The Deskmate [Namjoon ff.]

30.

Elindultunk egy cípős üzlet felé össze, mert Namjoon valamilyen Vans cipőt szeretett volna megnézni.

-Hogy néz ki a cipő? - kérdeztem, mivel nem mondott semmit, csak, hogy vam egy cipő ami tetszik neki.

-Kockás. - válaszolva lelassítva és elkezdve keresgélni.

-Akkor azt hiszem tudom melyikre gondolsz. - engedtem el a kezét majd indultam el egy másik irányba.

-Namjoon-ah. Próbálhatok én is cipőket?

-Hogyne. - fordult felém. Sok szép női cipők is voltak és meg is találtam Namjoon cipőjét nőibe.

-Nam felpróbálod? - kérdeztem nevetve.

-Köszi. - mondta csípőre rakott kézzel, de utána ő is elégedett egy kis kuncogást.

-Uuuu találtam még egy szép cipőt. - vettem le a polcról egy tűsarkút, amit nevető görcsöt volt kedvem kapni. Felvettem, majd oda szerencsétlenkedtem magam Namjoonhoz. Elöszőr nem értette, hogy hogyan lettem vele egy magas, majd lenézett és látta az agyon csicsázott tűsarkút. Fejét fogva kezdett rajta nevetni.

-Hát ez gyönyörű. - mondta, elmosolyodtam, majd egyből levettem, megelőzve egy boka ficamot. Még nézegettem a cipőket és megláttam egy tényleg szépet. Oda mentem Namhoz és leültem a két személyes padra, ami a vásárlók kényelméhez járul hozzá, cipő probálás közben.

-Ez az utolsó. - próbáltam fel.

-Szép cipő, kényelmes?

-Ez a legkényelmetlenebb cipő, amit valaha is próbáltam. - nevettem fel, mire ő is.

-Viszont nem találom a cipőt amit keresek. - sóhajtott. Körül néztem és egyből kiszúrtam a cipőt.

-Namjoon, eddig itt nézted és nem tűnt fel? - kérdeztem.

-Oh. - mondta, majd megvakarta nevetve a tarkóját. - Köszi. - mosolygott rám. Megkereste a saját méretében és felpróbálta. - Juhú, ez jó. - mondta boldogan, érdeklődve figyeltem. - Gyere. - kulcsolta össze a kezünket újra. A kasszához mentünk, kifezette Nam, utána indultunk is tovább. Mentünk és ránk jött a hülyéskedés, szóval betértünk egy bútor boltba.

-Hé, Nam. Kell lámpa búra? - kérdeztem azok felé sietve.

-Várj Ran, ne mozdulj! - mondta, majd minden elfehéredett. - Marshmello. - röttyögött, végig tapogattam a fél üzletet, mire ráraktam Nam fejére egy ugyan ilyet.

-Egy gyors szelfi. - mondtam, bár nem láttam semmit. Mikor levettük és megnéztem láttam, hogy jól sikerültek.

-Még lámpa búrával a fejemen is jól nézek ki. - túrt hajába.

-Bizony. - mondtam, majd megpillantottam a egy rolytos lámpa búrát. - Ide nézz Nam, de puha ez. - kezdtem el simogatni.

-Valóban. - kezdte el ő is, mire felnevettem. Aranyos volt, ahogy azzal játszott. - Min nevetsz?

-Aranyos vagy csak.

-Te se panaszkodhatsz. - kuncogott fel.

Tovább mentünk és néztük miből tudunk még viccet csinálni, a következő az ágyak voltak. Ez egy pont megfelelő hely erre. Befeküdtem az ágyba és elhelyezkedtem mint Csipke Rózsika.

-Ooh, nem más tudja feloldani az átkot, csak egy szerelmes csók. - guggolt le az ágy mellé és nyomott egy csókot az arcomra. Felkuncogtam, majd felültem. - Engedj ide, menj arrébb. - mondta, csináltam is. Lefeküdtünk ketten és a plafont nézzük. -De jó ez a matrac. Vegyünk egy ilyet?