Kék és bronz (BEFEJEZETT - Harry Potter fanfiction)

12. Tilosban

12.

A kihalt könyvtárban csönd és béke honolt. Próbáltunk halkan, lábujjhegyen elcsullankodni a Zárolt Rész ajtajáig, de minden léptünkre fülsértően hangosnak hatóan berecsegett a padló.

- Valahol erre lesz! – suttogta Lance. – Lumos!

A pálcájából szűrődő kékes fényben rátaláltunk a bejáratra. Óvatosan átléptük a polcokat elválasztó kordont és bejutottunk a könyvtár tiltott részlegébe. Valahogy itt még a levegő is nyirkosabb és baljóslatúbb volt.

- Keresd az Emberi test és lélek átváltozásának titkai című könyvet! – suttogtam a fiúnak. – Abban van leírva, hogyan válhatunk Animágussá.

- Hallod, itt van egy egész polc arról, hogyan lehet különböző módokon kínozni... - nézelődött Lance meghökkenve.

- Biztosan Frics magángyűjteménye... - kuncogtam, mire ő is fuldokolni kezdett a feltörő nevetés elfojtása miatt.

Vagy egy órát nézelődtünk, keresgéltünk és szenvedtünk. Már kezdtem feladni a dolgot, amikor végre ráakadtunk a könyvre. Nem abc szerint volt a helyére rakva. Egy kupac, félretett könyv tetején pihent.

- Vaskos egy darab! – lépett mögém Lance és magasságát kihasználva, a vállam felett átnézve, kezdte vizsgálni a könyvet.

- Itt keressük ki a receptet, vagy vigyük el? – néztem rá tanácstalanul. Ezt a részét nem gondoltuk át.

- Semmiképp ne vigyük ki, mert akkor vissza is kell valahogy lopni – érvelt a fiú meglepően logikusan.

- Néha meglepsz – vigyorogtam rá gonoszkodva.

- Attól még, hogy te vagy az „agy" a csapatban, én sem vagyok sügér! – kérte ki magának tettetett megbántottsággal.

- Oké, akkor másoljuk ki a megfelelő részt! – kotortam elő a talárom zsebéből papírt, pennát és tintát.

- Nálad meg miért vannak ilyenek? – röhögött fel a Mardekáros.

- Jobb ha nem tudod – kacsintottam rá.

Letelepedtünk a poros padlóra és a pálcáink fényében fellapoztuk a könyvet. Nem éppen kedves kis rajzokkal telepakolt darab volt. Telis-tele volt félelmet keltő, furcsa és egyenesen ijesztő ábrákkal és varázslatokkal. Körülbelül a könyv közepénél rá is akadtunk az Animágia fejezetére.

Számítottunk rá, hogy nem lesz egy könnyű menet, de azért erre még én sem voltam felkészülve. Ha létezik bonyolult varázslat, akkor ez az.

Az Animágia titkos receptje:

1) A varázsló vagy boszorkány köteles egy Mandragóra levelet egy egész hónapon át a szájában tartani. Teliholdtól teliholdig. Ha kiköpi, lenyeli, vagy megszakad a tevékenység, az egészet újra kell kezdeni.

2) A következő tiszta teliholdkor (ha felhős az ég, az egész hónapot újra kell kezdeni), a levelet bele kell köpni egy üvegcsébe, amelyben a Hold tiszta fénysugarai kavarognak.

3) Az üvegcséhez ezen kívül a varázsló, vagy boszorkány hozzáadja egy hajszálát, illetve egy ezüst teáskanálnyi harmatot, amelyet nem érintett emberi láb és hét napig nem látott napfény.

4) A keverékhez hozzá kell adni egy halálfejes lepke bábját is.

5) A főzetet el kell készíteni, majd egy csendes zárt helyre kell rakni és várni kell, amíg nem érkezik egy nagy vihar rengeteg villámlással.

6) A viharig minden napkeltekor és napnyugtakor a varázsló vagy boszorkány a szívére szegezi a pálcáját és elmondja a varázsigét: Amato Animo Animato Animagus.

7) A vihar közepén, a megfelelő pillanatban, elmondja a varázsigét, megissza a bájitalt, és Animágussá válik.

- Merlin jóságosan göndörödő szakálla! Ez lehetetlen! – dobtam le elkeseredetten a pennám, miután lemásoltam a receptet.

- Meg tudjuk csinálni, Rin! – nézett Lance biztatóan a szemembe. – Ha mindent pontosan elvégzünk, sikerülni fog!

- Na jó, menjünk innen. Fejezzük be ezt az akciót, utána ráérünk aggódni a következő miatt. – sóhajtottam gondterhelten.

Visszatettük a könyvet oda, ahol találtuk és elkezdtünk osonni a kijárat felé. Óvatosan kinyitottuk a könyvtár ajtaját és kiiszkoltunk.

- El sem hiszem, hogy megúsztuk – súgta nekem Lance.

- Mit úsztak meg? – jött a szigorú hang a sötét folyosóról, mire mindketten szabályosan lefagytunk.

Fény villant tőlünk két méterre és az árnyak közül kibontakozott Dove Weiss alakja. Már csak ez hiányzott! A vámpírgyilkos, mániákus, Sötét Varázslatok Kivédése tanár!

- Egy Mardekáros fiú és egy Hollóhátas leány az éjszaka közepén az üres könyvtárból jön ki. Nocsak... - vonta fel ijesztően vékony, íves szemöldökét.

Levegőt is alig mertem venni. Kész, vége, ezt nem ússzuk meg egy egyszerű büntetéssel. Loptunk a Zárolt Részről. Ki fognak csapni. Vagy még rosszabb, a nő valahogy rájön, hogy vámpír vagyok és megöl. Egyik változat sem túl fényes.

- Nos, van valami magyarázatuk a helyzetre, vagy mehetünk egyenesen a házvezetőik szobájába? – vigyorodott el gonoszan.

- Van! – kiáltott hirtelen Lance, mire döbbenten fordultam felé. – Nagyon is jó okunk van...

((Sziasztok! Köszönöm, hogy ezt a részt is elolvastátok! Hamarosan érkezem a következő, nem várt meglepetéseket tartogató fejezettel! Addig is további napsütéses nyarat mindenkinek! ))