The Deskmate [Namjoon ff.]

14.

Mizu? - raktam le a telefonom.

-Csak nem berágtál rám? - kérdezte.

-Nem, csak rossz hatással vagy rám.

-És mégis mivel?

-Mikor csináltam én olyat, hogy fogdosom valakinek a hasát, vagy bujtam oda hozzá egy fiúhoz Akashin és az apukámon kivül? Erre itt vagy te, aki pár mondattal el- elharaptam a mondatom, mert majdnem egy akkora hülyeséget mondtam, hogy ránk szakadt a tető.

-Elcsavarja a fejed? - fejezte be mondatom, honnét tudta?

-Nem. Nem azt akartam mondani. - tiltakoztam.

-Akkor?

-Már nem emlékszek. - mondtam. - Honnét, jött az ötlet, hogy elcsavartad a fejem, ekkora baromságot még nem is hallottam. - ez a mondat magamnak is szólt.

-Mindegy, majd állitok egy listát, hogy miből gondolom.

-Ez hülyeség, minek irnál? Ez neked számít valamit?

-Most miért kezdel megint olyan agresszív lenni?

-Idegesítesz. - válaszoltam.

-Segítsek levezetni az idegességed? - kérdezte, mire érthetetlenül néztem.

-Hogyan tudnál pont te? - ekkor olyan hirtelen támadott le, hogy reagálni se tudtam. Megint megcsókolt én pedig forrtam a dühtől, mert élveztem és többet akartam. Idegesen ellöktem magamtól. Keresztbe raktam a kezem és durcáztam tovább, majd ő is ugyan ezt tette.

-Most utánzól? - kérdeztem.

-Most utánzól? - magasította el a hangját.

-Ne utánozz.

-Ne utánozz.

-Elverlek.

-Elverlek. - utánzott tovább.

-Felhivom Yutát. - mondtam.

-Felhivom Yutát. - egy utolsó, mérges pillantást vetettem rá, és felhivtam barátom.

-Szia. - mondtam.

-Szia, mizu? - kérdezte.

-Van kedved csinálni valamit?

-Aha, miért ne. Mihez van kedved?

-Nem tudom. - mondtam.

-Gondolom sétálni nem akarsz - nevetett fel velem együtt. Ekkor Namjoon arcára felcsuszott egy gonosz vigyor.

-Ahh! Ran! - nyögött fel. Mire karba ütöttem, de csak folytatta.

-Zavarok? - kérdezte Yuta.

-Nem, én hivtalak fel. Nam csak hülyéskedik mellettem. Azt hiszi vicces. - mondtam, ekkor lenémitottam és rászoltam Namjoonra. - Fejezd be. Ezzel csak magadat égeted.

-Addig, amíg nem hallja a te hangodat is. - vigyorgott, rosszat sejtettem nagyon rosszat.

-Itt vagy? - kérdezte Yuta. Vissza némitottam.

-Persze, mi lenne, ha egy filmet néznénk meg? - vetettem fel az ötletet. Namjoon közeledni kezdett, probáltam ellökni, de Yutára koncentráltam.

-Jó, mit szólsz valami vígjátékhoz? - Namjoon elkezdte a nyakam csókolgatni, mire nyeltem egyet.

-Megfelelő. Nézz ki valamit, legyen meglepetés. - mondtam, sóhajomat vissza folytva.

-Biztos nem zavarok? - kérdezte. Megint lekellet némitanom, megfogtam Namjoon haját és el húztam, mire nagyokat jajgatott.

-Persze, csak futunk a házba körbe, körbe egy fakanállal. - némitottam vissza. Ez egy eléghihető sztori, ha rólunk van szó, nem?