.
- Mikor lenne? -adom be végül a derekamat. Amúgy is Izukuval találkoztam volna, majd megmondom neki, hogy buliba fogunk menni.- Szombat este, 20:00. A címemet majd elküldöm. El ne késs! -majd az elágazásnál integetve köszönt el.
Hogy én mire vállalkoztam! Tiszta hülye vagyok, de már nem mondthatom le, ha már megígértem. Egy ilyen rendezvénybe már csak nem halok bele...
A házba beérve a cipőimet az egyik sarokba dobtam, majd a lépcsőn baktatva felfelé nyitottam be a szobámba. Egyedül vagyok, hisz most anyámék később jönnek haza.
Fáradtan vettem elő a telomat, majd egy SMS-t kezdtem írni Midoriyának.
Bakugou Katsuki
Szombaton nem megyünk el egy házibuliba? Az egyik haverom elhívott és vihetek magammal bárkit. Csak ha van kedved...A küldés gomb után felkaptam egy törülközőt és a fürdő felé vettem az irányt. A mai napot le kellett mosnom magamról, hogy könnyebben tudjak ágyba bújni.
Később törülközővel a derekamon mentem vissza, majd a telomra figyeltem, hisz jött egy üzenetem.
Midoriya Izuku
Ha nincs kifogásod, akkor szívesen elmennék. Ha elmegyek hozzátok és onnan megyünk az úgy jó neked?Bakugou Katsuki
Felőlem. 19:15-re majd gyere át.Midoriya Izuku
Akkor majd találkozunk. ;)Na már akkor ez is le van tudva. Fáradtam keresgéltem a szekrényben egy tiszta alsót, majd felkapva egyből beborultam az ágyba.
De ki gondolta volna, hogy azon a nyanvadt bulin sokkal több fog történi, mint azt én gondolom. Ráadásul olyannal, aki közel is áll már hozzám......
Itt is lenne a rész :)
Remélem élvezhető lett ;)
Puszancs nektek <3
YOU ARE READING
A szerelem határai [Bakudeku ff. - Befejezett✅]
Fanfiction,,A csillagok nem tudnak ragyogni sötétség nélkül." "Csak próbálom ezeket a dolgokat kizárni a fejemből, de mégis egyre nehezebb. Ebben a sötét lakásban olyan érzésem van, mintha egy cellában lennék és figyelnének. Egyre szorosabban és szorosabba...