~25~

171 10 0
                                    

Már majdnem dél volt, amikor felébredtünk. Lassan felöltöztünk, és elindultunk Miikohoz. A kristályterembe érve, meg is találtuk, Leiftan társaságában.
-Sziasztok. - köszöntünk egyszerre Ezával.
-Sziasztok. - köszöntek Miikoék is.
-Akkor kezdhetjük?
-Persze.
-Nos ott kezdeném, hogy amikor elindultunk a faluba, azon kezdünk gondolkodni, hogy lehet, hogy nem is az emberekkel van a baj, hanem valaki irányítja őket.
-Aztán, - vette át a szót Ezarel. - mikor megérkeztünk, elkezdtük kikérdezni az embereket. Katie észrevett valamit az erdőben, és elkezdett vele beszélgetni. Először azt hittem, hogy megőrült.
-De aztán megfogtam a kezét, és számára is láthatóvá vált Lilith, a démonok anyja. - forgattam a szemem.
-Ő azzal fenyegetőzött, hogy ellenem fordítja Ezarelt, úgyhogy szándékosan felidegesítettem, és eljátszottuk, hogy Eza az ő oldalára állt.
-Aztán Kate addig inzultálta, hogy Lilith maga elé hívott. Ezt kihasználva, meg tudtam őt támadni.
-És amíg velem foglalkozott, Eza a háta mögé osont, és kilőtt egy nyilat.
-Ami a torkába fúródott, és meghalt.
Miiko és Leiftan döbbenten néztek ránk. Azt hittük, hogy a történetünk miatt, de aztán..
-Hú, hogy ti milyen összhangban vagytok.
-Ennyi? A történet kapcsán semmi?
-Ohh.. Ügyesek voltatok. - vigyorgott ránk. Egyszerre kezdtünk el morogni az orrunk alatt.
-Mondom én Leif. Nézd még morogni is egyszerre kezdtek el. Ez már félelmetes.
Rámeredtünk.
-Na tessék. Menjetek jelentést írni. - röhögött fel.
-Még ilyet. - szólaltunk meg.
-Na jóó. Menjetek innen. Ez már tényleg félelmetes.
Felröhögtünk, és elindultunk jelentést írni.
Mikor végeztünk, elmentünk a szobámba, ahol bekapcsoltam a laptopomat.
-Nézzünk sorozatoooot.
Néztem Ezára kiskutyaszemekkel.
-Hogy mit?
-Nem lényeg. Majd elmagyarázom. Választhatsz. Lucifer, Vámpírnaplók, vagy Gyilkos elmék.
-Öö.
-A Lucifer szerintem is jó lesz. - zsongtam be.
-Héé nem is választottam még.
-Úgyse tudod, hogy miről szól. Bízz bennem. Jó lesz.
-Hát jó.
Lefeküdtünk az ágyba, és az ölembe raktam a gépemet. Elindítottam az első részt. Már az első jelenetnél kiakadt.
-Mi az, hogy az ördög ott hagyja a poklot, és vakációra megy? Hát komolyan mondom..
-Cssssss. Csak nézd csendben. Jó lesz. Imádom ezt a csávót.
-Mii?
-Jajj nem úgy értem Ezaa. Ezt csak úgy mondani szoktuk, ha például nagyon jól néz ki a színész, vagy teljesen oda vagy az adott karakter stílusáért, akit játszik. Érteed?
-Így már értem.
-Akkor nézzük. És ne szólj többet belee. Mert úgy nem fogod érteni.
A vállára hajtottam a fejem, és úgy néztük tovább az első részt. Majd a másodikat, harmadikat, és így tovább. Telt-múlt az idő, és arra eszméltünk, hogy már este 11 óra is elmúlt. Még végignéztük a részt, és elpakoltam a gépet.
-Aludjunk? - kérdeztem.
-Nekem máshoz lenne kedvem. - mosolygott rám édesen Ezarel.
-Nahát.. - mosolyogtam rá, és megcsókoltam.

Katerina történeteKde žijí příběhy. Začni objevovat