The Deskmate [Namjoon ff.]

13.

*Ran szemszöge*

Szokásunk szerint leültünk a kanapéra telefonozni, miután lefürödtem és kiderült, hogy Nam nem a kanapén fog aludni.

-Nam, mit csinálsz? - kérdeztem.

-Semmit. - mondta.

-Na, unatkozok. - mondtam. - Mit csinálsz? Valami izgit.

-Na jó, annyit mondok, hogy karácsonyra kell kinéznem valamit, ne kérdezz többet.

-És mi lesz az? - kíváncsiskodtam.

-Mondtam, hogy ne kérdezz semmit.

-Na, ne csináld. - löktem vállba.

-Jó, örülni fogsz neki. - mondta.

-Most félnem kéne? - mosolyogtam.

-Nem, ez az ajándék tényleg jó lesz egy kis piszkálodás nélkül.

-Ezt nem hiszem el. - Namjoon közelebb hajolt.

-Pedig elhiheted, ha nem tudnád tudok kedves is lenni és romantikus is. - suttogta, majd megpuszilta a fülcimpám mögötti részt, mire kirázott a hideg. Ellöktem és a fülemhez kaptam a kezem.

-Ez mi volt? - szóltam rá. Vállat vont.

-Csak úgy csináltam. Miért nem tetszett. - mondta. - Vannak akiknek a fülük az egyik gyenge pontja.

-Csak kirázott a hideg. Az nem jelent semmit. - mondtam. Mire egy olyan 'komolyan?' fejjel nézett rám.

-Ne tagadd tudom, hogy ellenálhatatlan vagyok. - mondta.

-Még egy szó és aludhatsz a kanapén. - mondtam.

-Jó akkor menjünk aludni már úgy is későre jár. - állt fel és sétált az ágyamhoz. Lassan lehuzta a poloját, és mikor megfordult, csak akkor vettem észre, hogy nagyon feltűnően figyelem. Olyan kidolgozott hasa volt, hogy a szemeim kifolytak és a nyálam is majdnem kifolyt.

-Megnéztél már? - kérdezte.

-Mi? Igen vagyis nem. Nem néztelek. - Nam felkuncogott én pedig még pirosabban fordultam el. Majd hallottam, hogy a nadrágját is leveszi. Most komolyan gondolta, hogy egy szál alsóba akar aludni?

-Melyik oldalon alszol?

-Ömm... Jobb. - feküdtem le és fordultam el a fal felé. Éreztem, hogy besüppedt melettem az ágy. Namjoon betakart és közelebb bújt mert csak egy takaronk volt. Felé fordultam és láttam, hogy ő háton fekve pihent, lecsukott szemekkel. Láttam a szívműtét nyomait, de nem hoztam fel, hogy nehogy rosszul érintse vagy valami.

-Mi az? - kérdezte.

-Semmi, nem vagyok álmos még. - mondtam.

-Ez egy célzás volt, hogy fárasszalak le vagy mi?

-Fúj, nem. - vágtam rá. De lehetetlenség volt néha nem ránézni az izmos melkasára.

-Ran, tekinteteddel jukat égetsz a melkasomra. - tájékoztatott.

-Basszodj meg! - jöttem dühbe. Meg húzta a hajam és rám szólt.

-Ne beszélj csúnyán, amit csinálsz az érthető, két fiatal egyedül egy szobába és nem mindig láthatsz olyan felsőtestet mint az enyém. - vigyorodik el a végére.

-Ez nem igaz, nem kedvellek. - zavarodtak össze a gondolotaim.

-Jó, ki mondta, hogy kedvelsz. Lányból vagy és ez természetes.

-Most miért akarsz itt tartani egy biológia órát nekem? - emeltem fel a hangom.

-Köthetünk alkut. - mondta, mire kicsit felé fordultam. - Hozzám érhetsz, de akkor én is hozzád plusz nem mondunk senkinek semmit.