17+
c s a l ó k
𝐊Ö𝐙Ö𝐒 𝐒𝐙𝐄𝐌𝐒𝐙Ö𝐆
– 𝕶ibaszott, gyáva patkány! – Draco idegesen bámulta a saját tükörképét. Legszívesebben egy hatalmasat bemosott volna saját magának, olyan nagyot, hogy elcsúfítsa vele azt a rendkívül megkapó arcát. – Hányingerem van tőled – tényleg majdnem bemosott saját magának. Helyette azonban megnyitotta a csapot és vizet fröcskölt az arcára. – Ó, Merlinre, saját kibaszott magamban beszélek. Lehetne ez ennél is rosszabb? Persze, ha mondjuk abbahagynád, akkor sokkal jobb lenne a helyzet – mélyet sóhajtott és vizes ujjaival jó alaposan beletúrt a hajába. Szinte tépte a saját tincseit, amik ettől kócosak és rendezetlenek lettek. Felsóhajtott, és megpróbálta rendbe szedni magát. – Gyerünk Draco, tedd meg! Nyomás – utoljára belepillantott a hatalmas tükörbe, vett néhány mély levegőt. Épp, amikor újra megszólalt volna, hogy saját magát szidja, a nő hangja megtörte a fürdőszoba csendjét.
– Minden rendben, Draco? – nem volt feltétlen kellemetlen hangja, de a férfi azt sem mondta volna, hogy sokáig hallgatni bírná. Túlságosan vékony volt. – Bemehetek?
– Maradj ott, ahol vagy – kiabálta vissza szárazon, aztán megforgatta a szemeit és sokkal lágyabban hozzátette: – Azonnal megyek, Hannah.
Megigazította magán a szétgombolt inget, na nem mintha lett volna rajta mit igazítani. Sőt, ha a varázsló jobban szemügyre vette feltűnhetett neki, hogy három gombja hiányzik és a gallérja egy darabon le is szakadt. Drága Merlin, nem merte megjósolni, hogy mit fog vele tenni a nő. Amikor a nő megjelent az ajtajában és szó szerint azt mondta neki, hogy Draco Malfoy, erről senki sem tudhat. Érted? Senki, mert mi most lefogunk feküdni egymással, nem is igazán jutott szóhoz. Bámult az alacsony, szőke hajú lányra és az első eszébe jutó dolog az volt, hogy mégis honnan tudja, hogy hol lakik? Nem a Malfoy kúriára gondolt, mert oda be sem tehette volna a lábát Lucius Malfoy engedélye nélkül. A lány a Godrik's Hollow-i lakása ajtajába toppant be olyan fél órával azelőtt, és minden további nélkül nekiesett a férfinak. Aztán Draco mosdó használatra hivatkozva kirohant a fürdőbe.
– Draco?
– Megyek már, bassza meg – nyögte szorosan csukott szemmel, és kihúzta magát. Aztán hátat fordított a tükörképének és hosszú léptekkel visszasétált a nappalijába, hogy szembenézzen a váratlan vendéggel. Újra.
A nő most a kanapéján üldögélt. Melltartót és kék farmerszoknyát viselt, és Draco nem emlékezett, hogy levette volna róla a sárga selyem ingét, ami most a padlón hevert. El kellett ismernie, hogy Hannah Abbott igazán vonzó látványt nyújtott az igen csak nagynak nevezhető melleivel és a szorosan összeszorított lábaival. Szokatlan volt, de kellemes. Hannah felpillantott a szőke arisztokratára és félszeg mosolyra húzta a száját. Világosbarna szemeiben a vágy tagadhatatlan lángja lobogott. Draco megemelte a szemöldökét. Nem értette a helyzetet. Sem azt, hogy mit keresett Neville Longbottom barátnője félmeztelenül a házában, sem azt, hogy mi a fenéért nem hagyta neki, hogy azon nyomban rámásszon. Ez nem vallott rá.
– Na végre – a lány felállt a kanapéról és lassú léptekkel megindult a férfi felé. – Mit csináltál ilyen sokáig?
Draco legyintett egyet. Egyszerre érezte magát feszélyezve és izgatottan, ez pedig hatalmas aggodalomra adott okot számára. Már mi a pokolért volt ő feszélyezett? Több nőt látott és fogott meztelenül, mint azt számon tudta volna tartani. Ami azt illeti, az Abbott lány még be is indította benne azt, amit be kellett, de fejben.. a dolog valahogy nagyon nehéznek tűnt. Kibaszott Graves.

YOU ARE READING
𝐈𝐝𝐞𝐚𝐥 𝐒𝐨𝐥𝐝𝐢𝐞𝐫𝐬 | 𝘥𝘳𝘢𝘤𝘰 𝘮𝘢𝘭𝘧𝘰𝘺
FanfictionVÁLTOZÓAN FRISSÜL "- és mégis mit kellene tennünk a sárkányok ellen? - morogta nott. - fehér zászlót lóbálunk a pálcáinkon, hogy ne faljanak élve fel? - elkerüljük őket - axel összehúzta magán a köpenyét és vacogva nézett fel a hatalmas, sötét torn...