Árnyékok vagyunk ✓ [ Befejezett ]

23. fejezet

Az Ezeréves Sólyommal hamar odaértünk és kicsivel messzebb leszálltunk. Feszülten a megadott koordinátához sétáltunk de ami a szemünk elé tárult, arra egyikünk sem volt felkészülve. Hatalmas fesztivált találtunk ott, színes, táncos forgataggal. Nem is értettem... talán bulizni jöttünk? A fiúk kiakadtak, hogy így, sokkal nehezebb lesz megtalálni, amit keresünk és Finn felhívta a figyelmet, hogy az Első Rend ilyen tömegekben mindig őrjáratozik.

– Szóval ne kelts feltűnést, Chewie! – emelte ki. 

Chewie erre berogyasztotta a lábait, hogy minél átlagosabb legyen mert csak két fejjel tűnt ki a tömegből. Nevetnem kellett annyira vicces volt ez a szituáció. Szétváltunk és elindultam körbenézni, megláttam egy halom helyi kisgyereket és rögtön Hope és Tod jutott az eszembe. Ők is így nevetnének a mesén, amit épp elbáboznak nekik. Úgy hiányoznak! Annyira elkalandoztam, hogy addig a pillanatig nem is vettem észre, hogy állnak előttem, ameddig meg nem kopogtatta a lábamat egy falusi. Adott ajándékba egy fesztiválnyakláncot, kedvesen elbeszélgettünk és a végén megkérdezte a nevemet.

– Johanna vagyok! – válaszoltam neki de nem volt ezzel elégedett, a vezetéknevemet is szerette volna tudni.

– Olyan nincs nekem, csak Johanna vagyok... – mondtam szomorúan, annyira fáj, hogy már 25 éves vagyok de még családnevem sincs és mindig, mikor megkérdezik dühöt és csalódottságot érzek csak. A gondolataimra koncentrálva is megéreztem Rent de most lassan jött felém és volt időm felkészülni a látványára. Én is sétáltam felé és egyszer csak szembe állt velem. Újra itt a diádban. Csúnyán néztem rá, mert nem számítottam arra, hogy a maszkja rajta lesz és így nem láthattam az arcát. Közelebb léptem és akkor vettem észre, hogy milyen módszerrel illesztették össze a sisakja darabkáit. Az nem lehet, hogy emlékezett arra a tálra...? Pedig azt hittem, hogy nem tetszett neki, amikor mutattam. Ahogy ő mondta, „Ez mennyire filozofikus". Ren lelke is épp ennyire van széttörve. Ha összeragasztanám, akkor is törött maradna... Elszomorított ez a gondolat de Ren ekkor megszólalt.

– Palpatine meg akar öletni! –  miért akar engem mindenki megölni???

– Már új gazdát szolgálsz? – kérdeztem szarkasztikusan.

– Nem! Más terveim vannak... – hát ezt rögtön gondoltam és vajon most mi a nagy terv? Még mindig ugyanaz? Uralkodni az egész galaxisba? Rendet tenni és akkor vajon boldog lenne? Nem hiszem... Csak menekül a valóság elől!

Vett egy mély levegőt és folytatta.

– Kaptál tőlem egy ajánlatot. El akartad fogadni. Miért nem tetted? – megremegett a szám és nem tudtam elmondani, pedig annyira szeretném.

– Megölhettél volna. Miért nem tetted? – kérdeztem, mert Tőle akarom hallani. Segítek, az a jó válasz, hogy „azért mert szeretlek". Ennyivel én elégedett is lennék. Sóhajtottam egyet, azt hiszem a kommunikációnkon még dolgoznunk kell.

– Nem bújhatsz el, Johanna... Előlem nem...

– Átlátok a maszkod repedésein. Gyötrődsz. Folyton azt látod, amit velem és az Apáddal tettél.

– Még mindig számolod, hogy hány napja hagytalak el? – kérdezte nyugtalanul és elindult felém. Lassan és félelmetesen és még nyugtalanítóbb hangszínnel folytatta.

– Tele vagy fájdalommal és dühvel. Nem akarlak megölni! Megtalállak és átállítalak a sötét oldalra... Ha újra a kezemet nyújtom, el fogod fogadni! – mondta és már közvetlen előttem állt. Mennyire magabiztos de vajon mitől?

– Meglátjuk! – vágtam rá dühös arccal és egy picit közelebb hajoltam.

A következő pillanatban Ren letépte a nyakamból a nyakláncot és eltűnt. Megijedtem és nem értettem, hogy lehet, hogy magával tudta vinni. A víz! Ahogy a víz átment a diádon, úgy a lánc is áttudott. Ren is észre vette és most ki is használta. Basszus! Nincs sok időm. Mindenkit ide fog csődíteni, ha megtudja hol vagyok. Futottam a srácok felé és siettettem őket. Futva elmagyaráztam, hogy Ren és az Első Rend hamarosan itt lesz. Egy rohamosztagos ki is szúrt minket és megállított, szerencsére egy idegen meglőtte és ezzel kihúzott minket a szorult helyzetből. Vele mentünk és elbujtunk egy szállító járműjében. Elmondta, hogy Leiától kapott egy üzenetet és pont időben felfigyelt ránk.