The Avengers Fanfiction ( szünetel )

TIZENKETTEDIK FEJEZET

- Hali MJ, itt Sandy beszél. Vetted az adást? - beszélt bele a Tigris az elé állított mikrofonba.

- Igen, vettem. - hallatszódott MJ válasza a szobában kihangosítva.

- Rendben. - mosolygott a lány. - Mit látsz?

- Embereket. Jó sokat. - bólogatott Michelle egy kisebb gurulós kocsi mellett ácsorogva.

- Hogy néznek ki? - érdeklődött a vonal túloldaláról Sandy.

- Fehér köpenyük van, többnyire szemüvegesek, egy kék ajtajú szobából jönnek kifele. - hunyorgott MJ a folyosó végéről.

- Azok a technikusok. Menj tovább.

- Megyek.

A tetőtől talpig fehér ruhába öltöztetett MJ rendkívül kínosan érezte magát a sok neves ember között, főleg úgy, hogy takarítóként járt csak be az épületbe. Rengeteg mindenen járt az esze, leginkább azon, hogy eddig hogy a csudába nem jött rá, hogy Sandy maga Naptigris. Elég egyértelműnek bizonyodott minden, de valahogy mindig átsiklott ezen az opción. Valamennyire haragudott két osztálytársára, de igazából nem nagyon izgatta a helyzet, könnyen eltekintett a múltbéli események fellett egy ilyen kaland után.

- Na és most? - kérdezte Sandy.

- Hányan vannak ezek a technikusok? - húzta össze szemöldökét MJ amint egy egész tömegnyi férfi elsuhant előtte.

- Általában 3-4 fő a tanács.

- Ezek annyian vannak, mint az oroszok. - jegyezte meg ráncolt homlokkal a lány.

- Hogy mi?

- Mármint rengetegen vannak.

- Tudom mit jelent. - forgatta szemeit a Tigris. - Valami egyéb a köpenyeseken kívül?

- Van itt egy csaj, de nem tudom pontosan mit csinál. Nagyon elegánsba van vágva. - kezdte meg a felmosást Michelle. - Lehetséges az, hogy Higanyszálat ölelgeti?

- Igen, megeshet. - sóhajtotta Sandy. - Pietro az igazi neve. Használd nyugodtan azt.

- Pietro, Pietro. Azt hiszem megjegyeztem. - rakta arrébb vödrét MJ. - Egyébként te mennyit kapsz hetente a munkádért?

- Tizenöt dolcsit.

- Én ötvenet.

- Mennyit?

- Plusz a titoktartás.

- Meddig is tart a munkaidőd? - kérdezte meglepetten a navigáló lány.

- Körülbelül még tíz percem van. Annyi idő alatt mosom fel ezt a szintet. - igazította meg haját MJ.

Sandy büszkén dőlt hátra széke ülésében. Úgy érezte megcsinálták, meg van a besúgójuk. Tudta, hogy Michelle nagyon titokzatos tud maradni még kemény helyzetekben is, ezért is jött kapóra, hogy a többi Bosszúálló még a nevét sem hallotta. Peter ugyanis nem nagyon szokott magánéletéről mesélni, a csapatból egyedül Sandy volt tisztában a fiú dolgaival, nem is meglepően.

Azok alapján, amit MJ mondott, Julesék még itt vannak, nem mentek sehova. Érezte, hogy valami nagy dologra készülnek, de nem tudta pontosan mire. Talán el akarnak utazni valahova, a sok technikusból adódóan, a kövekért indulhatnak útra.

Sandy eddig képtelen volt megbízni MJ-ben, de most az egyszer muszáj volt neki nyitnia. A másik lány is ugyan így érzett, de szereti a kalandokat, belement a küldetésbe, hiszen nem mindennapi hősökkel dolgozni. Peter rengeteget mesélt neki a küldetéseikről, azonban valahogyan mindig kikerülte Naptigrist, így Michelle továbbra is hanyagolta a női szuperhős kilétét.