Katerina története

~39~

Pislogott egyet, aztán mégegyet.
-Úr Isten Ezarel! Nagyon sajnálom. - nézett rám kikerekedett szemekkel.
-Azt hittem, hogy elfelejtettél. - elcsuklott a hangom.
-Dehogy felejtettelek el. Csak már nem tudtam eldönteni, hogy mi a valóság. Muszáj beszélnem Miikoval. - megpróbált felüli, de visszanyomtam a párnára.
-Nem kelhetsz fel, szerelmem. El vagy gyengülve.
-Nem érted, Ezarel! Nagyon fontos! - kiáltott fel Katerina.
A hangoskodásra Ewelin belépett a szobába. Mikor észrevette, hogy Katie ébren van, a szája elé kapta a kezét.
-Katie.. - kezdett bele, de a menyasszonyom közbeszólt.
-Hívjátok ide Miikot. - mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
-Meg kell, hogy vizsgáljalak. - Ewelin odalépett mellé.
-Nem. Miikot kell idehívni.
-Majd én idehívom. - ajánlottam fel. Lehetett valami az arckifejezésemben, mert Katie bűntudatot arcot vágott.
-Eza..
Elindultam a kristályterem felé. Nem így képzeltem el a pillanatot, amikor Katerina felébred. Nem gondoltam volna, hogy mikor fél év után kinyitja a szemét, először fel sem ismer, de utána még Miikoért is küldözget. Nem mondanám, hogy a legfényesebb hangulattal álltam meg a kitsune előtt.
-Mi a baj? - ráncolta a szemöldökét.
-Katie látni akar. - mondtam közönyt erőltetve a hangomba.
-Hogy Katie.. látni.. micsoda? - kérdezte kikerekedett szemekkel. - Katerina felébredt?
-Igen. Valami fontosat akár mondani, úgyhogy..
Meg se várta amíg befejezem a mondatot, már sprintelt is a betegszoba felé.
Nem akartam zavarni, úgyhogy elmentem a laborba. Nekiláttam előkészíteni az éberség bájital hozzávalóit, de rájöttem, hogy nem tudnék eléggé koncentrálni ahhoz, hogy ne rontsak el valamit így, hogy Katie alig pár méterre van tőlem. Ébren. Úgy gondoltam, hogy illő lenne szólnom Jemnek és Islának. Magamra kaptam a kabátomat és elindultam a házuk felé.

*Katerina*

Ahogy Ezarel elhagyta a betegszobát, kétségbeesve néztem Lin felé.
-Elszúrtam igaz?
-Csak nagyon várta, hogy végre felébredj. Tudod mennyi ideig voltál kómában? - a hangja nem volt feszült és neheztelés se bujkált benne. Elnéző volt, amitől csak még rosszabbul éreztem magam.
-Nemtudom. - válaszoltam végül a kérdésre. - A határvidéken máshogy telik az idő. Legalábbis Kaltain azt mondta. Ott maximum egy hét tehetett el.
-Fél év Katerina. Fél évig voltál kómában. Ezarel és a szüleid kétségbe voltak esve.
Teljesen lesápadtam. Fél évet vesztegettem el az értékes időből. Ezalatt Ethag..
A gondolataimat a betegszoba kicsapódó ajtajának zaja szakította félbe. Odapillantottam és a futástól kissé ziháló Miikot láttam meg.
-Katerina! De jó, hogy..
-Miiko! - vágtam a szavába. - Ethag visszatért!
-Micsoda? - Miiko egy pillanat alatt fal fehér lett. - Miről beszélsz? Az nem lehet. Egyáltalán honnan tudsz Ethagról? Kómában voltál.
-Nem egyszerűen kómában voltam. Kaltain hívott magához.
-Kaltain hercegnő? De hát Ethag meghalt. Megölték..
-Ethag nem halt meg. És örülnék, ha nem vágnátok folyamatosan a szavamba. - azzal el kezdtem mesélni nekik mindarról, amit Kaltain mutatott vagy mondott. Külön kitértem Lyria és Dorian hősies küzdelmére Ethag ellen. Beszámoltam továbbá arról is, hogy Kaltain és a hajdani Eel gárda tagjai nem tudtak végezni Ethaggal, csupán elaltatni sikerült. - Érted már?
-Én úgy tudtam, hogy a hercegnő az Ethag elleni harcban halt meg. Hogy hiába sikerült megölnie azt a szörnyeteget, az végzetes sebet ejtett rajta és már senki nem tudott rajta segíteni.
-Valójában abba halt bele, hogy elaltatta Ethagot. Feláldozta magát, hogy megmentse a főhadiszálláson élő tündérek életét. Kevesen voltak ahhoz, hogy elintézzék.
-De téged Kaltainhoz rokoni szálak fűznek..
-Kaltain terhes volt. De még a csata előtt megszülte a kislányát, Verity-t.
A szavaimat néma csend követte. Miiko lábai eddig bírták a szolgálatot. Ewelin elkapta őt, mielőtt összeesett volna és leültette az egyik székre.
-Ez még nem minden..
-Mi van még? Mindegy.. Ennél rosszabb úgyse lehet.
Szomorúan lehajtottam a fejem.
-Van egy kém közöttünk.
-Tessék?! - pattant fel hirtelen. - Ki az?
-Kaltainnak nem sikerült kiderítenie. Látta, hogy valaki lemegy Ethag koporsójához, amit egyébként sem ő, sem én nem tudtam meg soha, hogy hogyan talált meg. Aztán elmormolta az ellenvarázst és Ethag öntudatra ébredt. Az a baj, hogy Kaltain nem látta az illető arcát.
-Ki kell derítenünk, hogy ki volt az.
-Igen. Ez most a legfontosabb. - értettem egyet azonnal Miikoval. - Nyomozást kell indítanunk, de senki sem tudhat róla. Mindenki gyanúsított.
-A szikrázó gárda tagjainak el kellene mondani a dolgot. Talán tudnának segíteni.
-Ne! Először tisztázzuk őket. Még azt se tudjuk hogy honnan tudhatta meg a kém, hogy Ethag hol fekszik.
-Igazad van. Egyszerű lakos nem lehetett.
-Kit zárhatunk ki? - kérdeztem meg végül.
-Nevrát, Ezarelt és Valkyont szerintem kizárhatjuk. Náluk csak én gyűlölhetem jobban Ethagot.
-Ezt, hogy érted?
-Nevra nagyszülei az Ethaggal vívott csatában haltak meg. Ezarel szüleit azok a tündérek ölték meg, akiknek a felmenőik Ethagot szolgálták.
-És Valkyon? Ő nem olyan idős, hogy a szüleinek vagy a nagyszüleinek közé legyen Ethaghoz.
-Valkyon gyűlöli a fekete mágiát. A testvére.. Lance.. emiatt halt meg.
Kihallottam Miiko hangjából a melyről jövő gyászt. Talán fontos lehetett neki ez a férfi, amíg még életben volt.
-Tehát akkor őket kizárhatjuk. - gondolkoztam hangosan, és tapintatosan nem kérdeztem rá a Valkyon testéréhez fűződő érzéseire. Gondoltam rájöhetett erre, mert hálásan rámmosolygott.
"Majd ha eljön az ideje, elmesélem". Ezt sugallta a tekintete.
-Be kellene számolni akkor nekik is a dologról nem?
-De igen. Össze is hívok egy gyűlés. De.. kit zárhatunk még ki? A szüleidet kizárhatjuk. Ewelin és Huang Hua is ki van zárva.
-Úgy gondolom, hogy Kerot is. A légynek se tudna ártani.
-Szerintem is.
-Ykhar és Leiftan is kiérdemelte a bizalmukat nem igaz?
Ránéztem Miikora, de valahogy nem tudtam gondolkodás nélkül igent mondani.
-Valami baj van?
-Nemtudom.. Elvégre olyasvalakit keresünk, aki tisztában volt Ethag hollétével. Aki tudta azt, hogy a gárdafőnökök, meg a fontosabb gárdatagok mikor, és hol tartózkodnak. Akinek elegendő varázsereje volt felkelteni Ethagot a több száz éves álmából. Aki ismerte is ezt a varázslatot. Nem egy egyszerű tündérrel van dolgunk. Ez a kém fontos szerepet játszik Eel gárdájának az életében.
-Igen, igazad van.. De.. szerinted Leiftan lehet a kém?
-Nem vagyok biztos a dolgokban, de először próbáljuk meg kideríteni, hogy kihez hűséges. Ugyan ez vonatkozik Ykharra is. Sok időt tölt Leiftan társaságában. Sőt, titokban gyöngéd érzelmeket is táplál iránta. - hirtelen elhallgattam, mert eszembe jutott, hogy más is táplál ilyen érzelmeket Leiftan iránt. Zia itt volt amikor elmentünk Miikoval. Leifet kértem meg, hogy vigyázzon rá. Ewelin elmondása alapján több, mint fél évig voltam kómában. Vajon mi lehet a legjobb barátnőmmel? Csak én vagyok képes arra, hogy visszavigyem a világomba, vagyis még itt kell, hogy legyen. Megpróbáltam felülni, de Ewe visszanyomott a párnára.
-Katie mi a baj? - kérdezte aggódva Miiko.
-Zia.. Mi van Ziával?