𝐈𝐝𝐞𝐚𝐥 𝐒𝐨𝐥𝐝𝐢𝐞𝐫𝐬 | 𝘥𝘳𝘢𝘤𝘰 𝘮𝘢𝘭𝘧𝘰𝘺

M Á S O D I K

Kedves Olvasó!

Most sem szeretném húzni a szót, csak egy kis érdekességgel szeretnék szolgálni. Bizonyára mindenki ismeri a Harry Potter könyvekből készült filmeket: azon belül is a Halál ereklyéi második részét szeretném kiemelni. Tulajdonképpen a történet megfilmesített végkimenetelére gondolok. A befejezéshez több alternatívát leforgattak, és mindenki tudja, hogy melyik került bele a filmbe. Én most azt szeretném kiemelni, ami nem nyertesen végezte. Arra gondolok - néhányan már sejthetitek -, amelyikben Draco Malfoy bebizonyíthatta, hogy ő igenis egy jó ember. A történetem ennek az alternatív befejezésnek a folytatása, ami annyit jelent, hogy ebben a háborúban Draco Malfoy igenis átpasszolta a pálcáját Harry Potternek, ebben a háborúban képes volt hátat fordítani Voldemortnak és a Roxfort oldalán harcolt a végső csatában. Mert megérdemelte volna, hogy ott lehessen.

Köszönöm, ha elolvastad és jó szórakozást kívánok a történethez!

15+

b a r á t o k

𝐊Ö𝐙Ö𝐒 𝐒𝐙𝐄𝐌𝐒𝐙Ö𝐆

𝕯raco intenzíven dobolt hosszú ujjaival a kopott, elhasználódott falapon, amit most a gyerekkori barátaival ültek körbe a Három Seprűben. Ott volt Pansy Parkinson, Blaise Zambini, Daphne Greengrass és húga, a hírhedten szemet gyönyörködtető Astoria Greengrass. Ha őszinte akart lenni, akkor Daphne nem is igazán volt gyermekkori barát, ahogy Astoriát is inkább nevezte volna szeretőnek, mint másnak. A testvérpár akkor kezdett megfordulni a köreikben, amikor Draco a háború után nem egészen négy hónapot járt a kisebbik Greengrass lánnyal, utána pedig már úgy odaszoktak, hogy senkit sem zavart a jelenlétük. Draco kifejezetten kedvelte őket - Daphne-t jobban, mint Astoriát, a kisebbik lány túl tapadós volt és olyan megjegyzéseket tett Draconak, amiket a férfi időről-időre egyre nehezebben tűrt meg. Így volt ez most is, ahogy a barna hajú nő a vajsöre mögül vizslatta őt és elégedetlenül ciccegett a nyelvével.

– Megházasodsz – Daphne volt az, aki elsőnek szóhoz jutott a szőke férfi vallomása után.

– Igen, kibaszottul megfogok – bólintott Draco, aztán nagyott húzott a kezei között forgatott pohárból. A Lángnyelv whisky végigmarta az egész torkát, de még így is ez volt az egyik legkellemesebb dolog, ami az elmúlt egy hétben történt vele. A férfi figyelmét nem kerülte el a legjobb barátja szótlan bámulása, úgyhogy most Blaise felé dőlt. – Beszélj, Blaise.

Blaise pislogott párat, hogy rendbe szedhesse a gondolatait. Nem is igazán tudta, hogy mit gondoljon. Az asztalnál mindenkit váratlanul ért a szőke arisztokrata beszámolója és mindannyian máshogy reagáltak rá. Blaise Zambini például szóhoz sem jutott, amíg Pansy az ujjait tördelte. Daphne izgatottan mocorgott a helyén, Astoria Greengass pedig élete legmorcosabb pillantásával szuggerálta a fiatal férfit.

– Nem hittem, hogy te fogsz elsőnek megnősülni – felelte a sötét hajú varázsló egy kis hezitálás után. Draco Malfoy, mint férj? Kétes érzései voltak ezzel kapcsolatban. Szerette a legjobb barátját, azonban tisztában volt azzal is, hogy a szőke férfi úgy falta nőket, ahogyan azt nem sokan teszik. Ezzel optimális esetben nem is volt probléma, de szöget ütött a fejébe a gondolat, hogy mi lesz most, amikor hűséget kell fogadnia? Miközben Draco illetlenül a barátja gondolatait hallgatta, ő maga sem tudta volna megválaszolni a kérdést. Fel sem merült benne a hűség kérdése. Nem fog megnősülni. Nem akart. Nem fog. Talál valamilyen megoldást. Annyi minden volt egyszerre a fejében, amit át kellett volna rágnia, hogy inkább nem foglalkozott egyikkel sem.