Helló mindenki!
Tudom, régen volt új rész. Ezért elnézést is kérek. Sajnos a vizsgák közbeszóltak, de most már visszatértem. Köszönöm a türelmet. Viszont hamarosan befejeződik a sorozat első része. Remélem várjátok! :) ;)
Perselus idegesen haladt a folyóson. Az igazgató állapota egyre romlott, ennek ellenére elhagyta az iskolát Potterrel együtt. Piton összepréselt szájjal lökte ki a lakosztályának ajtaját. Érezte a velejében, hogy ma borzalmas dolgok fognak történni. Igyekezett elhessegetni ezt az érzést, de az újból és újból visszatért. Ökölbe szorult a keze tehetetlenségében. Nem verheti fel az egész kastélyt azzal, hogy rossz előérzete van. Így inkább elindult, hogy újabb köröket tegyen meg a kastély területén. Felrántotta az ajtót, hogy majdnem letarolhassa az előtte álló ijedt boszorkát. Perselus belenézett abba a kék szempárba és tudta, hogy baj van. Sarah sosem szokott ennyire ijedten ránézni. Megragadta a lány vállát és a falnak döntötte.
− Mi történt? – kérdezte sürgetően.
− Itt vannak – felelte remegő hangon a lány. – Halálfalók lepték el a kastélyt.
Perselus felszisszent, majd mélyen a griffendéles szemébe nézett.
− Védje meg a többieket!
Sarah aprót bólintott, szemébe végre határozottság költözött. Perselus már készült elfordulni, de a lány utána kapott.
− Ezt magának hoztam – nyújtott felé egy kis üvegcsét a lány. Piton döbbenten ismerte fel benne a maradék Felix felicist. – Harry szétosztotta a volt DS tagok között.
− Ez a magáé – hárította el finoman Sarah kezét Piton.
− Magának nagyobb szűksége van rá. – Sarah könyörgő tekintettel nézett fel rá. Perselus egy darabig csak nézte a lány arcát, aztán lassú mozdulattal kivette a kezéből a fiolát. A szájához emelte és megdöntötte, de a szemét egy pillanatra sem vette le a másikról. Látta, ahogy a boszorka szeme felcsillan az örömtől, hogy végre egyszer azt teszi, amit ő mondott neki, és Perselus kénytelen volt gondolatban elmosolyodni a naivságán. A következő pillanatban az egyik kezével közrefogta az állát, míg a másikkal a tarkóját támasztotta meg és az ajkát durván a lányéra szorította. Nyelve követelőzve tört utat a másik szájába. Mikor a griffendéles ajka megadóan elnyílt, hagyta, hogy a szájában lévő szerencselé átfolyjon a másikéba.
Perselus látta a döbbenetet a másik szemében, és ezúttal képtelen volt elfojtani a mosolyát. Gyengédebben kezdte csókolni a lányt, mire a döbbenet helyét átvette valami megmagyarázhatatlan csillogás. Sarah lehunyta a szemét és hagyta, hogy a férfi a falnak döntse. Még sosem érzett ilyet. Ahogy a férfi ajka az övéhez ért, úgy érezte, hogy lángra lobban. Kezével megragadta Piton talárját a mellkasánál és közelebb húzta magához.
A férfi keze, amelyik eddig az állát fogta most összefonódott az övével és biztatóan megszorította, míg a másik a hajába túrt. Óráknak tűnő percekig csókolták egymást, mire elfogyott a levegőjük. Tekintetük összekapcsolódott, miközben egymásnak döntötték a homlokukat. Mindkettejük szemében érzelmek sokasága hömpölygött. Féltek, de egymásból merítettek erőt.
Perselus szavakkal ki sem tudta volna fejezni, hogy mit érzett abban a pillanatban. Elmondhatatlanul boldog volt, mégis összeszorult a gyomra a félelemtől. Ezzel csak még nagyobb veszélybe sodorta a lányt. Ha valaki rájön, hogy mi történt közöttük, akkor azt könnyen ki is használhatná. Ennek ellenére sem csinálná vissza. Szerette a lányt.
Sóhajtva elhúzta a fejét, miközben ujjai közül kihullottak a boszorkáé. Mennie kellett. Remélte Sarah bízni fog benne.
− Legyen erős – mondta halkan, és örvénylő talárral futásnak eredt.
*********
Sarah áttörhetetlen pajzzsal védett több Főnix Rendje és DS tagot a halálfalók legnagyobb bosszúságára. Egyre csak röpködtek a gyilkos átkok, de mindegyik hatástalanul csapódott a pajzsba. A boszorka elevenébe volt. Körülötte a halálfalók hullottak, akár a legyek. A düh miatt az ereje konkrétan önálló életre kelt.
− Miss. Selleck – kiáltott felé McGalagony. A lány odakapta a fejét. -, maga aztán az egyszemélyes hadsereg!
Ha Sarah nem lett volna ilyen ideges Perselus miatt, akkor még el is mosolyodott volna, de most ehelyett újabb halálfalót tett harcképtelené.
− A szőkét támadjátok! – kiáltotta az egyik halálfaló. Többen is a lány felé indultak, de mind ájultan végezték. Mikor már egy halálfaló sem volt talpon, Sarah az udvar felé iramodott. Tudta, hogy Perselus ott van. Érezte.
A megérzése nem csapta be. Piton több halálfalóval együtt a hopponálási pont felé tartott. Nem sokkal lemaradva Harry rohant mögöttük. Több átok is kireppent a fiú pálcájából, de mind hasztalannak bizonyult.
Sarah azonnal utánuk futott, és hála a sok edzésnek se perc alatt utol érte Harryt. Nem sokkal lemaradva kocogott utána.
− Sectumsepra!
A fiú átka lepattant Piton pajzsáról, de a férfi idegesen megtorpant és visszatámadt. Harry nem volt felkészülve, hogy a férfi hirtelen visszatámad, így az átok letarolta. Sarah néhány lépésre tőle megtorpant és tanácstalanul pillantott hol a fiúra, hol Perselusra. Nem tudta, mi tévő legyen. Nem akarta Perselust bántani, de nem is árulhatta el, hiszen ha nem támadja meg, az túl árulkodó lenne.
Perselus sötét árnyként magasodott Harry felé.
− Az én átkomat használni Potter, egyet jelent a vesztével – sziszegte a férfi. Pálcáját a fiúra szegezte, de szeme a boszorkára rebbent. A lány azonnal értette a célzást. Felemelte a pálcáját és egy tűzostorral Piton felé csapott. A férfi hátrébb ugrott. Egy pillanatig vicsorogva meredt a lányra, aztán lecsapott rá. Az átok villámgyorsan érkezett és Sarah direkt hagyta, hogy eltalálja. A boszorka a földre esett, pálcája kiesett a kezéből. Nyögve támaszkodott a könyökére és úgy figyelte, ahogy Piton eléri a hopponálási pontot és eltűnik.
Szíve összefacsaródott.
Harry a lány mellé térdelt és felsegítette.
− Minden rendben? – kérdezte aggódóan.
− Jól vagyok – bólintott a lány, és alig bírta visszatartani a könnyeit. – Mi történt?
Harry szomorúan ránézett, aztán a földre szegezte a szemét.
− Az igazgató meghalt – suttogta.
− Hogy? – Sarah csak ennyit bírt kinyögni. Tudta, hogy eljön ez a pillanat, mégis megrázta a hír. Most már nem volt menekvés, a háború véglegesen elkezdődött.
− A csillagvizsgálótoronyban voltunk – kezdte Harry, és látszott a szemében a fájdalom. – Malfoy megtámadott minket, aztán megjelent Bellatrix és több másik halálfaló. – Harry keze ökölbe szorult. – Piton is ott volt. – A fiú barátjára pillantott, és most a lány dühöt látott a zöld szempárban, ami felé irányult. – A te drágalátos Pitonod – köpte. – Aztán Dumbledore professzor hirtelen összerogyott. Valaki megmérgezte. – Hiába mondta így a fiú, a szemében ott volt minden. Szerinte Piton tette.
Sarah csendben Harry kezéért nyúlt. A griffendéles lenézett rá, tekintete megenyhült és lassan eleredtek a könnyei. És Sarah vele együtt sírt. Ott zokogtak egymás vállán, míg a többiek meg nem találták őket.
YOU ARE READING
Tisztalelkű sorozat - Lelkek találkozása (Harry Potter fanfiction) (Befejezett)
Fanfiction,, − Tisztalelkűnek lenni annyit tesz, hogy a halál felett áll - mondta, és érezte, hogy a hangja is lágyabb a kelleténél. - Önnek soha többet nem árthat a gyilkos átok. Mint tudja a tisztalelkűek a lelkűk erejéből képesek pajzsot vonni a testűk és...