The Deskmate [Namjoon ff.]

11.

Az utolsó két óra következett, ami a tesi volt. Minden pénteken csinálunk egy olyan órát, ahol körbe ülünk és elöszőr elmondjuk a középen ülő emberről a jó és a rossz véleményt és utána az a valaki megprobál változtatni rajta.

Szeretem ezt a tanárt, mert a saját óráját is képes ilyenekre használni és tényleg foglalkozik a tanulokkal és nem csak feladja az anyagot.

Szóval éppen Taehyungról fejezték be ezt vélemény mondást. Én nem nagyon szoktam véleményt mondani, mivel alig beszélek valakivel. A következő ember a drága padtársam volt.

-Akkor Minától kezdünk az óra járásával megfelelően. - mondta a tanár. Elöszőr jó véleményt kellett mondani mindenki csak azt mondta, hogy Nagyon kedves, vicces és segítőkész. Aztán jöttem én.

-Nem tudok egyet se. - mindenki nevetni kezdett.

-Na Iseki, mondj már valamit. - szólt Taehyung.

-Jó. - gyors gondolkodásba kezdtem. - Igazából egy értelmes gyerek vagy, tudsz segitő kész is lenni és valóban kedves is. És most elmondtam amit a többiek mondtak. - sóhajtottam és a következő emberre mutattam így mentünk tovább.

-Akkor most jöjjön a negatív vélemény. - mondta a tanár. Össze csaptam a tenyerem és vártam a soromra, majd én következtem.

-Idegesítesz, kérlek ezen változtass és ne gyere át hozzám csak úgy. - mondtam. - Nézzük mi van még. - gondolkodtam. - Ne is érj hozzám. Igazából ennyi azt hittem több lesz. - Namjoon bólogatott és néhól nevetett. Körbe mentünk majd Namjoon jött.

-Mindenkinek nagyon köszönöm a kedves véleményt és probálok változtatani rajta kivéve Ranén. Az nem fog változni.

-Hé. - szólt rá a tanár.

-Jó, de azon is fogok. - felém fordult és eltátogott egy 'nem fogok'-ot.

-Ki legyen a következő? - kérdezte a tanár.

-Ran. - kezdte el mondani Namjoon barátjai. Megfogtam a székem és közepre huztam és leültem. Nem örültem, mert én nem akartam sorra kerülni, bár mondjuk a tanár azt mondta, hogy mindenkinek fog majd középre ülni.

-Taehyungtól kezdünk. - nézett Mrs.Lee a fiúra. A fiú elmosolyodott az idétlen téglalap alapú mosolyával.

-Iseki, nagyon kedves vagy okos, és segitőkész.

-A nevem Ran, de köszi. - mondtam. Mindenki körübelül ugyan ezeket mondta. Aztán jött Namjoon.

-Nagyon szép és okos vagy. Amit szeretek benned különösen az a megbocsájtó képességed, akár hányszor megbántalak, annyiszor bocsájtasz meg főleg, ha te csinálsz rosszat, akkor azt te ki is javítód mint például a telefonom. - mondta mosolyogva éreztem, ahogy kicsit égni kezd az arcom. Tovább vezettem a tekintetem ezzel jelezve, hogy menjünk tovább.

-Nagyon segitőkész vagy és kedves. - mondta az egyik lány. Ez csak egy ilyen sablon szöveg. A negetiv körbe eddig senkitől nem kaptam rossz véleményt, de ez nem sokáig lesz így mivel most jön a Bangtan.

-Iseki, tökéletes vagy. - mondta vigyorogva.

-Kösz V. - találtam ki egy gyors becenevet, hogy vissza adjam neki.

-Ez tetszik. - szólalt.

-Nekem sincs semmi rossz véleményem rólad. - mondta a többi is. Namjoon jött és vártam a nagy rossz vagy zuhatagot. Ha a többiektől nem kaptam meg tőle megfogom.

-Többet tanulhatnál és tesi órán is mozoghatnál többet, azon kívül is viselkedhetnél nőisebben, mivel elvileg lány vagy... - kezdtem el utánozni a sok pofavágását, amin az osztály röhögött. - Ennyi.